Zöldinfó
Vizet a tájba – fenntartható vízgazdálkodás a Tisza mentén
Új életet kap a Holt-Tisza: vízvisszatartó fejlesztés a klímaváltozás hatásai ellen
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Egymillió köbméter vizet lehet majd visszatartani a Tiszaderzs-Tiszaszőlősi Holt-Tisza vízpótló és tározási célú, mintegy 11,6 milliárd forint értékű fejlesztésnek köszönhetően – írja az alternativenergia.hu. V. Németh Zsolt elmondta: a klímaváltozás hatása leginkább a vízgazdálkodáson keresztül érzékelhető, az országba beérkező folyók vízhozama ugyanis radikálisan csökken. Míg 15 évvel ezelőtt 114 köbkilométer víz érkezett az országba, mára ez 98 köbkilométerre csökkent – közölte. Hozzátette, halmozott csapadékhiánnyal is meg kell küzdeni. Mintegy 320 milliméterre tehető az országosan jelentkező vízhiány a harmincéves átlaghoz képest, ez a Tisza vízgyűjtőjén a 400 millimétert is eléri, mondta, megjegyezve, hogy a kipárolgás duplájára nőtt az elmúlt harminc évben.
Mindezek hatásaként a felszín alatti vízkészletek radikálisan csökkentek, mintegy 9 köbkilométer a hiány, ebből a Duna vízgyűjtőjére 2, a Tisza vízgyűjtőjére pedig 7 köbkilométer esik. A Balaton optimális vízmennyisége 2 köbkilométer – mondta összehasonlításként az államtitkár. V. Német Zsolt közölte, a hamarosan lezáruló fejlesztési időszakban az árvízvédelem volt a fókuszban, a fő feladat azonban egyre inkább a felelős vízkészletgazdálkodás lesz, mert a vízkészleteket óvni és lehetőleg bővíteni kell. Ennek egyik eszköze az a program, amelynek szlogenje, “Vizet a tájba!” – mondta. Az államtitkár közölte, már két hónappal az öntözési időszak előtt feltöltötték az öntöző csatornákat, ez tette lehetővé, hogy a nyári rekordközeli hőmérsékletben is minden vízigényt ki tudtak elégíteni. Kiemelte, egy évvel ezelőtt mintegy 105 milliárd forintot fordítottak a víz visszatartása a beruházások során. A vízügyi igazgatóságoknál lévő 218 milliárd forinttal és az önkormányzatok, civil szervezetek, nemzeti parkok által végrehajtott programokra szánt 70 milliárd forinttal együtt ma már 288 milliárd forint az az összeg, amelyet kifejezetten a vizek visszatartására fordítanak – részletezte. Hozzátette, ez az összeg teszi lehetővé, hogy Tiszaderzs-Tiszaszőlős térségében egy már 1865-ben kialakult holtágat is bevonjanak ebbe a programba.
Ez a 11,6 milliárd forint értékű fejlesztés lehetővé teszi, hogy újabb egymillió köbméter vizet tartsanak vissza.
Lovas Attila, a Kötivizig igazgatója elmondta: a holtág kezdetben 11 kilométer volt, most 9 kilométer és mindig aktív. A beruházás a teljes hosszt érinteni fogja, ami növeli majd a vízvisszatartó képességet és lehetővé teszi a víz minél messzebb való eljuttatását. Készült környezeti hatásvizsgálat is, ezután a kiviteli tervet kell elkészíteni, le kell folytatni a közbeszerzést és minél korábban meg kell valósítani a beruházást – mondta.
Zöldinfó
Benzin vs. dízel: brutális különbségek az európai árrobbanásban
Az EU-ban átlagosan 12,9 százalékkal emelkedtek az üzemanyagárak márciusban.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A kimutatás szerint szinte minden országban áremelkedést jegyeztek föl – írja az alternativenergia.hu. A legjelentősebb áremelkedés Németországban (19,8 százalék), Romániában (19,6 százalék), Hollandiában (18,8 százalék), Lettországban (18,5 százalék) és Ausztriában (17,2 százalék) volt. Árcsökkenést csak Magyarországon és Szlovéniában volt, 2,7 százalékos, illetve 5,9 százalékos. Az Európai Unióban a dízel ára 19,8 százalékkal, a benziné pedig 9,4 százalékkal emelkedett átlagosan tavaly márciussal összevetve. Februárhoz képest a dízel 19,1 százalékkal, a benzin 10,6 százalékkal drágult márciusban. Mindkét üzemanyagtípus ára az összes EU-tagállamban emelkedett havi szinten. A dízel esetében a legnagyobb növekedés Csehországban és Svédországban (27,6 százalék), Észtországban (26,8 százalék), Lettországban (25,4 százalék), Belgiumban (25,2 százalék) és Hollandiában (25,1 százalék) volt, míg a legalacsonyabb növekedés Szlovéniában (2,9 százalék), Szlovákiában és Magyarországon (7,0 százalék). Az összes többi EU-országban 10 százalék fölötti volt a drágulás.
Az uniós országok között a benzinárak emelkedése nem volt olyan magas, mint a gázolajé: a legnagyobb emelkedés Belgiumban (15,1 százalék) Svédországban (15 százalék), Ausztriában (14,8 százalék), Csehországban (14,6 százalék) Észtországban és Litvániában pedig 14,2 százalék volt. A legalacsonyabb havi áremelkedést Szlovéniában (2,4 százalék), Szlovákiában (3,8 százalék), Magyarországon (4,7 százalék), valamint Olaszországban (4,8 százalék) mérték.
-
Zöldinfó22 óra telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaFigyelmeztet a hatóság: veszélyes lehet az osztrák zúzottkő
-
Zöldinfó23 óra telt el a létrehozás ótaTöbb települést érinthet: vizsgálják a veszélyes kőzúzalék ügyét
