Zöld Energia
Villanyszámlát lenullázó napelemes pályázat indul
Kevesebb, mint 2 hónap és a napelemes pályázat ismét beadható.
Hosszú várakozást követően régiótól függően tavaly decemberben, illetve idén januárban indult el az a napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázat, amelyben 100 százalékos támogatást biztosítanak az alacsonyabb jövedelmű háztartások számára. Az első ütem év elején ért véget. A program szabályzatát az indulás óta többször is módosították, így a második fordulóra bővült a potenciális résztvevők köre. Ettől függetlenül, a rezsiszabályok átírása miatt eleve minden korábbinál többen akarnak napelemet telepíteni, hogy ezzel csökkentsék energiafogyasztásukat.
Feltételezhető tehát, hogy a második, egyben utolsó szakaszba is sokan terveznek bekapcsolódni, ezért érdemes levonni az első ütem tanulságait. Az újabb forduló a Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém és Zala megyei térségben, illetve a Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Somogy és Tolna megyei csoportban november 28-án, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben, valamint Budapest és Pest megyében december 5-én nyílik meg.
Ami egészen biztos: a program iránt óriási az érdeklődés, az első ütemben több mint 43 ezer támogatási igényt nyújtottak be. Ez két jelentős következménnyel is járt. Először is: a döntéshozatal a sok beérkező pályázat hatására nagyon lassú, a nyerteseket csak nyár végén kezdték el értesíteni az eredményekről. Ez az elszálló rezsiárak, valamint a dráguló beruházások miatt sokakat kellemetlenül érinthet, fontos lenne, hogy a háztartások minél előbb belevághassanak a rendszerek kiépítésébe. Másodsorban: a leterheltség nemcsak a döntéshozatalban, hanem a piacon is elakadásokhoz vezetett.
A hazai cégek gőzerővel dolgoznak, hogy minden ügyfél igényeit kielégítsék, de elképesztő érdeklődési hullámmal kell megküzdeniük. Ezt a pályázati résztvevők mellett azok is fokozzák, akik az új rezsiszabályok miatt, akár önerőből is belevágnának a napelem-telepítésbe. A globális ellátási problémák, a drága alapanyagok tovább bonyolítják a helyzetet. Ha valamit megtanulhattunk az első ütemből, az az, hogy a résztvevőknek nagyon türelmesnek kell lenniük. Nem árt felkészülni arra, hogy a pályázást követően hosszú hónapok is eltelhetnek, mire megkezdődhet maga a beruházás.
Zöld Energia
Hálózatfejlesztés és megújulók: átalakulhat a magyar energiarendszer
Az energetika stratégiai kérdése a versenyképesség.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A növekvő önellátást, a bővülő zöldenergia-termelést és a javuló energetikai versenyképességet nevezte a magyar energiapolitika prioritásának a következő években a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikai államtitkára a Portfolio Energy Investment Forum 2026 konferenciáján Budapesten – írja az alternativenergia.hu. Tótth András kiemelte: a jelenlegi magas árkörnyezetben az energetikai beruházások nagy része piaci alapon megtérül, az állami forrásokat a stratégiai szempontból legfontosabb célokra fogják fordítani. A tervezett változtatások között említette a karbonmentesség erősítését, a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbítását és további megújulóenergia-kapacitások kiépítését. Szeretnék legalább 4 gigawattal (GW) bővíteni a szélenergia-kapacitásokat, de számításaik szerint ez akár 6 gigawatt fölé is nőhet 2040-ig. A napenergiában is van még potenciál, de ennek bővülésére jellemzően piaci alapon számít a tárca – tette hozzá.
A megújuló energia rendszerbe kapcsolásához a hálózat fejlesztése mindenképpen szükséges, ennek első lépése az uniós RRF-források energetikai részének a hálózatépítésre való felhasználása – mondta. Tótth András kifejtette, hogy a legfőbb energiahordozók árát nem annyira a kereslet és kínálat határozza meg, hanem a geopolitikai sokkok; Magyarország nagyon ki van szolgáltatva a külföldi energiahordozóknak, így ezeket a sokkokat nem tudja elkerülni. “Sokat hallottunk az elmúlt több mint tíz évben az energiaszuverenitásról, ami gyakorlatilag nem létezik” – fogalmazott. Felidézte, hogy a fogyasztók jelentős önkorlátozása ellenére a magyar energiarendszer nem tudta volna korlátozások nélkül kezelni a paksi atomerőmű nyári kiesését import energia hiányában.
Az államtitkár jelezte, hogy a magyar igényekhez képest nincs elég áramtermelő kapacitás, illetve a meglévők nagyon rossz struktúrában alakultak ki. Az elmúlt 20-25 évben nem történt meg a versenyképes termelőkapacitások kiépítése – jelentette ki. Magyarország energiaellátása sem gazdaságilag, sem energetikailag nem optimális, aminek az árát jellemzően a fogyasztók, leginkább a nagy fogyasztók fizetik meg, ezen szeretne a tárca a következő négy évben változtatni – közölte.
Tótth András a változások között említette az önellátás ösztönzését. Mint mondta, szeretnék elérni, hogy a gazdasági szereplők vegyék a kezükbe minél nagyobb arányban a saját energiaellátásukat, használják ki a lokális termelési lehetőségeket, szerezzenek részesedést megújulóenergia-termelő erőművekben. A hálózatbővítési források minél optimálisabb felhasználása érdekében azokat a megoldásokat támogatnák, amelyeknél a fogyasztási helyhez közel épül ki minél több termelési kapacitás – mondta. Az államtitkár kitért az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (ekr) tervezett átalakítására is, amit gyors beavatkozásnak nevezett a vállalatok versenyképességének javítása érdekében.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
-
Zöldinfó22 óra telt el a létrehozás ótaA természet még képes regenerálódni, de sürgős változás kell
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek
