

Zöld Energia
Van, ahol elképesztő támogatás nyerhető a hőszivattyúkra
Az Európai Hőszivattyúszövetség átfogó jelentésben vizsgálja meg az Európai Unió tagállamaiban, az Egyesült Királyságban, Norvégiában és Svájcban elérhető lakossági hőszivattyús támogatási rendszereket.
Az Európai Hőszivattyúszövetség (EHPA) áttekintő jelentést készített az Európai Unió, az Egyesült Királyság, Norvégia és Svájc lakossági hőszivattyúkra vonatkozó támogatási pályázatairól – számol be a PV Magazine. A szervezet szerint mivel az olyan alacsony szén-dioxid-kibocsátású fűtési és hűtési rendszerek, mint a hőszivattyúk beruházási költségei még mindig magasabbak, mint a fosszilis tüzelőanyag alapú berendezéseké, továbbra is szükség van pénzügyi támogatásra az ilyen típusú beruházások terjedéséhez.
Az új áttekintés kiterjed a lég- és földhőforrású lakossági hőszivattyúkra, valamint a hibrid és a használati meleg vizes hőszivattyúkra. Az EHPA az Egyesült Királyság, Norvégia, Svájc és néhány EU-tagállam adatait gyűjtötte össze, nem vették viszont figyelembe Bulgáriát, Észtországot, Ciprust, Görögországot, Romániát, Máltát, Szlovéniát, Luxemburgot és Lettországot. Ezek az országok azért maradtak ki a felmérésből, mert kicsi a piacuk, vagy a jelenlegi támogatási programjaikat felfüggesztették.
A vizsgált pályázatok a legtöbb helyen egylakásos családi otthonokra vonatkoznak. Az alábbiakban a magyarországi és a regionális helyzetre, valamint néhány távolabbi példára fókuszálunk.
Ez a helyzet a régióban
Ausztriában az újépítésű házakba telepített levegő- és földhőszivattyúkhoz az ár 20 százalékáig terjedő támogatás is elérhető, ennek maximális értéke 7500 euró (2,8 millió forint), ha a hőszivattyú globális felmelegedési potenciálja (GWP) 1500 és 2000 között mozog. Az utólagos telepítés esetében a támogatás a költségek legfeljebb 35 százalékát fedezi, de maximum 5000 euróig terjed. A program 2023. január 3-tól 2024. december 31-ig érvényes.
Horvátországban évente egyszer-kétszer lehet pályázni utólagos projektekkel, legfeljebb 4250 euró értékben, és a költségek maximum 40 százalékáig. A támogatás mértéke a szegényebb régiókban magasabb.
Csehországban 2023 februárjában indult újra egy zöld fókuszú megtakarítási program, amelynek keretében legfeljebb 5 701 eurós támogatásban részesülhetnek az utólagos telepítések. Szlovákiában ezzel szemben az új épületekbe telepített hőszivattyúk esetében akár 3400 eurós, felújítási projekteknél pedig akár 11 400 eurós támogatás is megszerezhető.
A tágabb régióban Lengyelországot érdemes kiemelni: a tagállamban 2022-ben a legtöbb hőszivattyút értékesítették Európában, ami nem is csoda, figyelembe véve, hogy négy különböző ösztönző program is elérhető a berendezésekre. Az egyik pályázaton maximum 1060 euró kapható a levegő forrású, hő- és használati meleg víz előállítására alkalmas hőszivattyúk számára, ha azokat fotovoltaikus rendszerrel és energiatárolóval kombinálják.
A régión belül a magyarországi helyzetet is elemezték. Hazánkban a hőszivattyúkra egy általános támogatási rendszer vonatkozik (vonatkozott), amely a felújítási költségek 50 százalékát vagy legfeljebb 7300 eurót (3 millió forintot) fedez. Ez a pályázat a tavaly év végén kifutott otthonfelújítási támogatás.
Németország az élen jár
Belgiumban a támogatás már csak utólagos telepítésre vehető igénybe, és az értékek az ország egyes régióiban, valamint a hőszivattyú-technológiától függően nagyban eltérnek. Flandriában a földhőszivattyúkra 4000 és 6400 euró közötti összeg kapható, míg Brüsszelben a léghőszivattyúk legfeljebb 4750 eurós támogatásra jogosultak.
Németországban a támogatás kiugró: a léghőszivattyúk utólagos beépítésére 2030-ig akár 18 000 euró is kapható. Franciaországban azok, akik meglévő ingatlanokba talajforrású hőszivattyút vásárolnak, akár 15 000 eurós, légforrású hőszivattyúk esetében pedig akár 9000 eurós támogatást is kaphatnak. A program 2020-tól 2024-ig fut.
Végezetül az olaszországi, egészen specifikus támogatási rendszert is érdemes bemutatni. Az országban három adókedvezményes program van jelenleg érvényben, ezek mind kifejezetten a felújítási projekteket hivatottak segíteni. A támogatások a hőszivattyús beruházások költségeinek legalább 50, legfeljebb 110 százalékát fedezik.

