Zöld Energia
Villanyszámlát lenullázó napelemes pályázat indul
Kevesebb, mint 2 hónap és a napelemes pályázat ismét beadható.
Hosszú várakozást követően régiótól függően tavaly decemberben, illetve idén januárban indult el az a napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázat, amelyben 100 százalékos támogatást biztosítanak az alacsonyabb jövedelmű háztartások számára. Az első ütem év elején ért véget. A program szabályzatát az indulás óta többször is módosították, így a második fordulóra bővült a potenciális résztvevők köre. Ettől függetlenül, a rezsiszabályok átírása miatt eleve minden korábbinál többen akarnak napelemet telepíteni, hogy ezzel csökkentsék energiafogyasztásukat.
Feltételezhető tehát, hogy a második, egyben utolsó szakaszba is sokan terveznek bekapcsolódni, ezért érdemes levonni az első ütem tanulságait. Az újabb forduló a Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém és Zala megyei térségben, illetve a Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Somogy és Tolna megyei csoportban november 28-án, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben, valamint Budapest és Pest megyében december 5-én nyílik meg.
Ami egészen biztos: a program iránt óriási az érdeklődés, az első ütemben több mint 43 ezer támogatási igényt nyújtottak be. Ez két jelentős következménnyel is járt. Először is: a döntéshozatal a sok beérkező pályázat hatására nagyon lassú, a nyerteseket csak nyár végén kezdték el értesíteni az eredményekről. Ez az elszálló rezsiárak, valamint a dráguló beruházások miatt sokakat kellemetlenül érinthet, fontos lenne, hogy a háztartások minél előbb belevághassanak a rendszerek kiépítésébe. Másodsorban: a leterheltség nemcsak a döntéshozatalban, hanem a piacon is elakadásokhoz vezetett.
A hazai cégek gőzerővel dolgoznak, hogy minden ügyfél igényeit kielégítsék, de elképesztő érdeklődési hullámmal kell megküzdeniük. Ezt a pályázati résztvevők mellett azok is fokozzák, akik az új rezsiszabályok miatt, akár önerőből is belevágnának a napelem-telepítésbe. A globális ellátási problémák, a drága alapanyagok tovább bonyolítják a helyzetet. Ha valamit megtanulhattunk az első ütemből, az az, hogy a résztvevőknek nagyon türelmesnek kell lenniük. Nem árt felkészülni arra, hogy a pályázást követően hosszú hónapok is eltelhetnek, mire megkezdődhet maga a beruházás.
Zöld Energia
Megújuló energiával és energiatárolással fejlesztenék Medgyesegyházát
A medgyesegyházi térség a megújuló energiára fókuszál a Szent István Vidékfejlesztési Programban.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A megújuló energiatermelésre- és tárolásra fókuszálna a Szent István Vidékfejlesztési Program egyik mintatérsége, a Békés megye déli részén fekvő Medgyesegyháza – nyilatkozta a település polgármestere az MTI-nek. Ruck Márton (független) kifejtette, a térség eddig főként a mezőgazdaságáról volt híres, dinnyét, paprikát és kertészeti növényeket termesztettek, ám mostanra az agrárium nem tud elegendő jövedelmet biztosítani, nem maradnak helyben a fiatalok – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Épp ezért ő korábban kidolgozott egy nyolcoldalas fejlesztési koncepciót, amelyet eljuttatott a térségi országgyűlési képviselőnek, Gurzó Máriának (Tisza), véleménye szerint ennek köszönhetően kerülhetett a tíz mintatérség közé Medgyesegyháza. Ruck Márton elmondta, 14 önkormányzattal – amelyek köre részben azonos a most megnevezett térségi településekkel – körülbelül egy éve létrehoztak egy energiaközösséget, öt magyarországi és öt romániai várossal pedig egy európai területi társulást (ETT) alakítottak, mindkettő révén közvetlen európai uniós fejlesztési forrásokra tudnak majd pályázni. Az energiaközösség a jövőben romániai és felvidéki önkormányzattal is bővülni fog.
