Zöldinfó
Túlélünk vagy túlfogyasztunk? – Egyre hamarabb jön el az emberiség ökológiai fordulónapja
Július 24. – az idei évben erre a napra esik az úgynevezett Earth Overshoot Day, vagyis a Túllövés Napja.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Ez a nap minden évben egy fordulópont: innentől kezdve az emberiség kollektív módon már olyan ökológiai tartalékokat használ, amelyeket a Föld ebben az évben már nem képes regenerálni -írja az alternativenerga.hu. Az év hátralévő hónapjai ökológiai értelemben hiányban telnek – a globális társadalom ekkor már a jövő erőforrásait használja el, hitelből élünk. A fogalom nem új, és az általa jelzett probléma sem az. Ami változott, az a dátum: a hetvenes évek elején az év végi hónapokra esett, mára azonban rendszerint a nyár közepére tolódik. A trend világos: egyre gyorsabban éljük fel azt, ami adott évben megújulhatna.
Ökológiai lábnyom és biokapacitás: két rendszerparaméter
A Túlfogyasztás Napja a Global Footprint Network által meghatározott indikátor, amely két fő mutató – az ökológiai lábnyom és a biokapacitás – összevetéséből származik. Ez a mutató azt méri, mekkora biológiailag produktív föld- és vízfelület szükséges ahhoz, hogy előállítsuk mindazt, amit elfogyasztunk – pl. élelmet, energiát, alapanyagokat – és elnyeljük a keletkező hulladékokat, kibocsátásokat. Ezt a kapacitást “globális hektárban” (gha) fejezik ki, amely egy standardizált mérőszám. Ezzel szemben a biokapacitás azt mutatja meg, mekkora mennyiségben képes a Föld – vagy egy adott ország – regenerálni ezeket az erőforrásokat. Ha az ökológiai lábnyom meghaladja a biokapacitást, akkor ökológiai deficit keletkezik. Ekkor beszélünk túlfogyasztásról, amelynek időpontja a Túllövés Napja (Earth Overshoot Day). Ez tehát nem más, mint az év azon napja, amikor a következő arány eléri az egyet:
Biokapacitás / Ökológiai lábnyom × 365 nap = Túllövés Napja
A legfrissebb adatok szerint az emberiség jelenlegi működéséhez évente 1,8 Föld biokapacitására lenne szükség – vagyis 80%-kal többet használunk fel, mint amennyi megújulhatna. Az alábbi ábrából tisztán kiolvasható a bevezetésben már említett trend, azaz hogy a Túllövés Napja mindig egyre hamarabb és hamarabb érkezik meg, egyértelműen kirajzolva a jelenleg uralkodó civilizációnk egyre inkább fenntarthatatlan működését.
A túlfogyasztás térbeli szerkezete
A globális számok mögött természetesen megbújnak a térbeli különbségek. A Global Footprint Network országonként (Country Overshoot Day) is kiszámítja a Túllövés Napja dátumát, azt vizsgálva, hogy ha a világ minden lakosa úgy élne, mint egy adott ország állampolgára, akkor mikorra merülne ki a Föld éves regenerációs kapacitása. Az Egyesült Államokban ez március elejére, Németországban május elejére, Magyarország esetében június 2-re, míg Ecuadorban vagy Indonéziában októberre–decemberre esik.
Ezek az eltérések jól mutatják, hogy a legtöbb esetben a centrum országainak magasabb életszínvonala nagyobb ökológiai költségekkel jár együtt – függetlenül attól, hogy a közvetlen fogyasztás lokálisan vagy a globális ellátási láncokon keresztül valósul meg, mint a periféria országainak életszínvonala. Ez a térbeli különbség etikai kérdéseket is felvet: kik használják el az erőforrásokat, és kik viselik az ökológiai válság következményeit? A túllövés mögött az ökológiai mozgalom egyik fontos témája áll, azaz a globális igazságtalanság – az ökológiai adósságot elsősorban azok a közösségek fizetik meg, akiknek a legkisebb a lábnyoma.
A globális túlfogyasztás napja mellett egyre több figyelem irányul az úgynevezett Country Deficit Day jelenségére. Ez az a dátum, amikor egy adott ország ökológiai fogyasztása meghaladja saját biokapacitását – vagyis a lakosság és gazdaság igényei ekkor lépik túl az ország határain belül rendelkezésre álló regenerációs képességet. Ez a mutató a belső erőforrás-felhasználás és a hazai ökoszisztémák terhelhetőségének összevetésén alapul. Fontos különbség, hogy míg a Country Overshoot Day azt modellezi, mi történne, ha a világ lakossága egy adott ország életmódját követné, addig a Country Deficit Day a konkrét országon belüli ökológiai egyensúlyt veszi alapul.
Például 2025-ben:
- Szingapúr esetében ez január harmadik napján történt meg.
- Magyarország esetében a Country Deficit Day augusztus végére esett.
- Litvániában ez viszont november eleje, ami jelzi, hogy ott az ország biokapacitása közelebb áll a saját lábnyomához.
Ez a mérőszám fontos kiegészítése a fenntarthatósági diagnózisnak, mivel megmutatja, mely országok importált erőforrásokra vagy ökológiai “külső segítségre” szorulnak a működésük fenntartásához. Az olyan országok, amelyek túlfogyasztása nemcsak globálisan, hanem lokálisan is deficites, fokozottan kitettek az ellátási bizonytalanságoknak, valamint a globális ökológiai válság következményeinek.
Mit jelent ez?
