Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Van, ahol elképesztő támogatás nyerhető a hőszivattyúkra

Az Európai Hőszivattyúszövetség átfogó jelentésben vizsgálja meg az Európai Unió tagállamaiban, az Egyesült Királyságban, Norvégiában és Svájcban elérhető lakossági hőszivattyús támogatási rendszereket.

Létrehozva:

|

Az Európai Hőszivattyúszövetség (EHPA) áttekintő jelentést készített az Európai Unió, az Egyesült Királyság, Norvégia és Svájc lakossági hőszivattyúkra vonatkozó támogatási pályázatairól – számol be a PV Magazine. A szervezet szerint mivel az olyan alacsony szén-dioxid-kibocsátású fűtési és hűtési rendszerek, mint a hőszivattyúk beruházási költségei még mindig magasabbak, mint a fosszilis tüzelőanyag alapú berendezéseké, továbbra is szükség van pénzügyi támogatásra az ilyen típusú beruházások terjedéséhez.

Az új áttekintés kiterjed a lég- és földhőforrású lakossági hőszivattyúkra, valamint a hibrid és a használati meleg vizes hőszivattyúkra. Az EHPA az Egyesült Királyság, Norvégia, Svájc és néhány EU-tagállam adatait gyűjtötte össze, nem vették viszont figyelembe Bulgáriát, Észtországot, Ciprust, Görögországot, Romániát, Máltát, Szlovéniát, Luxemburgot és Lettországot. Ezek az országok azért maradtak ki a felmérésből, mert kicsi a piacuk, vagy a jelenlegi támogatási programjaikat felfüggesztették.

A vizsgált pályázatok a legtöbb helyen egylakásos családi otthonokra vonatkoznak. Az alábbiakban a magyarországi és a regionális helyzetre, valamint néhány távolabbi példára fókuszálunk.

Advertisement

Ez a helyzet a régióban

Ausztriában az újépítésű házakba telepített levegő- és földhőszivattyúkhoz az ár 20 százalékáig terjedő támogatás is elérhető, ennek maximális értéke 7500 euró (2,8 millió forint), ha a hőszivattyú globális felmelegedési potenciálja (GWP) 1500 és 2000 között mozog. Az utólagos telepítés esetében a támogatás a költségek legfeljebb 35 százalékát fedezi, de maximum 5000 euróig terjed. A program 2023. január 3-tól 2024. december 31-ig érvényes.

Advertisement

Horvátországban évente egyszer-kétszer lehet pályázni utólagos projektekkel, legfeljebb 4250 euró értékben, és a költségek maximum 40 százalékáig. A támogatás mértéke a szegényebb régiókban magasabb.

Csehországban 2023 februárjában indult újra egy zöld fókuszú megtakarítási program, amelynek keretében legfeljebb 5 701 eurós támogatásban részesülhetnek az utólagos telepítések. Szlovákiában ezzel szemben az új épületekbe telepített hőszivattyúk esetében akár 3400 eurós, felújítási projekteknél pedig akár 11 400 eurós támogatás is megszerezhető.

Advertisement

A tágabb régióban Lengyelországot érdemes kiemelni: a tagállamban 2022-ben a legtöbb hőszivattyút értékesítették Európában, ami nem is csoda, figyelembe véve, hogy négy különböző ösztönző program is elérhető a berendezésekre. Az egyik pályázaton maximum 1060 euró kapható a levegő forrású, hő- és használati meleg víz előállítására alkalmas hőszivattyúk számára, ha azokat fotovoltaikus rendszerrel és energiatárolóval kombinálják.

A régión belül a magyarországi helyzetet is elemezték. Hazánkban a hőszivattyúkra egy általános támogatási rendszer vonatkozik (vonatkozott), amely a felújítási költségek 50 százalékát vagy legfeljebb 7300 eurót (3 millió forintot) fedez. Ez a pályázat a tavaly év végén kifutott otthonfelújítási támogatás.

Advertisement

Németország az élen jár

Belgiumban a támogatás már csak utólagos telepítésre vehető igénybe, és az értékek az ország egyes régióiban, valamint a hőszivattyú-technológiától függően nagyban eltérnek. Flandriában a földhőszivattyúkra 4000 és 6400 euró közötti összeg kapható, míg Brüsszelben a léghőszivattyúk legfeljebb 4750 eurós támogatásra jogosultak.

Advertisement

Németországban a támogatás kiugró: a léghőszivattyúk utólagos beépítésére 2030-ig akár 18 000 euró is kapható. Franciaországban azok, akik meglévő ingatlanokba talajforrású hőszivattyút vásárolnak, akár 15 000 eurós, légforrású hőszivattyúk esetében pedig akár 9000 eurós támogatást is kaphatnak. A program 2020-tól 2024-ig fut.

Végezetül az olaszországi, egészen specifikus támogatási rendszert is érdemes bemutatni. Az országban három adókedvezményes program van jelenleg érvényben, ezek mind kifejezetten a felújítási projekteket hivatottak segíteni. A támogatások a hőszivattyús beruházások költségeinek legalább 50, legfeljebb 110 százalékát fedezik.

Advertisement

Zöld Energia

Túl a boomon: merre tart a magyar napenergia 2025 után?

