Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Víz nélkül nincs termés – lépéseket kell tenni a klímaváltozás hatásai ellen

A vízmegtartás lehet az aszály elleni védekezés kulcsa, a hosszú távú megoldások érdekében éveken át tartó beruházásokra is szükség lehet.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Hubai Imre közölte, hogy a kormány a vízvisszatartás érdekében támogatja a kiszáradt tómedrek, holtágak, víztározó létesítmények, csatornák felöltését. Sokáig a káros víztöbblet okozott gondot, emiatt az árvíz- és belvízmentesítés volt a legfőbb feladat, ám ennek az időszaknak a klímaváltozás véget vetett – írja az alternativenergia.hu. Költséges beruházásokra különösen a Dél-Alföldön lehet szükség, itt az öntözéses gazdálkodást a fenntartható vízgazdálkodási létesítmények biztosíthatnák. Ezek tervezése elkezdődött, hamarosan megjelenhetnek a közbeszerzési kiírások is. Az államtitkár kiemelete az öntözésre szoruló területek közül a Homokhátságot, ahol az ökológiai körülmények változása miatt csökkentek a termelési lehetőségek, de a korszerű öntözés ezt a folyamatot is visszafordíthatná. A belföldi vizek 95 százaléka – tette hozzá – a környező országokból érkezik, ezért közösen kell tisztázni a vízhez való hozzáférés szabályait, és össze kell velük hangolni a vízgazdálkodást.

A vízmegtartás elsősorban az állami létesítmények feladata, de a termelőket és a helyi közösségeket ugyancsak érdekeltté kell tenni, hogy ebben segítsenek a maguk eszközeivel. A szél szárító hatása ellen a víztakarékos talajművelés lehet a megoldás, emellett figyelni kell a vízmegtartó képességet biztosító szervesanyag-tartalomra is, mert a talaj kiégése, a túlzott műtrágyahasználat hatástalanná teszi a felszíni beavatkozásokat. Az államtitkár megjegyezte, hogy a folyószabályozásokkal művelhetővé tett csaknem 1 millió hektár ma is nehezen viseli a víz hiányát, sajátos tulajdonságaik nem teszik lehetővé a hatékony növénytermesztést. Ezeknek a talajoknak változásra van szükségük ahhoz, hogy ellenállóak lehessenek, hiszen akkor hasznosulhatnak legjobban, ha a tulajdonságaiknak megfelelő tájhasználat kapcsolódik hozzájuk – hangsúlyozta Hubai Imre.

Advertisement

Zöldinfó

Benzin vs. dízel: brutális különbségek az európai árrobbanásban

Az EU-ban átlagosan 12,9 százalékkal emelkedtek az üzemanyagárak márciusban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A kimutatás szerint szinte minden országban áremelkedést jegyeztek föl – írja az alternativenergia.hu. A legjelentősebb áremelkedés Németországban (19,8 százalék), Romániában (19,6 százalék), Hollandiában (18,8 százalék), Lettországban (18,5 százalék) és Ausztriában (17,2 százalék) volt. Árcsökkenést csak Magyarországon és Szlovéniában volt, 2,7 százalékos, illetve 5,9 százalékos. Az Európai Unióban a dízel ára 19,8 százalékkal, a benziné pedig 9,4 százalékkal emelkedett átlagosan tavaly márciussal összevetve. Februárhoz képest a dízel 19,1 százalékkal, a benzin 10,6 százalékkal drágult márciusban. Mindkét üzemanyagtípus ára az összes EU-tagállamban emelkedett havi szinten. A dízel esetében a legnagyobb növekedés Csehországban és Svédországban (27,6 százalék), Észtországban (26,8 százalék), Lettországban (25,4 százalék), Belgiumban (25,2 százalék) és Hollandiában (25,1 százalék) volt, míg a legalacsonyabb növekedés Szlovéniában (2,9 százalék), Szlovákiában és Magyarországon (7,0 százalék). Az összes többi EU-országban 10 százalék fölötti volt a drágulás.

Az uniós országok között a benzinárak emelkedése nem volt olyan magas, mint a gázolajé: a legnagyobb emelkedés Belgiumban (15,1 százalék) Svédországban (15 százalék), Ausztriában (14,8 százalék), Csehországban (14,6 százalék) Észtországban és Litvániában pedig 14,2 százalék volt. A legalacsonyabb havi áremelkedést Szlovéniában (2,4 százalék), Szlovákiában (3,8 százalék), Magyarországon (4,7 százalék), valamint Olaszországban (4,8 százalék) mérték.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák