Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Túlélőkészlet környezettudatossághoz

Létrehozva:

|

A vállalkozások környezettudatosságának, környezeti teljesítményének és ökohatékonyságának javítása a célja a „CEEM – Central Environmental Management as a kit for survival” projektnek. 50 cég ingyen kaphat tanácsot!

Az INNOCENTER Innovációs Központ Közhasznú Nonprofit Kft. (INNOCENTER) megbízásából a KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért (KÖVET) felmérést végez, amelynek fókuszában a gyártás- és termelésintenzív szervezetek állnak.

A Central Europe Program és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló projekt a „CEEM – Central Environmental Management as a kit for survival” elnevezést kapta.

A program célja a közép-kelet-európai térségben tevékenykedő vállalkozások környezettudatosságának, környezeti teljesítményének és ökohatékonyságának a javítása a projektpartnerek által kifejlesztett online értékelő rendszer segítségével.

Advertisement

A projekt keretében 50 cégnek ingyenes, személyes konzultációval egybekötött energiahatékonysági tanácsadásra is lehetőséget biztosítunk. (A helyeket az érkezés sorrendjében tudjuk feltölteni!)

Mi a teendő?

Advertisement

– Egy online önértékelési kérdőív (3EMT Tool) segítségével felmérik vállalata jelenlegi energetikai helyzetét. A kérdőív kitöltése regisztrációhoz kötött, kb. 45 percet vesz igénybe. A kérdőív ITT érhető el.

Miben tudnak segíteni?

Advertisement

– Vállalkozásának energiagazdálkodási miniauditját ingyenesen, egyszerűen, szakértői háttér biztosításával elvégzik.

– Az auditról jelentést küldenek, amelyet szakértők készítenek az Ön által megadott adatok alapján. A jelentésben vállalkozásának értékelését komparatív módon is elvégzik: teljesítményét összehasonlítják más európai vállalkozásokéval.

Advertisement

– Lehetőséget biztosítanak energiahatékonysági tanácsadásra.

– Ha későbbi fejlesztéseihez szakértői segítségre van szüksége, megtalálják az Önnek leginkább megfelelő tanácsadót, partnert – akár nemzetközi környezetből is.

Advertisement

– Igény esetén rendelkezésére állunk energiagazdálkodási és környezeti kérdéseivel kapcsolatban a vargaemese@kovet.hu e-mail címen vagy a 06/1-473-22-90 telefonszámon.

 

Advertisement

hatékonyságnövelés, környezettudatos vállalatirányítás, környezetvédelem
http://www.piacesprofit.hu/

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Folyamatosan javul a levegő minősége, de még nem mindenhol

Copernicus Légkör-megfigyelő Szolgálat: javult Európa levegőminősége.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Javult Európa levegőminősége: folyamatosan csökken a főbb légszennyező anyagok kibocsátása az évtizedek óta tartó környezetvédelmi politikáknak, a technológiai fejlődésnek, valamint a tisztább ipari és közlekedési rendszereknek köszönhetően – állapította meg a Copernicus Légkör-megfigyelő Szolgálat (CAMS) a tavalyi európai levegőminőségről szóló éves értékelő jelentésében. A jelentés összefoglalóját – amelyet a CAMS az európai levegőminőség-elemzési adatokra, az európai megfigyelőállomások megfigyeléseire és a főbb szennyezési események részletes elemzésére támaszkodva készített el – írja az alternativenergia.hu. A jelentés szerint az összkép továbbra is pozitív: a levegőminőség továbbra is javul Európában, a főbb légszennyező anyagok kibocsátása a kontinensen csökken. Az elmúlt évtizedben a kén-oxidok és a nitrogén-oxidok kibocsátása évente körülbelül 3-5 százalékkal csökkent az Európai Unióban. A legjelentősebb csökkenést az iparban és a közúti közlekedésben érték el. 2015 óta az ipari kén-oxidok kibocsátása 59 százalékkal, míg az ipar nitrogén-oxid-kibocsátása 39 százalékkal csökkent. A közúti közlekedésből származó kibocsátások is jelentősen mérséklődtek, a nitrogén-oxidok esetében 40 százalékkal, a finom szálló por (PM2,5) esetében pedig 34 százalékkal.

A CAMS jelentése azt mutatja, hogy a levegőminőségi szakpolitikák működnek. Ugyanakkor azt is bemutatja, hogy az időjárási viszonyok évenkénti változásai jelentősen befolyásolhatják a szennyezettségi szinteket, még akkor is, ha a hosszú távú trendek továbbra is javulnak. Azt írták, hogy a szélsőséges hőmérsékleti ingadozások befolyásolják az évszakos levegőminőséget. A nyári levegőminőség romlott, mert a magas hőmérséklet, az erős napsugárzás és a stagnáló légköri viszonyok kedvező feltételeket teremtettek a talajközeli ózon kialakulásához. Tavaly a júniusi és augusztusi hőhullámos időszakokban regisztráltak magasabb ózon-koncentrációkat, a legjelentősebb ózonesemény augusztus 8. és 17. között történt Nyugat-, Közép- és Dél-Európát érintve.

Télen viszont a szokásosnál hidegebb időjárás és a hőmérsékleti inverziók – amikor a magasban melegebb a levegő, mint a talajfelszínen, ami megakadályozza a függőleges légáramlást, így a hideg levegő és a szennyezőanyagok megrekednek az alsó rétegekbe – hozzájárultak a részecskekibocsátás és -koncentráció növekedéséhez. Emellett Európában súlyos erdőtüzek is voltak, amelyek hozzájárultak a szálló por koncentrációjának emelkedéséhez 2025 nyarán. A jelentésben írtak arról is, hogy a levegőminőségi irányelv szerint 2030. január 1-jétől legfeljebb évente 18 napon szabad túllépni a kisméretű részecskékre (PM2,5) meghatározott köbméterenkénti 25 mikrogramm napi határértéket. Az elemzés szerint ugyanakkor tavaly Kelet-Európában és az észak-olaszországi Pó-völgyben több mint 35 napon lépték túl ezt a határértéket.

Advertisement

A CAMS-jelentés négy, 2025-ben bekövetkezett jelentős “szennyezési epizód” mélyreható elemzését is tartalmazza: egy határokon átnyúló PM2,5-epizódot februárban, egy jelentős ózonepizódot augusztusban, egy szaharai porbehatolást márciusban, valamint az Ibériai-félszigetet érintő és augusztusban Franciaországig terjedő erdőtüzekhez kapcsolódó szennyezési eseményt. Ezek közül a február 8-27. közötti PM2,5-epizód érintette leginkább Magyarországot. Ebben a háztartási fűtés, a mezőgazdasági és a közlekedési ágazatok játszották a legjelentősebb szerepet. Franciaország, Németország, Lengyelország, Olaszország, Magyarország, Bulgária, Románia, Portugália, Spanyolország, Görögország, Finnország és a Balkán volt következetesen és jelentősen kitéve a lakossági fűtésből származó PM-kibocsátásnak.

Bár részletesebben csak négy kiválasztott város (Berlin, Lille, Zágráb és Riga) esetén végeztek forrásmeghatározást, Berlin esetében az országhatárokon átnyúló “hozzájárulásoknál” Magyarország is szerepelt forrásként, összhangban a Berlin felett február 10-től uralkodó meteorológiai helyzettel, amelyben a déli és délkeleti szelek hajtották a Norvégia felett középpontban álló anticiklont.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák