Zöld Energia

Van, ahol elképesztő támogatás nyerhető a hőszivattyúkra

Az Európai Hőszivattyúszövetség átfogó jelentésben vizsgálja meg az Európai Unió tagállamaiban, az Egyesült Királyságban, Norvégiában és Svájcban elérhető lakossági hőszivattyús támogatási rendszereket.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-06-16

Szerző:

Vanessza

Az Európai Hőszivattyúszövetség (EHPA) áttekintő jelentést készített az Európai Unió, az Egyesült Királyság, Norvégia és Svájc lakossági hőszivattyúkra vonatkozó támogatási pályázatairól – számol be a PV Magazine. A szervezet szerint mivel az olyan alacsony szén-dioxid-kibocsátású fűtési és hűtési rendszerek, mint a hőszivattyúk beruházási költségei még mindig magasabbak, mint a fosszilis tüzelőanyag alapú berendezéseké, továbbra is szükség van pénzügyi támogatásra az ilyen típusú beruházások terjedéséhez.

Az új áttekintés kiterjed a lég- és földhőforrású lakossági hőszivattyúkra, valamint a hibrid és a használati meleg vizes hőszivattyúkra. Az EHPA az Egyesült Királyság, Norvégia, Svájc és néhány EU-tagállam adatait gyűjtötte össze, nem vették viszont figyelembe Bulgáriát, Észtországot, Ciprust, Görögországot, Romániát, Máltát, Szlovéniát, Luxemburgot és Lettországot. Ezek az országok azért maradtak ki a felmérésből, mert kicsi a piacuk, vagy a jelenlegi támogatási programjaikat felfüggesztették.

A vizsgált pályázatok a legtöbb helyen egylakásos családi otthonokra vonatkoznak. Az alábbiakban a magyarországi és a regionális helyzetre, valamint néhány távolabbi példára fókuszálunk.

Ez a helyzet a régióban

Ausztriában az újépítésű házakba telepített levegő- és földhőszivattyúkhoz az ár 20 százalékáig terjedő támogatás is elérhető, ennek maximális értéke 7500 euró (2,8 millió forint), ha a hőszivattyú globális felmelegedési potenciálja (GWP) 1500 és 2000 között mozog. Az utólagos telepítés esetében a támogatás a költségek legfeljebb 35 százalékát fedezi, de maximum 5000 euróig terjed. A program 2023. január 3-tól 2024. december 31-ig érvényes.

Horvátországban évente egyszer-kétszer lehet pályázni utólagos projektekkel, legfeljebb 4250 euró értékben, és a költségek maximum 40 százalékáig. A támogatás mértéke a szegényebb régiókban magasabb.

Csehországban 2023 februárjában indult újra egy zöld fókuszú megtakarítási program, amelynek keretében legfeljebb 5 701 eurós támogatásban részesülhetnek az utólagos telepítések. Szlovákiában ezzel szemben az új épületekbe telepített hőszivattyúk esetében akár 3400 eurós, felújítási projekteknél pedig akár 11 400 eurós támogatás is megszerezhető.

A tágabb régióban Lengyelországot érdemes kiemelni: a tagállamban 2022-ben a legtöbb hőszivattyút értékesítették Európában, ami nem is csoda, figyelembe véve, hogy négy különböző ösztönző program is elérhető a berendezésekre. Az egyik pályázaton maximum 1060 euró kapható a levegő forrású, hő- és használati meleg víz előállítására alkalmas hőszivattyúk számára, ha azokat fotovoltaikus rendszerrel és energiatárolóval kombinálják.

A régión belül a magyarországi helyzetet is elemezték. Hazánkban a hőszivattyúkra egy általános támogatási rendszer vonatkozik (vonatkozott), amely a felújítási költségek 50 százalékát vagy legfeljebb 7300 eurót (3 millió forintot) fedez. Ez a pályázat a tavaly év végén kifutott otthonfelújítási támogatás.

Németország az élen jár

Belgiumban a támogatás már csak utólagos telepítésre vehető igénybe, és az értékek az ország egyes régióiban, valamint a hőszivattyú-technológiától függően nagyban eltérnek. Flandriában a földhőszivattyúkra 4000 és 6400 euró közötti összeg kapható, míg Brüsszelben a léghőszivattyúk legfeljebb 4750 eurós támogatásra jogosultak.

