Zöld Energia

Van, ahol elképesztő támogatás nyerhető a hőszivattyúkra

Az Európai Hőszivattyúszövetség átfogó jelentésben vizsgálja meg az Európai Unió tagállamaiban, az Egyesült Királyságban, Norvégiában és Svájcban elérhető lakossági hőszivattyús támogatási rendszereket.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-06-16

Szerző:

Vanessza

Az Európai Hőszivattyúszövetség (EHPA) áttekintő jelentést készített az Európai Unió, az Egyesült Királyság, Norvégia és Svájc lakossági hőszivattyúkra vonatkozó támogatási pályázatairól – számol be a PV Magazine. A szervezet szerint mivel az olyan alacsony szén-dioxid-kibocsátású fűtési és hűtési rendszerek, mint a hőszivattyúk beruházási költségei még mindig magasabbak, mint a fosszilis tüzelőanyag alapú berendezéseké, továbbra is szükség van pénzügyi támogatásra az ilyen típusú beruházások terjedéséhez.

Az új áttekintés kiterjed a lég- és földhőforrású lakossági hőszivattyúkra, valamint a hibrid és a használati meleg vizes hőszivattyúkra. Az EHPA az Egyesült Királyság, Norvégia, Svájc és néhány EU-tagállam adatait gyűjtötte össze, nem vették viszont figyelembe Bulgáriát, Észtországot, Ciprust, Görögországot, Romániát, Máltát, Szlovéniát, Luxemburgot és Lettországot. Ezek az országok azért maradtak ki a felmérésből, mert kicsi a piacuk, vagy a jelenlegi támogatási programjaikat felfüggesztették.

A vizsgált pályázatok a legtöbb helyen egylakásos családi otthonokra vonatkoznak. Az alábbiakban a magyarországi és a regionális helyzetre, valamint néhány távolabbi példára fókuszálunk.

Ez a helyzet a régióban

Ausztriában az újépítésű házakba telepített levegő- és földhőszivattyúkhoz az ár 20 százalékáig terjedő támogatás is elérhető, ennek maximális értéke 7500 euró (2,8 millió forint), ha a hőszivattyú globális felmelegedési potenciálja (GWP) 1500 és 2000 között mozog. Az utólagos telepítés esetében a támogatás a költségek legfeljebb 35 százalékát fedezi, de maximum 5000 euróig terjed. A program 2023. január 3-tól 2024. december 31-ig érvényes.

Horvátországban évente egyszer-kétszer lehet pályázni utólagos projektekkel, legfeljebb 4250 euró értékben, és a költségek maximum 40 százalékáig. A támogatás mértéke a szegényebb régiókban magasabb.

Csehországban 2023 februárjában indult újra egy zöld fókuszú megtakarítási program, amelynek keretében legfeljebb 5 701 eurós támogatásban részesülhetnek az utólagos telepítések. Szlovákiában ezzel szemben az új épületekbe telepített hőszivattyúk esetében akár 3400 eurós, felújítási projekteknél pedig akár 11 400 eurós támogatás is megszerezhető.

A tágabb régióban Lengyelországot érdemes kiemelni: a tagállamban 2022-ben a legtöbb hőszivattyút értékesítették Európában, ami nem is csoda, figyelembe véve, hogy négy különböző ösztönző program is elérhető a berendezésekre. Az egyik pályázaton maximum 1060 euró kapható a levegő forrású, hő- és használati meleg víz előállítására alkalmas hőszivattyúk számára, ha azokat fotovoltaikus rendszerrel és energiatárolóval kombinálják.

A régión belül a magyarországi helyzetet is elemezték. Hazánkban a hőszivattyúkra egy általános támogatási rendszer vonatkozik (vonatkozott), amely a felújítási költségek 50 százalékát vagy legfeljebb 7300 eurót (3 millió forintot) fedez. Ez a pályázat a tavaly év végén kifutott otthonfelújítási támogatás.

Németország az élen jár

Belgiumban a támogatás már csak utólagos telepítésre vehető igénybe, és az értékek az ország egyes régióiban, valamint a hőszivattyú-technológiától függően nagyban eltérnek. Flandriában a földhőszivattyúkra 4000 és 6400 euró közötti összeg kapható, míg Brüsszelben a léghőszivattyúk legfeljebb 4750 eurós támogatásra jogosultak.

Németországban a támogatás kiugró: a léghőszivattyúk utólagos beépítésére 2030-ig akár 18 000 euró is kapható. Franciaországban azok, akik meglévő ingatlanokba talajforrású hőszivattyút vásárolnak, akár 15 000 eurós, légforrású hőszivattyúk esetében pedig akár 9000 eurós támogatást is kaphatnak. A program 2020-tól 2024-ig fut.

Végezetül az olaszországi, egészen specifikus támogatási rendszert is érdemes bemutatni. Az országban három adókedvezményes program van jelenleg érvényben, ezek mind kifejezetten a felújítási projekteket hivatottak segíteni. A támogatások a hőszivattyús beruházások költségeinek legalább 50, legfeljebb 110 százalékát fedezik.

