Zöld Energia

Van, ahol elképesztő támogatás nyerhető a hőszivattyúkra

Az Európai Hőszivattyúszövetség átfogó jelentésben vizsgálja meg az Európai Unió tagállamaiban, az Egyesült Királyságban, Norvégiában és Svájcban elérhető lakossági hőszivattyús támogatási rendszereket.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2023-06-16

Szerző:

Vanessza

Az Európai Hőszivattyúszövetség (EHPA) áttekintő jelentést készített az Európai Unió, az Egyesült Királyság, Norvégia és Svájc lakossági hőszivattyúkra vonatkozó támogatási pályázatairól – számol be a PV Magazine. A szervezet szerint mivel az olyan alacsony szén-dioxid-kibocsátású fűtési és hűtési rendszerek, mint a hőszivattyúk beruházási költségei még mindig magasabbak, mint a fosszilis tüzelőanyag alapú berendezéseké, továbbra is szükség van pénzügyi támogatásra az ilyen típusú beruházások terjedéséhez.

Az új áttekintés kiterjed a lég- és földhőforrású lakossági hőszivattyúkra, valamint a hibrid és a használati meleg vizes hőszivattyúkra. Az EHPA az Egyesült Királyság, Norvégia, Svájc és néhány EU-tagállam adatait gyűjtötte össze, nem vették viszont figyelembe Bulgáriát, Észtországot, Ciprust, Görögországot, Romániát, Máltát, Szlovéniát, Luxemburgot és Lettországot. Ezek az országok azért maradtak ki a felmérésből, mert kicsi a piacuk, vagy a jelenlegi támogatási programjaikat felfüggesztették.

A vizsgált pályázatok a legtöbb helyen egylakásos családi otthonokra vonatkoznak. Az alábbiakban a magyarországi és a regionális helyzetre, valamint néhány távolabbi példára fókuszálunk.

Ez a helyzet a régióban

Ausztriában az újépítésű házakba telepített levegő- és földhőszivattyúkhoz az ár 20 százalékáig terjedő támogatás is elérhető, ennek maximális értéke 7500 euró (2,8 millió forint), ha a hőszivattyú globális felmelegedési potenciálja (GWP) 1500 és 2000 között mozog. Az utólagos telepítés esetében a támogatás a költségek legfeljebb 35 százalékát fedezi, de maximum 5000 euróig terjed. A program 2023. január 3-tól 2024. december 31-ig érvényes.

Horvátországban évente egyszer-kétszer lehet pályázni utólagos projektekkel, legfeljebb 4250 euró értékben, és a költségek maximum 40 százalékáig. A támogatás mértéke a szegényebb régiókban magasabb.

Csehországban 2023 februárjában indult újra egy zöld fókuszú megtakarítási program, amelynek keretében legfeljebb 5 701 eurós támogatásban részesülhetnek az utólagos telepítések. Szlovákiában ezzel szemben az új épületekbe telepített hőszivattyúk esetében akár 3400 eurós, felújítási projekteknél pedig akár 11 400 eurós támogatás is megszerezhető.

A tágabb régióban Lengyelországot érdemes kiemelni: a tagállamban 2022-ben a legtöbb hőszivattyút értékesítették Európában, ami nem is csoda, figyelembe véve, hogy négy különböző ösztönző program is elérhető a berendezésekre. Az egyik pályázaton maximum 1060 euró kapható a levegő forrású, hő- és használati meleg víz előállítására alkalmas hőszivattyúk számára, ha azokat fotovoltaikus rendszerrel és energiatárolóval kombinálják.

A régión belül a magyarországi helyzetet is elemezték. Hazánkban a hőszivattyúkra egy általános támogatási rendszer vonatkozik (vonatkozott), amely a felújítási költségek 50 százalékát vagy legfeljebb 7300 eurót (3 millió forintot) fedez. Ez a pályázat a tavaly év végén kifutott otthonfelújítási támogatás.

Németország az élen jár

Belgiumban a támogatás már csak utólagos telepítésre vehető igénybe, és az értékek az ország egyes régióiban, valamint a hőszivattyú-technológiától függően nagyban eltérnek. Flandriában a földhőszivattyúkra 4000 és 6400 euró közötti összeg kapható, míg Brüsszelben a léghőszivattyúk legfeljebb 4750 eurós támogatásra jogosultak.

Németországban a támogatás kiugró: a léghőszivattyúk utólagos beépítésére 2030-ig akár 18 000 euró is kapható. Franciaországban azok, akik meglévő ingatlanokba talajforrású hőszivattyút vásárolnak, akár 15 000 eurós, légforrású hőszivattyúk esetében pedig akár 9000 eurós támogatást is kaphatnak. A program 2020-tól 2024-ig fut.