A Túlfogyasztás Napja nem pusztán ökológiai diagnózis, hanem egy mélyebb, civilizációs válságtünet szimbolikus jelölője. Az ipari-fogyasztói társadalom által meghatározott életforma – mely a gazdasági növekedésre, az anyag- és energiaintenzív működésre és a fogyasztásra épül – már régen átlépte azokat a környezeti határokat, amelyek között hosszú távon fenntartható maradhatna. A dátum évről évre korábbra tolódása világosan jelzi: nem átmeneti túllépésről van szó, hanem tartós rendszerszintű deficitről.
Zöld Energia
Állami támogatás érkezhet a napelemes háztartások számára energiatárolóra
Ismét dolgozik a kormány azon a támogatási konstrukción, amely a napelemes háztartások akkumulátoros energiatárolóinak telepítését segítené, hogy a bruttó elszámolás miatt lassuló megtérülést ellensúlyozza és a hálózatot tehermentesítse.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Újra napirendre került az a kormányzati terv, amely a napelemes háztartások számára akkumulátoros energiatárolók telepítését segítené – értesült az alternativenergia.hu . A támogatási konstrukció kidolgozását célzó háttérmunka információk szerint ismét megkezdődött az Energiaügyi Minisztériumban. A cél az, hogy azok a háztartások, amelyek a korábbi szaldó elszámolásból tíz év után átkerülnek a jóval kedvezőtlenebb bruttó rendszerbe, támogatást kapjanak energiatárolóik kiépítéséhez. A magyar háztartások egy részében ma már működnek akkumulátoros energiatárolók, de ezek döntő többsége napelemes pályázatok révén, állami támogatással épült ki. Piaci alapon egy ilyen rendszer ára még mindig nehezen térül meg, különösen a rezsicsökkentett energiaárak mellett. Ezért a szakma régóta sürgeti, hogy a kormány külön programmal segítse a már működő napelemes rendszerek „hibridizációját” – vagyis akkumulátorral való kiegészítését. A 10 évig működő szaldó elszámolási rendszer 2024-től fokozatosan megszűnik. Korábban a napelemes felhasználók a hálózatba betáplált és onnan vételezett áramot azonos áron számolhatták el, így a közcélú hálózat gyakorlatilag ingyenes „virtuális akkumulátorként” működött. Az új, bruttó elszámolásban azonban a megtermelt és a felhasznált energia külön-külön kerül elszámolásra, így a napelemes rendszer megtérülése sokkal lassabbá vált – az eddigi 5–7 éves idő helyett akár 12–15 évre is nőhet.
A változás több tízezer háztartást érinthet a következő években. 2015 végén mintegy 15 ezer szaldós napelemes rendszer működött Magyarországon, amelyek közül soknál 2025-ben jár le a tízéves időszak. 2026 végére ez a szám meghaladhatja a 20 ezret, 2034-re pedig a 300 ezret is elérheti. Ezek a háztartások így fokozatosan átkerülnek a bruttó elszámolásba, ami jelentős bevételkiesést okozhat számukra.
A tervezett támogatási program éppen ezt a problémát orvosolná: az akkumulátoros energiatároló telepítése lehetővé tenné, hogy a háztartások a napelemeik által termelt energia nagyobb részét helyben használják fel. Ez nemcsak a megtérülést javítaná, hanem a zöldenergia arányát is növelné a hazai fogyasztásban, miközben csökkentené a hálózat terhelését és stabilizálná az ellátást.
Lantos Csaba energiaügyi miniszter már 2024 tavaszán jelezte, hogy a kormány ilyen programot kíván indítani, de a bejelentést eddig nem követte konkrét pályázati kiírás. A Portfolio.hu értesülései szerint most ismét elővették a koncepciót, és megkezdődött a támogatási konstrukció újratervezése. A program elsődlegesen azok számára lehetne elérhető, akik a szaldós rendszerből kikerülnek, de az iparági szereplők szerint indokolt lenne, ha a bruttó elszámolásban induló új napelemesek is pályázhatnának rá.
A napelemes piac szempontjából ez kulcsfontosságú lépés lenne, mivel az új elszámolási rendszer bevezetése után drasztikusan visszaesett a háztartási napelem-telepítések száma. A legtöbben ma már csak akkor vágnak bele a beruházásba, ha valamilyen állami támogatás is elérhető.
Bár a Napenergia Plusz Program 2024 elején lezárult, az új akkumulátor-támogatás újra lendületet adhatna a piacnak, és segíthetné Magyarország energiaátállását. A források azonban korlátozottak, így egyelőre nem tudni, mikor jelenhet meg a konkrét kiírás.
Az biztos, hogy a háztartási energiatárolók elterjedése a magyar villamosenergia-rendszer számára is előnyös lenne: segítenék a termelés és fogyasztás összehangolását, csökkentenék a csúcsterhelést, és javítanák az ellátásbiztonságot. A szakértők szerint a támogatási program nemcsak a napelemes háztartásoknak, hanem a teljes villamosenergia-hálózatnak is kedvezne – ezért az új pályázat megjelenését a piac szereplői nagy várakozással figyelik.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaMagyarország világelső lett a napelemes áramtermelés arányában
-
Zöld Energia11 óra telt el a létrehozás ótaÁllami támogatás érkezhet a napelemes háztartások számára energiatárolóra
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaA jövő rezsicsökkentése: saját energia, kiszámítható költségek
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaÉvek óta halogatom a napelem telepítést, már késő?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMesterséges intelligencia a rezsicsökkentés szolgálatában