Zöld Energia

15 év helyett 6-8 év? Gyorsabb napelemes megtérülést hozhat az új pályázat

Mikor térül meg a lakossági energiatároló? Konkrét számok és saját tapasztalatok.

Létrehozva:

2 nap telt el a létrehozás óta

2026-02-16

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A kormány február elején elindította a lakossági energiatároló programot, amelyben kétféle pályázati konstrukció közül lehet választani – írja az alternativenergia.hu. Az egyik lehetőség egy meglévő napelemes rendszerhez energiatároló telepítése, a másik pedig inverterre és energiatárolóra vonatkozó pályázat, ebben az esetben azonban vállalni kell a napelemes rendszer kiépítését is. A pályázati űrlap beadása mondhatni pofonegyszerű, de mielőtt az ember rákattint a „beküldés” gombra, érdemes végiggondolni: valóban megéri-e a telepítéssel járó macera. Ha a magam tapasztalatait veszem alapul, akkor egy napelemes rendszer energiatárolóval, saját forrásból finanszírozva, korábban nem érte volna meg számunkra. A megtérülési idő akár 15 év is lehetett volna, ami magában hordozza annak kockázatát, hogy addigra az inverter vagy az akkumulátor cserére szorul.

A házunk 2023-ban épült, BB energetikai besorolású, télen h-tarifáról működő hőszivattyús fűtéssel, ősszel és tavasszal pedig két klímával oldjuk meg a temperálást. Az átlagos havi villanyszámlánk körülbelül 15 ezer forint, amiben minden benne van. Emiatt az elmúlt években mindig elvetettük a napelemes rendszer gondolatát – még akkor is, amikor elérhetők voltak különféle támogatások, amelyek rövidíthették volna a megtérülési időt.

Mi változott most, és miért döntöttünk mégis a pályázat beadása mellett?

Az egyik legerősebb érv a rendszertől való függetlenedés volt. Emellett egyre gyakrabban felmerül az elektromos autó vásárlásának gondolata is: városi közlekedésre hosszú távon jóval költséghatékonyabb lenne, ha a saját háznál megtermelt energiát tudnánk erre a célra felhasználni.

Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy ahogy bővül a családunk, egyre több fogyasztó kerül a háztartásba. Tervezünk további klímák felszerelését is, ami biztosan megemeli majd az eddig kifejezetten kedvező villanyszámlákat.

Nézzük konkrét számokkal ezt a kérdést!

Vegyünk alapul egy 5 kilowattos napelemes rendszert. Piaci áron, inverterrel együtt, akkumulátor nélkül ez nagyjából 2,5–3 millió forintba kerül. Havi 15–20 ezer forintos villanyszámla mellett az éves költség 180–240 ezer forint, vagyis ennyit lehetne ideális esetben megtakarítani. Ezzel számolva a megtérülés körülbelül 12–15 év, de ennyi idő alatt előfordulhat, hogy alkatrész cserére lesz szükség a rendszerben.

Ha ugyanezt a rendszert energiatárolóval egészítjük ki, a beruházás költsége még tovább nő. Egy 5 kilowattos napelemes rendszer akkumulátorral együtt akár 4,5–5 millió forintba is kerülhet támogatás nélkül, de itt is csak a csillagos ég szabhat határt, hiszen vannak olcsóbb és drágább panelek és inverterek is. Ugyan az energiatárolóval több megtermelt energiát tudunk saját magunk felhasználni, pusztán piaci alapon nézve a megtérülési idő ebben az esetben akár 15 évnél is hosszabb lehet.

A most elérhető lakossági energiatároló pályázat azonban egy teljesen új szintre helyezi a megtérülési időt. A támogatás révén akár 2,5 millió forintos összegig a program fedezi az akkumulátor és az inverter költségeit, és elszámolható továbbá a terveztetés, engedélyeztetés, illetve a mérőhely szabványosítása is. Ennek köszönhetően egy korábban említett 5 kilowattos rendszer megtérülése 6–8 évre csökken, ami már gazdaságilag vállalhatóbb, és kisebb műszaki kockázatot jelent.

Összességében még alacsony villanyszámla mellett sem fekete-fehér kérdés, a számok mellett végig kell gondolni azt is, hogy mik a jövőre nézve a tervek. A támogatás nemcsak a megtérülési időt rövidíti le jelentősen, hanem csökkenti a hosszú távú műszaki kockázatokat is, miközben nagyobb energiafüggetlenséget kínál. A végső döntésnél ezért nemcsak a jelenlegi villanyszámlát érdemes figyelembe venni, hanem a háztartás jövőbeli energiaigényét és azokat az élethelyzeteket is, amelyek néhány éven belül teljesen átírhatják a fogyasztási szokásokat.

Tovább olvasom