Végezetül az olaszországi, egészen specifikus támogatási rendszert is érdemes bemutatni. Az országban három adókedvezményes program van jelenleg érvényben, ezek mind kifejezetten a felújítási projekteket hivatottak segíteni. A támogatások a hőszivattyús beruházások költségeinek legalább 50, legfeljebb 110 százalékát fedezik.

Zöld Energia

A nap erejével hajtott tudomány – Szeged lett a zöld innováció fővárosa

Elkészült az ELI ALPS szegedi lézeres kutatóközpont naperőmű parkja.

Létrehozva:

1 nap telt el a létrehozás óta

2025-11-15

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az ELI ALPS szegedi lézeres kutatóközpont naperőmű parkja megtestesíti azt az elvet, hogy az energiát megpróbáljuk minél hatékonyabban és kevesebb károsanyag-kibocsátással előállítani ott, ahol arra szükség van – jelentette ki az energiaügyi miniszter Szegeden. Lantos Csaba az Energiaügyi Minisztérium támogatásával megvalósult, kétmilliárd forintos költségvetésű beruházás ünnepélyes átadásán azt mondta, a kormány eddig 25 milliárd forinttal támogatta az ELI ALPS és az egyetemi Science Park infrastruktúrájának kiépítését – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette: bízik benne, ez a jövőben is folytatódik. A miniszter kifejtette, a magyar energiapolitikának két karbonsemleges pillére van, a nukleáris ipar és a megújulók – köztük a nap- és a szélenergia – hasznosítása. Lantos Csaba emlékeztetett: a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott tárgyalásokon megállapodás született arról, hogy fűtőelemet vásárolnak a paksi erőműbe a Westinghouse svéd gyárából, használni fogják a kiégett fűtőelemek tárolására alkalmas amerikai fejlesztésű zártkazettás rendszert, valamint a gazdaságosságot előtérbe állító kis moduláris reaktorok (SMR) is épülhetnek Magyarországon. A miniszter hangsúlyozta, az ország az észszerűség határain belül igyekszik diverzifikálni energiabeszerzését, hogy minél nagyobb energiaszuverenitást érjen el.

Magyarországon jelenleg 8200 MW-nyi naperőművi kapacitás működik. Áprilistól szeptember végéig – amikor a napelemek nagy mennyiségben termelnek – napközben az országnak áramtöbblete van. Idén 15 napon Magyarország nettó áramexportőr volt – tudatta a miniszter. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, idén 340 olyan óra volt, amikor nulla vagy negatív volt az áram ára, ezért szükség van energiatároló kapacitások kiépítésére. Lantos Csaba kitért arra is, hogy 15 év után megváltozott a politika, lehetőség nyílik új szélerőművek építésére, melyek valamelyest ki tudják egészíteni a napelemes kapacitásokat. Hozzátette, a jó földrajzi adottságoknak köszönhetően komoly lehetőségek rejlenek a geotermiában, valamint a biomassza hasznosításban is.

Szabó Gábor akadémikus, az ELI ALPS ügyvezetője hangsúlyozta, a lézeres kutatóközpont a világ legzöldebb tudományos nagy berendezése. Jelenleg az energiaigény 35 százalékát fedezik megújuló forrásból, optimalizált tárolási kapacitások kialakításával ez az arány rövidesen 50 százalékra nőhet. A beruházás során összesen 13 460 darab magas hatásfokú, alacsony degradációjú, kétoldalas napelemet építettek be. A központ mellett 4,07 megavolt-amper teljesítményű (MVA AC), fix tartószerkezetes napelemeket telepítettek. A dolgozói parkolóban 0,6 MVA AC teljesítményű carport rendszerű naperőmű épült, 0,04 MVA AC teljesítményű a legkisebb, kéttengelyes, napkövető rendszerű erőmű. A központ melletti záportározón pedig elkészült az ország egyik első úszó naperőműve, amely 0,19 MVA AC teljesítményű. Az ügyvezető kifejtette, a kutatóintézet energiafelhasználásának túlnyomó részét a légkezelőrendszer hűtésére fordítják. Annak érdekében, hogy a tavaszi, nyári időszak során a napelemek által termelt villamos energia felhasználását hatékonyabbá tegyék jégkásás tároló kialakítását tervezik.

Jelenleg pilot projektként egy 5 köbméteres tartályt próbálnak ki, amennyiben ez sikeres, összesen 100 köbméternyi tárolót alakítanak ki, amely akár hajnali 2-ig is fedezné az éjszaka egyébként is lecsökkenő hűtési igényt.

Tovább olvasom