Hozzátette, tizennégy településen végeztek felméréseket, ezek alapján 1200-1300 méteren vélhetően van olyan termálvíz, amelyet használni lehetne energiatermelésre. Jelenleg is vannak működő geokutak, amelyekkel üvegházakat fűtenek – jegyezte meg. A politikus szerint elsősorban nem intézmények fűtésére kellene használni a geotermikus energiát, hanem villamosenergia-termelésre, a hulladékhőből pedig lehetne fűteni is. Mivel a mezőgazdasági termesztés során sok műanyag hulladék keletkezik, készítettek egy koncepciót egy hulladékfeldolgozó és -újrahasznosító üzemre is, ám az is nagyon energiaigényes – közölte.
Ruck Márton szerint a Szent István Vidékfejlesztési Program egymilliárd forintjából ki lehetne dolgozni olyan konkrét energetikai terveket, amelyekkel aztán akár nagyobb, uniós támogatásokra is lehetne pályázni. A megvalósításba később érdemes befektetőket és helyi vállalkozókat is bevonni az önkormányzatok mellé – jelentette ki. A Szent István Vidékfejlesztési Program indulását kedden jelentették be. Célja, hogy a hátrányosabb helyzetű vidéki térségekben új lehetőségeket teremtsen, erősítse a helyi közösségeket és hozzájáruljon a települések hosszú távú fejlődéséhez.
A program tíz mintatérségben indul el, ezekben az egy főre jutó átlagos jövedelem 36,7 százalékkal marad el az országos átlagtól. A tíz mintatérség Bács, Gönc, Gyöngyös, Harkány, Igal, Medgyesegyháza, Nyírbátor, Pásztó, Tiszaújváros és Zalakaros mikrotérsége. A medgyesegyházi térséghez tartozik Almáskamarás, Dombiratos, Kevermes, Kisdombegyház, Kunágota, Magyarbánhegyes, Magyardombegyház, Medgyesbodzás, Nagykamarás és Pusztaottlaka. A KSH legutóbbi népszámlálása szerint Medgyesegyházán mintegy 3200-an élnek; a térség összlakosságszáma csaknem 12 900 ember. A tíz mikrotérség összesen 100 települést és 97 288 állandó lakost foglal magában.
Az egymilliárd forintos támogatási keretből a többi között utak, rendelők, bölcsődék, óvodák és közösségi terek fejlesztésére, vízmegtartó rendszerek kialakítására, a közvilágítás korszerűsítésére, buszmegállók létesítésére, felújítására, a közösségi közlekedés fejlesztésére, közlekedésbiztonsági beruházásokra, megújulóenergia-termelési projektekre, valamint új munkahelyek létrehozására nyílhat lehetőség.
A térség kiválasztásánál több szempontot is figyelembe vettek: a települések fejlettségi mutatóit, a rendelkezésre álló energiapotenciált, valamint az egy lakosra jutó bruttó, SZJA-köteles jövedelmeket – írta közösségi oldalán a térség tiszás országgyűlési képviselője, Gurzó Mária. A jövő év augusztus 20-tól szeretnék a fejlesztési modellt országosan kiterjeszteni. Szerda reggel Ráki Zsolt (Tisza) országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán azt osztotta meg, hogy a Szent István Vidékfejlesztési Program a körzetében az alábbi településeket érinti: Bélmegyer, Biharugra, Geszt, Körösnagyharsány, Körösújfalu, Kötegyán, Mezőgyán, Okány, Tarhos, Újszalonta, Zsadány. A politikus az MTI megkeresésére reagálva elmondta: ezek a települések a következő körben, várhatóan a jövő év augusztusában jutnak fejlesztési forrásokhoz, most egyelőre “felkészülnek”. A program a teljeskörű szakaszában mintegy 2174 települést és 1 millió 850 ezer embert érinthet.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaFurcsa szagú, barna anyag jelent meg a Dunában
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaSzennyezés az akkumulátorgyárnál: függetlenül vizsgálják az iváncsai kutak vizét
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, rekordaszály sújtotta Szlovéniát