Soha nem termelt még ennyi áramot a nap Magyarországon, mint 2025-ben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

2025-ben a napenergia szerepe Magyarországon egyszerre vált meghatározóvá az energiatermelésben és központi kérdéssé az energiapolitikában – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt évek robbanásszerű bővülése után a hazai napelemes piac éretté vált, miközben új kihívások is megjelentek a támogatások, hálózati csatlakozás és piaci szerkezet tekintetében. Az évet Magyarország körülbelül 7 gigawattot meghaladó beépített napelemes kapacitással kezdte. Ez az érték néhány évvel korábban még elképzelhetetlennek tűnt, 2025-re azonban természetes kiindulóponttá vált. Az év során tovább folytatódott a bővülés, így az összesített kapacitás az év második felére megközelítette, egyes becslések szerint el is érte a 8 gigawattos szintet. A növekedés nemcsak nagy naperőművekhez kötődött, hanem döntően a lakossági és kisebb vállalati rendszerekhez is, amelyek száma országosan már meghaladta a háromszázezret.

A bővülés egyik legfontosabb hajtóereje továbbra is az állami támogatási rendszer volt. A korábban elindított Napenergia Plusz Program 2025-ben is éreztette hatását, mivel a pályázatok jelentős része ekkorra valósult meg fizikailag. Sok háztartás ebben az évben jutott el oda, hogy a támogatási döntést valódi, működő napelemes rendszer kövesse. A támogatások elsősorban a lakossági szektort célozták, de közvetve az egész piacra élénkítő hatással voltak, stabil megrendelésállományt biztosítva a kivitelezőknek és gyártóknak.

A hálózat kérdése 

Advertisement

Ugyanakkor 2025 már nem kizárólag a támogatások sikeréről szólt. Egyre hangsúlyosabbá vált a kérdés, hogy a villamosenergia-hálózat mennyire képes kezelni a gyorsan növekvő napenergia-termelést. A korábbi évek csatlakozási korlátozásai ugyan fokozatosan enyhültek, de sok térségben továbbra is szűk keresztmetszetet jelentett a hálózati kapacitás. Ez különösen a nagyobb, ipari méretű beruházásoknál okozott késedelmeket, miközben a lakossági rendszerek esetében is egyre nagyobb figyelmet kaptak az inverterek szabályozhatóságára és az adatszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó előírások.

A termelési adatok alapján 2025-ben egyértelműen látszott, hogy a napenergia már nem kiegészítő szereplő a magyar energiatermelésben. A nyári hónapokban rendszeressé váltak azok a napok, amikor a napelemes termelés a teljes országos villamosenergia-igény jelentős részét fedezte, csúcsidei időszakokban több ezer megawattos teljesítménnyel. Ezek a rekordok egyszerre jelentettek sikert és kihívást. Siker volt abból a szempontból, hogy Magyarország európai összevetésben is az élmezőnybe került a napenergia arányát tekintve, kihívás pedig azért, mert a rendszerirányítás számára egyre fontosabbá vált a termelés és a fogyasztás finomhangolása.

Advertisement

Az elszámolási rendszer jövője

2025-ben viták középpontjába került az elszámolási rendszer jövője is. A korábbi nettó elszámolás fokozatos kivezetése után sok háztartás számára vált világossá, hogy a napelem önmagában már nem feltétlenül jelent azonnali megtérülést, ha nincs mellette tudatos fogyasztásszervezés vagy energiatárolás. Ennek hatására egyre többen kezdtek érdeklődni akkumulátoros rendszerek, okos vezérlés és energiaközösségi megoldások iránt, amelyek 2025-ben még inkább a jövő ígéretét, mintsem a tömeges valóságot jelentették.

Advertisement

Összességében 2025 a magyar napelemes szektor számára egy átmeneti év volt. Az időszak már messze nem a kezdeti fellendülésről szólt, de még nem is egy teljesen kiforrott, stabil rendszer működéséről. A napenergia vitathatatlanul az energiamix egyik alappillérévé vált, miközben világossá lett az is, hogy a további növekedés kulcsa nem pusztán az új panelek telepítésében, hanem a hálózat fejlesztésében, az energiatárolásban és a szabályozási környezet finomhangolásában rejlik. 2025 így nemcsak egy erős év volt a számok szintjén, hanem egy olyan fordulópont is, amely meghatározza a hazai napenergia jövőbeli irányát a következő évtizedben.

Napelem forradalom után tárolói forradalom jön!

Advertisement

A kormány február elején 100 milliárd forintos lakossági energiatárolói programot indít, amelyben háztartásonként akár 2,5 millió forint támogatás igényelhető egy mindössze 2,5 oldalas pályázati űrlap kitöltésével. A program célja, hogy a már megtermelt, de jelenleg elvesző napenergiát a háztartások akkumulátorok segítségével eltárolhassák, csökkentve ezzel a villamosenergia-hálózat terhelését és a fogyasztók kiszolgáltatottságát. A támogatás nemcsak az energiatárolóra, hanem az inverterre is vonatkozik, és különösen előnyös azok számára, akik már bruttó elszámolásban vannak, vagy 2030-ig abba kerülnek át. 

A kormány párhuzamosan egy 50 milliárd forintos vállalati programot is indít, így a jelenlegi mintegy 220 megawattnyi hazai tárolókapacitás másfél éven belül akár 1000 megawattra nőhet. A számítások szerint a lakossági program önmagában is legalább 200 megawattnyi új energiatároló kapacitást hozhat létre, ami kulcsszerepet játszik a napelemes rendszerek hatékonyabb kihasználásában és az ellátásbiztonság erősítésében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák