Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Új oroszlán érkezett a ljubljanai állatkertbe

Új hímoroszlán érkezett a ljubljanai állatkertbe, miután Maksimust, a korábban az állatkertben élő 15 éves oroszlánt 2024-ben el kellett altatni rossz egészségi állapota miatt.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A Raman névre hallgató 9 éves ázsiai oroszlán – akinek neve hindi nyelven azt jelenti, hogy kellemes vagy ünnepelt – 2016-ban született a belgiumi Planckendael állatkertben, és Franciaországból érkezett Szlovéniába az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) nemzetközi fajmegőrzési programjának részeként – közölte az állatkert.

A 173 kilogrammos oroszlánt egy ládában szállították a ljubljanai állatkertbe, ahol Zivanának, a 16 éves nőstény oroszlánnak lesz a párja. Az állatkert közlése szerint Ramannak szüksége lesz egy kis időre, hogy alkalmazkodjon az új környezethez és társasághoz, ezért az érdeklődők csak május végén láthatják a kültéri ketrecben. Az ázsiai oroszlán az egyik legveszélyeztetettebb oroszlán alfaj. A vadonban már csak 600-700 egyed marad fent a Gir Nemzeti Parkban, India Gudzsarát államában. Az EAZA 1994-ben indította el Ex Situ populációkezelési és védelmi programját, amely eddig több mint 100 ázsiai oroszlánt nevelt fel azzal a céllal, hogy megerősítse és megőrizze a veszélyeztetett oroszlánpopulációt a vadonban. A ljubljanai állatkert 2019 óta tart ázsiai oroszlánokat.

Advertisement

Zöldinfó

Védett területeket is érintenek a palagáz-kutatási koncessziók

Leállíttatná a palagázkitermelést a Magyar Természetvédők Szövetsége.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A palagáz feltárását és kitermelését Magyarországon is be kell szüntetni a súlyos kockázatok és káros hatások miatt – véli a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTSZ). A környezetvédelmi szervezet szerdán online sajtótájékoztatón kifejtette: a nagy mélységben elhelyezkedő szénhidrogének kinyerése olyan környezeti, egészségügyi és gazdasági veszélyekkel jár, amelyek meghaladják az abból származó előnyöket – írja az alternativenergia.hu. A palagázkitermelés folyamatos beruházást igényel, következményei ellentétesek az éghajlatvédelmi célokkal, ezek teljes kiszűrésére a környezeti hatásvizsgálatok nem alkalmasak – hangsúlyozták. A változtatást azért is szükségesnek tartják, mert az idén megjelent koncessziós felhívások mindegyike érint védett területeket, olyanokat is, amelyek évek óta rendkívül aszályosak, a vízkészletük korlátozott. A palagáz kitermelése ugyanakkor vízigényes technológia, a létesítményekhez tartozó utak, vezetékek ráadásul a természetes élőhelyeket is feldarabolják – mutattak rá.

A szövetség felhívja a figyelmet, hogy a mezőgazdaságot ugyancsak érintik az összetett ökológiai kockázatok, veszélyeztetve az élelmiszertermelés biztonságát. A Magyar Természetvédők Szövetsége nehezményezi, hogy Magyarországon még mindig jelentős a palagázkitermelés, miközben az európai államok korlátozták vagy be is tiltották.

A szervezet teljes körű kockázatfelmérést és társadalmi egyeztetést sürget, a kormánytól pedig azt kérik, hogy ne kössenek további koncessziós szerződéseket kutatásra, feltárásra és kitermelésre. A moratórium bevezetése érdekében levelet küldtek Gajdos László élő környezetért felelős miniszternek, Kapitány István gazdasági és energetikai miniszternek, valamint az érintett térségek országgyűlési képviselőinek. A kezdeményezést eddig csaknem 50 civil szervezet támogatta – tájékoztattak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák