Zöldinfó
Turizmus, megélhetés és környezeti kockázatok: a parajdi sóbánya jövője a tét
A víz sótartalma elérte a maximális szintet, így nem mossa tovább a bányát.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
“Törékeny egyensúlyt” tapasztaltak a külföldi szakértők Parajdon, ahol véleményük szerint a sóbányát elárasztó víz eltávolítása csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet el – írja az alternativenergia.hu. Szerdán a helyi vállalkozókat is tájékoztatták az általuk igényelhető román állami támogatásról. A Hargita megyei prefektúra szerdán közleményben összesítette az európai polgári védelmi mechanizmuson keresztül Parajdra küldött szakértők által megfogalmazott szakvéleményeket. Ezeket még kedden ismertették az illetékes román hatóságokkal a helyszínen, de csupán szerdán hozták nyilvánosságra. A szakértők hidrológiai, geológiai és környezetvédelmi szempontból elemezték az elárasztott sóbánya helyzetét, és azon meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a kialakult helyzet megoldásához szükséges intézkedések több terület illetékeseinek összehangolt együttműködése révén valósíthatók meg. Közölték: az elárasztott sóbányát állandó megfigyelés alatt kell tartani. Az állandó mérésekre és adatgyűjtésre a megvalósíthatósági tanulmányokhoz is szükség van, de ezek alapján lehet majd eldönteni azt is, mikor kezdődhet el a sós víz kiszivattyúzása a tárnákból.
A szakértők szerint ez mindenképp csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet. Jelenleg ugyanis biztosított egy “törékeny egyensúly” – fogalmaztak – miután a víz sótartalma elérte a maximális szintet, így nem mossa tovább a bányát. Ezt az “egyensúlyt” azonban bármikor felboríthatják váratlan természeti események, egy újabb áradás vagy földmozgások, melyek beomlást okozhatnak – írták. A bányában az édesvíz behatolása okozza a legnagyobb kárt, mivel kimossa a sót és ezáltal árt a szerkezetnek, ugyanakkor továbbviszi a sós vizet a Kis-Küküllőbe. A Korond-patak elterelésével július elsejéig kell elkészülni, addig a sóbánya alatti folyószakaszon meg kell oldani a só kivonását az ivóvízből- írták. A helyszínen két váltásban dolgoznak a munkások, akiknek a munkaterületre vezető, az áradások által tönkretett utat is újra kell építeni. A prefektúra közleménye szerint a külföldi szakértők június 26-ig részletes jelentést is összeállítanak a Parajdon tapasztaltakról. Továbbá közölte. az elmúlt 24 órában nem jelentek meg újabb beomlások a területen, de a Dózsa-bánya felett új törésvonalak jelentkeztek, amelyek a jövőben nagyobb beomlásokat valószínűsítenek. A patak vízhozama lecsökkent és a sótartalma is stabilizálódott, miután megépült a két gát, melyek csökkentik a víz áramlásának sebességét. A veszélyeztetett terület közelében lakóknak a kitelepítése továbbra is érvényben marad.
Szerdán a gazdasági minisztérium képviselői találkoztak 90 turizmusból élő parajdi vállalkozóval, akiket a román kormány által nyújtott támogatásról tájékoztattak. Számukra infópontot is nyitnak a parajdi polgármesteri hivatalban, ahol a szükséges iratokról, tennivalókról érdeklődhetnek. A kérést legtöbb 30 napig kell benyújtaniuk. A bukaresti kormány június elején 300 millió lej (23,88 milliárd forint) értékben hagyott jóvá költségvetési hitelt a bányát működtető állami vállalat és a sóbányában turisztikai, rekreációs és gyógyászati tevékenységeket végző cégek támogatására. Az állami tulajdonban lévő Országos Sóipari Társaság (Salrom) működtette parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
Zöldinfó
Több mint 23 ezer ragadozó madarat számoltak meg a Kárpát-medencében
Elkészült a Kárpát-medence idei sasleltára.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Immáron 23. alkalommal szervezte meg az MME januárban a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil természetvédelmi szervezetekkel közösen a Magyarországon telelő ragadozó madarak éves számlálását. A felmérés 2018 óta a környező országok szakembereinek bevonásával zajlik, így idén is elkészülhetett a Kárpát-medence közös téli sastérképe is – olvasható a közleményben. A sastérkép 2552 sas és 320 sólyom, összesen 17 fajhoz tartozó 23 ezer 165 ragadozó madár megfigyelésével állt össze. A több mint hatszáz magyar, szlovák, szerb és román madártani szakember az egy időben végzett megfigyelések miatt “sasszinkronnak” nevezett számláláson a Kárpát-medence szinte valamennyi jelentős sas- és sólyomtelelőhelyét felmérte, így a lehető legpontosabb képet adták a ragadozómadár-fajokról és ezek egyedszámáról.
A magyarországi megfigyelések több mint 22 ezer négyzetkilométert, az ország területének több mint 20 százalékát fedték le. A felmérések a legjobb sasélőhelyekre koncentráltak, így a sasfajok szempontjából az országos állomány jelentős részét megfigyelték. A résztvevők négy sasfaj, a rétisas 1102 (tavaly 988), a parlagi sas 832 (tavaly 732), a szirti sas 3 (tavaly 3) és a fekete sas 5 (tavaly 8) példányának megfigyelését rögzítették. A madarászok különös figyelmet fordítottak a nagytestű, fokozottan védett sólyomfajokra is, így a kerecsensólyom 98 (tavaly 85), a vándorsólyom 48 (tavaly 42) és a kis sólyom 45 (tavaly 76) egyedét is sikerült megfigyelni. A négy részt vevő közép-európai országban 17 ragadozómadár-faj 23 165 (tavaly 18 486) példányát figyelték meg a szakemberek 1064 darab (tízszer tíz kilométeres) mintavételi négyzetben, közte 1513 (tavaly 1308) rétisast, 1019 (tavaly 879) parlagi sast, 14 (tavaly 8) szirti sast és 6 (tavaly 9) fekete sast.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaIgazságosabb fűtésszámlák jöhetnek – folytatódik a távhő támogatása