Németországban a támogatás kiugró: a léghőszivattyúk utólagos beépítésére 2030-ig akár 18 000 euró is kapható. Franciaországban azok, akik meglévő ingatlanokba talajforrású hőszivattyút vásárolnak, akár 15 000 eurós, légforrású hőszivattyúk esetében pedig akár 9000 eurós támogatást is kaphatnak. A program 2020-tól 2024-ig fut.

Végezetül az olaszországi, egészen specifikus támogatási rendszert is érdemes bemutatni. Az országban három adókedvezményes program van jelenleg érvényben, ezek mind kifejezetten a felújítási projekteket hivatottak segíteni. A támogatások a hőszivattyús beruházások költségeinek legalább 50, legfeljebb 110 százalékát fedezik.

Zöld Energia

Áprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás

Kedvezőtlen időzítés: amikor Magyarország támogatásokkal élénkíti a piacot, a kínai intézkedések felfelé nyomják a rendszerárakat.

Létrehozva:

13 óra telt el a létrehozás óta

2026-02-27

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Kedvezőtlen piaci időzítés körvonalazódik a hazai napelemes és energiatárolós szektorban: miközben Magyarországon jelentős állami támogatási programok indulnak a lakossági és vállalati beruházások felpörgetésére, Kína áprilistól megszünteti a napelemek exportjára adott 9 százalékos áfa-visszatérítést, az energiatároló akkumulátoroknál pedig 9-ről 6 százalékra csökkenti azt. A lépés nem váratlan, hiszen a kínai export-ösztönzők fokozatos kivezetése régóta napirenden van, az akkumulátoroknál például 2027-re teljesen eltűnhet a kedvezmény – írja az alternativenergia.hu. A mostani ütemezés azonban érzékenyen érinti a magyar piacot, mert épp akkor jön, amikor az állam jelentős keresletélénkítést indít. A lakossági programban a háztartások legfeljebb 2,5 millió forint támogatást kaphatnak akkumulátoros-napelemes rendszerekre. A jelentkezés február elején megnyílt és március 15-ig tart, a 100 milliárd forintos induló keret pedig elvileg 40 ezer pályázatra lett volna elegendő. A regisztrációk száma azonban rövid idő alatt 75 ezer fölé nőtt, így a keret bővítése is napirendre került.

Közben az Energiaügyi Minisztérium a Jedlik Ányos Program keretében egy 50 milliárd forintos vállalati energiatároló pályázatot is megnyitott. A keresleti oldal tehát látványosan erősödik, miközben a kínai intézkedések költségoldali nyomást hoznak. A mechanizmus viszonylag egyszerű: a kínai gyártók eddig a nettó exportár 9 százalékának megfelelő áfa-visszatérítést érvényesíthettek a napelemeknél. Ennek megszűnése a gyártói oldalon közvetlen költségnövekedést okoz, amit várhatóan beépítenek az árakba. Elméletben ez önmagában mintegy 9 százalékos drágulást indokolhat a panelek, illetve körülbelül 3 százalékosat az akkumulátorok esetében.

A piaci várakozások azonban ennél magasabb, akár 10–20 százalékos áremelkedést sem zárnak ki. A hazai nagy- és kiskereskedelmi piacon is úgy látják, hogy a 3–9 százalék inkább alsó küszöb lehet, mivel az alapanyagárak már januárban emelkedni kezdtek, és a gyártók eltérő tempóban építik be a költségnövekedést.

További bizonytalanságot jelent, hogy az export-visszatérítés csak azokra a termékekre érvényes, amelyek március végéig elhagyják a kínai kikötőket. Emiatt a magyar importőrök számára a gyors előrerendelés sem jelent teljes védelmet, ráadásul a nagy készletek felhalmozását pénzügyi és logisztikai korlátok is nehezítik. A kínai újév utáni időszakban a logisztika túlterheltsége és a hosszabb szállítási idők további kockázatot jelenthetnek. Kommunikációs szempontból sem egyszerű a helyzet: a végfelhasználók könnyen gondolhatják majd, hogy az áremelkedés a támogatási boom „ráemelése”, miközben a költségnövekedés jelentős része a globális ellátási láncban és a kínai fiskális változásokban gyökerezik.

Összességében a magyar támogatási programok erős keresletet generálhatnak, de a beruházók számára fontos üzenet, hogy a rendelkezésre álló támogatási összeg reálértéke a következő hónapokban a piaci ármozgások miatt csökkenhet.

Tovább olvasom