Zöld Energia
60 éve olajra léptek Algyőn – most újra az ország reménye lett
Magyarország energiaellátásának biztonságát szolgálja az ország területén elérhető erőforrások minél szélesebb körű kiaknázása.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Steiner Attila az algyői szénhidrogén-kitermelés indulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen azt mondta, az elmúlt években egyáltalán nem volt biztos az, hogy Magyarország elég energiát fog tudni importálni, és így még inkább felértékelődik a hazai energiatermelés és annak biztonsága – adta hírül az alternativenergia.hu. Az államtitkár kiemelte: annak ellenére, hogy sok zöld beruházás zajlik Magyarországon, a szénhidrogéneknek továbbra is fontos szerepük van az ország energiaellátásában. Ezt jól példázza az is, hogy a kormány öt év kihagyás után tavaly újra meghirdetett egy szénhidrogén-koncessziót – tette hozzá. Az államtitkár óriási eredménynek nevezte azt, hogy idén az első fél évben Magyarországnak sikerült 20 százalék alá szorítani a villamosenergia-importot, ami főleg a megújuló energiatermelő létesítményeknek köszönhető. Magyarország rendelkezik mára a világon a villamosenergia-mixben a legmagasabb napenergia aránnyal, 25 százalékkal – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek ellenére gázra is szüksége lesz a jövőben, főleg az ipari fogyasztok oldaláról, mivel az ipari fogyasztók és a villamosenergia-szektor nagy földgázfogyasztók maradnak. Példaként említette, hogy a Mátrai Erőműben kedden tették le egy gáztüzelésű erőművi blokk alapkövét, és két hasonló beruházás is követi ezt. Steiner Attila elmondta, Magyarország tavaly több mint egymillió tonna kőolajat, és több mint 1,9 milliárd köbméter földgázt termelt ki, és ennek az eredménynek a Mol is aktív részese. Az államtitkár rámutatott, hogy a kormány támogatási programokkal is ösztönzi a fejlődést. A geotermia területén hamarosan elindul egy több tízmilliárd forint keretösszegű pályázat. A biogáz, a távhő és az energiatárolás fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet a kormány, ezekre a területekre összességében több mint 400 milliárd forint támogatást biztosít.
Molnár József, a Mol-csoport vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy az algyői kőolajmező a magyar energiatörténet egyik sarokköve. Mint mondta, ez a létesítmény nemcsak ipari, hanem nemzeti jelentőségű is. Az elmúlt 60 évben 280 millió hordó kőolajat, 82,5 milliárd köbméter földgázt termeltek ki, a kőolajból finomított üzemanyag 550 millió autó tankolásra elégséges, a földgáz pedig 94 millió háztartás éves fűtési szükségletét képes fedezni – részletezte a vezérigazgató. Schubert Archibald, a Mol Magyarország kutatás-termelési igazgatója elmondta, az elmúlt 60 évet az erőfeszítés, a szakmai tudás, a folyamatos fejlődés és a kitartó munka jellemezte. Kiemelte, az algyői létesítmény nemcsak egy mező, hanem egy komplex ipari rendszer, amely a helyi identitás része lett. Hozzátette, a hazai szénhidrogén-kitermelés energiafelhasználásának több mint fele Algyőn történik.
Molnár Áron, Algyő polgármestere (független) azt mondta, 1965 után a település országos hírűvé vált a szénhidrogén-bányászatnak köszönhetően. Hozzátette, Algyő és a Mol fejlődése összekapcsolódott, sok családnak biztosít megélhetést. Hangsúlyozta, Algyő érdeke, hogy a Mol sokáig megmaradjon ezen a szinten, és az önkormányzat is mindent meg fog tenni ennek érdekében. A Mol közleménye szerint a kutatók 1965 nyarán viszonylag sekély, 2200 méteres mélységben kőolajat találtak, felfedezték az ország egyik legfontosabb kőolaj- és földgázmezőjét. A mezőn csaknem 1000 szénhidrogén-kutat fúrtak az évek során. A közlemény szerint a Mol-csoport hosszú távú Shape Tomorrow stratégiájának egyik kiemelt eleme az okos zöld átmenet, amelynek megvalósításához kulcsfontosságú a fosszilis energiahordozók mellett a megújuló energiaforrások arányának növelése.
Ennek jegyében, a Mol egy 37,4 megawatt peak (MWp) teljesítményű napelemparkot és a hozzá kapcsolódó 40 megawattóra (MWh) energiatárolási kapacitású villamosenergia-tároló rendszert épít fel algyői telephelyén. A beruházás lehetővé teszi az algyői Mol-létesítmények villamosenergia függetlenségét, jelentősen javítja az elektromos ellátás rugalmasságát, és évente 13 000 tonnával csökkenti a telephely szén-dioxid- kibocsátását – olvasható a közleményben.
-
Otthon1 hét telt el a létrehozás óta
Épületeink energiahasználata a technológiai szemléletváltáson múlik
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Nem fogod elhinni, milyen felszereltségű kukásautók járnak már a Tisza-tónál
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Egyre több bolt csatlakozik: új lendületet kap a visszaváltás vidéken is
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Csehországban építi első elektromosautó-üzemét Európában a Toyota
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Tesla, BYD, Volvo a dobogón – tarol a vállalati elektromosautó-program Magyarországon