Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Túlélőkészlet környezettudatossághoz

Létrehozva:

|

A vállalkozások környezettudatosságának, környezeti teljesítményének és ökohatékonyságának javítása a célja a „CEEM – Central Environmental Management as a kit for survival” projektnek. 50 cég ingyen kaphat tanácsot!

Az INNOCENTER Innovációs Központ Közhasznú Nonprofit Kft. (INNOCENTER) megbízásából a KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért (KÖVET) felmérést végez, amelynek fókuszában a gyártás- és termelésintenzív szervezetek állnak.

A Central Europe Program és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló projekt a „CEEM – Central Environmental Management as a kit for survival” elnevezést kapta.

A program célja a közép-kelet-európai térségben tevékenykedő vállalkozások környezettudatosságának, környezeti teljesítményének és ökohatékonyságának a javítása a projektpartnerek által kifejlesztett online értékelő rendszer segítségével.

Advertisement

A projekt keretében 50 cégnek ingyenes, személyes konzultációval egybekötött energiahatékonysági tanácsadásra is lehetőséget biztosítunk. (A helyeket az érkezés sorrendjében tudjuk feltölteni!)

Mi a teendő?

Advertisement

– Egy online önértékelési kérdőív (3EMT Tool) segítségével felmérik vállalata jelenlegi energetikai helyzetét. A kérdőív kitöltése regisztrációhoz kötött, kb. 45 percet vesz igénybe. A kérdőív ITT érhető el.

Miben tudnak segíteni?

Advertisement

– Vállalkozásának energiagazdálkodási miniauditját ingyenesen, egyszerűen, szakértői háttér biztosításával elvégzik.

– Az auditról jelentést küldenek, amelyet szakértők készítenek az Ön által megadott adatok alapján. A jelentésben vállalkozásának értékelését komparatív módon is elvégzik: teljesítményét összehasonlítják más európai vállalkozásokéval.

Advertisement

– Lehetőséget biztosítanak energiahatékonysági tanácsadásra.

– Ha későbbi fejlesztéseihez szakértői segítségre van szüksége, megtalálják az Önnek leginkább megfelelő tanácsadót, partnert – akár nemzetközi környezetből is.

Advertisement

– Igény esetén rendelkezésére állunk energiagazdálkodási és környezeti kérdéseivel kapcsolatban a vargaemese@kovet.hu e-mail címen vagy a 06/1-473-22-90 telefonszámon.

 

Advertisement

hatékonyságnövelés, környezettudatos vállalatirányítás, környezetvédelem
http://www.piacesprofit.hu/

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

A vetőmagszektor kulcsproblémái a klímaváltozás és az öntözés biztosítása

A jövő élelmiszer-ellátásának és -biztonságának alapja a vetőmag.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a – YouTube videómegosztó portálon és már a TikTokon is megjelenő – műsor elején idézett a vetőmagszövetség tavalyi közgyűlésén elhangzott egyik beszédből, miszerint “a vetőmagszektor élen jár innovációban, kutatás-fejlesztésben, fajtaválasztásban, öntözésben és technológiában” – írja az alternativenergia.hu. Takács Géza szerint az időszakos munkaerő biztosítása egyre nehezebb, mivel a vetőmagtermesztést sok ok miatt nem lehet gépesíteni, kézi munkaerőre van szükség, és ez egy “sziszifuszi munka”, amelyet akár hőségben is el kell végezni – mondta, hozzátéve, hogy évente több mint száz faj több mint ezer fajtája kerül szaporításra. Áder János a szektort érintő két legnagyobb kihívásnak a klímaváltozást és a vízválságot nevezte. Takács Géza ezzel egyetértve kiemelte, öntözés nélkül szinte nincs vetőmagszaporítás és nem garantálható a termésbiztonság. Az időjárás-változásokra utalva pedig azt mondta, egy vetőmag nemesítésének ideje 12-16, vagy akár 20 év is lehet, ám kérdés, “hogyan lehet felkészülni arra, milyen idő lesz öt év múlva”, vagy tíz év múlva milyen fajták állják majd meg a helyüket a szántóföldön. Éppen ezért szinkronban folynak most a nemesítések, azaz optimális, öntözött és száraz körülmények között is tesztelik a vetőmagot – tette hozzá a szakember.

Áder János érdeklődött a precíziós és a hagyományos nemesítés, valamint a GMO-technológia közötti különbségekről is. Takács Géza elmondta, a hagyományos nemesítésnél komoly szelekciós munka folyik annak érdekében, hogy az adott fajta feleljen meg bizonyos körülményeknek. A GMO-technológiánál valamilyen cél érdekében az adott növénybe egy idegen gént ültetnek be, míg a precíziós nemesítésnél megnézik, hogy az adott tulajdonságokat egy növényben milyen gének határozzák meg, és ezen gének hatását mi erősíti vagy gyengíti, majd az adott növény génállományát átrendezik.

Arra a felvetésre, hogy az orosz-ukrán háború komoly problémát jelent az ágazatnak, Takács Géza elmondta, Oroszország egyik reakciója az ellene hozott intézkedésekre, hogy gyorsan szeretné kiépíteni a saját nemesítő ágazatát, holott eddig a cukorrépa- és a napraforgó-vetőmag szinte teljes mértékben importból érkezett az országba. Magyarország például kukoricából évente másfél millió hektárra elég vetőmagot szállított oda, míg a napraforgó-vetőmag 60 százalékát vitte – fűzte hozzá. Megjegyezte azt is, hogy az export elmaradása és a megmaradt vetőmag sorsa is kihívást jelent, utóbbi azért, mert ezt a vetőmagot máshová nem lehet eladni. Úgy fogalmazott, ez egy nagyon komoly mélyütés az ágazat számára.

Advertisement

Olyan szempontból is, hogy a vetőmagok egy része nem konvertálható uniós vagy magyar piacra, ugyanis nincsenek erre a régióra regisztrálva. Áder János – hivatkozva a szakértő korábbi kijelentéseire – a szektort érintő további problémák között említette az állami támogatások hiányát és a multinacionális cégek megjelenését. Takács Géza arról beszélt, hogy a rendszerváltás, majd az európai uniós csatlakozás után kinyíltak a határok, és Magyarország tradíciójára építve sok multinacionális cég jött az országba, nemesítőtelepeket és vetőmagüzemeket hoztak létre; magyar szakembereket vettek fel, rengeteg pénzt költöttek. Ezzel kellett versenyeznie a magyar ágazatnak, ám az állami finanszírozás elapadt, elfogyott a pénz, és elfogytak a szakemberek is, jelenleg két generáció hiányzik a szakmából, nincs utánpótlás és bezárják a magyar nemesítőintézeteket is – mondta el a szakember, megjegyezve, hogy a döntések hátterét nem értik.

“A 24. órában vagyunk” – fogalmazott Takács Géza, aki szerint a nemesítőintézetek fejlesztése és a szakemberek képzése még megoldást jelenthetne.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák