Zöldinfó
Turizmus, megélhetés és környezeti kockázatok: a parajdi sóbánya jövője a tét
A víz sótartalma elérte a maximális szintet, így nem mossa tovább a bányát.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
“Törékeny egyensúlyt” tapasztaltak a külföldi szakértők Parajdon, ahol véleményük szerint a sóbányát elárasztó víz eltávolítása csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet el – írja az alternativenergia.hu. Szerdán a helyi vállalkozókat is tájékoztatták az általuk igényelhető román állami támogatásról. A Hargita megyei prefektúra szerdán közleményben összesítette az európai polgári védelmi mechanizmuson keresztül Parajdra küldött szakértők által megfogalmazott szakvéleményeket. Ezeket még kedden ismertették az illetékes román hatóságokkal a helyszínen, de csupán szerdán hozták nyilvánosságra. A szakértők hidrológiai, geológiai és környezetvédelmi szempontból elemezték az elárasztott sóbánya helyzetét, és azon meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a kialakult helyzet megoldásához szükséges intézkedések több terület illetékeseinek összehangolt együttműködése révén valósíthatók meg. Közölték: az elárasztott sóbányát állandó megfigyelés alatt kell tartani. Az állandó mérésekre és adatgyűjtésre a megvalósíthatósági tanulmányokhoz is szükség van, de ezek alapján lehet majd eldönteni azt is, mikor kezdődhet el a sós víz kiszivattyúzása a tárnákból.
A szakértők szerint ez mindenképp csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet. Jelenleg ugyanis biztosított egy “törékeny egyensúly” – fogalmaztak – miután a víz sótartalma elérte a maximális szintet, így nem mossa tovább a bányát. Ezt az “egyensúlyt” azonban bármikor felboríthatják váratlan természeti események, egy újabb áradás vagy földmozgások, melyek beomlást okozhatnak – írták. A bányában az édesvíz behatolása okozza a legnagyobb kárt, mivel kimossa a sót és ezáltal árt a szerkezetnek, ugyanakkor továbbviszi a sós vizet a Kis-Küküllőbe. A Korond-patak elterelésével július elsejéig kell elkészülni, addig a sóbánya alatti folyószakaszon meg kell oldani a só kivonását az ivóvízből- írták. A helyszínen két váltásban dolgoznak a munkások, akiknek a munkaterületre vezető, az áradások által tönkretett utat is újra kell építeni. A prefektúra közleménye szerint a külföldi szakértők június 26-ig részletes jelentést is összeállítanak a Parajdon tapasztaltakról. Továbbá közölte. az elmúlt 24 órában nem jelentek meg újabb beomlások a területen, de a Dózsa-bánya felett új törésvonalak jelentkeztek, amelyek a jövőben nagyobb beomlásokat valószínűsítenek. A patak vízhozama lecsökkent és a sótartalma is stabilizálódott, miután megépült a két gát, melyek csökkentik a víz áramlásának sebességét. A veszélyeztetett terület közelében lakóknak a kitelepítése továbbra is érvényben marad.
Szerdán a gazdasági minisztérium képviselői találkoztak 90 turizmusból élő parajdi vállalkozóval, akiket a román kormány által nyújtott támogatásról tájékoztattak. Számukra infópontot is nyitnak a parajdi polgármesteri hivatalban, ahol a szükséges iratokról, tennivalókról érdeklődhetnek. A kérést legtöbb 30 napig kell benyújtaniuk. A bukaresti kormány június elején 300 millió lej (23,88 milliárd forint) értékben hagyott jóvá költségvetési hitelt a bányát működtető állami vállalat és a sóbányában turisztikai, rekreációs és gyógyászati tevékenységeket végző cégek támogatására. Az állami tulajdonban lévő Országos Sóipari Társaság (Salrom) működtette parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
Zöldinfó
Egy csaknem kétszáz éves platánt választottak a tudomány jelképének
Egy 203 éves platán lett a Tudomány Fája a Margitszigeten.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az 1825-ben gróf Széchenyi István által alapított Magyar Tudományos Akadémiával nagyjából egykorú az az ősplatán, amely Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös kezdeményezésére mától „a Tudomány Fája” címet viseli. A budapesti Margitszigeten, a Szabadtéri Színpad és az MTA egykori elnöke, a zeneszerző és zenetudós Kodály Zoltán szobrához közeli fát az Akadémia 2025 őszén meghirdetett Tudománybarát Település Mozgalmának keretében jelölték meg – írja az alternativenergia.hu. A mozgalomhoz csatlakozó településeken immár hagyománnyá vált, hogy csatlakozásuk emlékére fát ültetnek. Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös döntése értelmében a fővárosban nem egy facsemetét ültettek, hanem a Margitsziget egy impozáns ősplatánját jelölték ki, hogy szimbolizálja a város és az MTA együttműködését.
Az ünnepi eseményen Freund Tamás, az MTA közelmúltban leköszönt elnöke a mostantól „a Tudomány Fája” címet viselő ősplatánt olyan emlékjelnek nevezte, amely a múlt, a korábbi generációk eredményei mellett a jövőt is szimbolizálja. A reményt, hogy a tehetséges fiataloknak és a szabad gondolatoknak semmi sem szab határt. Az ennek eredményeképp létrejövő új közös tudás pedig minél több emberé lehet majd.
Pósfai Mihály, az Akadémia június 1-jén hivatalba lépett elnöke pedig arról beszélt, hogy az MTA-nak meg kell őriznie azt, ami kétszáz év alatt értékké vált: a tudomány szabadságát, a hitelességet, a teljesítmény tiszteletét, a magyar nyelv és kultúra szolgálatát. De közben meg is kell újulnia. Figyelnie kell azokra a kutatói nemzedékekre, amelyek ma más eszközökkel más nemzetközi térben dolgoznak, mint elődeik. Be kell vonnia a fiatalokat, a pályájuk elején és közepén járó kutatókat, és nyitottnak kell lennie azokra a kérdésekre, amelyeket a 21. század tesz fel a tudománynak.
Karácsony Gergely főpolgármester szerint a sokat megélt fa a távlatokat is jelképezi. A tudományban és a politikában is szükség van ezekre, mint ahogyan a tudomány és a politika együttműködésére is.
A fa előtt elhelyezett táblán az alábbi szöveg olvasható magyarul, illetve angolul:
„A Tudomány Fája
Amikor 1825 körül kis csemeteként gyökerezni és sarjadni kezdett ez a platán, gróf Széchenyi István felajánlása nyomán megalakult a Magyar Tudományos Akadémia, a haza és haladás ügyét szolgálva.
A fácska hatalmas koronájú faóriássá terebélyesedett, az Akadémia pedig a magyarországi tudományos élet legfőbb intézményévé vált. Szellemi központja a tudomány művelőinek, ápolója a magyar nyelvnek. Immár több mint 200 éve arra törekszik, hogy alapítója, gróf Széchenyi István gondolatához híven a „tudományos emberfő mennyiségének” gyarapításával járuljon hozzá a nemzet erejének növeléséhez.
Állította a Magyar Tudományos Akadémia és Budapest Főváros Önkormányzata 2026-ban.”
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaBeton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaPapírszámla helyett digitális ügyintézés: ezt kéri az MVM az ügyfelektől
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaKínai elektromos autók hódítanak: már több mint 30 Geely talált gazdára
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaÉvek után végre történhet valami a Velencei-tóért
