Zöldinfó

Vizet a tájba – fenntartható vízgazdálkodás a Tisza mentén

Új életet kap a Holt-Tisza: vízvisszatartó fejlesztés a klímaváltozás hatásai ellen

Létrehozva:

8 hónap telt el a létrehozás óta

2025-10-15

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Egymillió köbméter vizet lehet majd visszatartani a Tiszaderzs-Tiszaszőlősi Holt-Tisza vízpótló és tározási célú, mintegy 11,6 milliárd forint értékű fejlesztésnek köszönhetően – írja az alternativenergia.hu. V. Németh Zsolt elmondta: a klímaváltozás hatása leginkább a vízgazdálkodáson keresztül érzékelhető, az országba beérkező folyók vízhozama ugyanis radikálisan csökken. Míg 15 évvel ezelőtt 114 köbkilométer víz érkezett az országba, mára ez 98 köbkilométerre csökkent – közölte. Hozzátette, halmozott csapadékhiánnyal is meg kell küzdeni. Mintegy 320 milliméterre tehető az országosan jelentkező vízhiány a harmincéves átlaghoz képest, ez a Tisza vízgyűjtőjén a 400 millimétert is eléri, mondta, megjegyezve, hogy a kipárolgás duplájára nőtt az elmúlt harminc évben.

Mindezek hatásaként a felszín alatti vízkészletek radikálisan csökkentek, mintegy 9 köbkilométer a hiány, ebből a Duna vízgyűjtőjére 2, a Tisza vízgyűjtőjére pedig 7 köbkilométer esik. A Balaton optimális vízmennyisége 2 köbkilométer – mondta összehasonlításként az államtitkár. V. Német Zsolt közölte, a hamarosan lezáruló fejlesztési időszakban az árvízvédelem volt a fókuszban, a fő feladat azonban egyre inkább a felelős vízkészletgazdálkodás lesz, mert a vízkészleteket óvni és lehetőleg bővíteni kell. Ennek egyik eszköze az a program, amelynek szlogenje, “Vizet a tájba!” – mondta. Az államtitkár közölte, már két hónappal az öntözési időszak előtt feltöltötték az öntöző csatornákat, ez tette lehetővé, hogy a nyári rekordközeli hőmérsékletben is minden vízigényt ki tudtak elégíteni. Kiemelte, egy évvel ezelőtt mintegy 105 milliárd forintot fordítottak a víz visszatartása a beruházások során. A vízügyi igazgatóságoknál lévő 218 milliárd forinttal és az önkormányzatok, civil szervezetek, nemzeti parkok által végrehajtott programokra szánt 70 milliárd forinttal együtt ma már 288 milliárd forint az az összeg, amelyet kifejezetten a vizek visszatartására fordítanak – részletezte. Hozzátette, ez az összeg teszi lehetővé, hogy Tiszaderzs-Tiszaszőlős térségében egy már 1865-ben kialakult holtágat is bevonjanak ebbe a programba.

Ez a 11,6 milliárd forint értékű fejlesztés lehetővé teszi, hogy újabb egymillió köbméter vizet tartsanak vissza.
Lovas Attila, a Kötivizig igazgatója elmondta: a holtág kezdetben 11 kilométer volt, most 9 kilométer és mindig aktív. A beruházás a teljes hosszt érinteni fogja, ami növeli majd a vízvisszatartó képességet és lehetővé teszi a víz minél messzebb való eljuttatását. Készült környezeti hatásvizsgálat is, ezután a kiviteli tervet kell elkészíteni, le kell folytatni a közbeszerzést és minél korábban meg kell valósítani a beruházást – mondta.

Kapcsolódó tartalom:természet víz vízgazdálkodás vízkészlet vízvisszatartás

Zöldinfó

Egy csaknem kétszáz éves platánt választottak a tudomány jelképének

Egy 203 éves platán lett a Tudomány Fája a Margitszigeten.

Létrehozva:

45 perc telt el a létrehozás óta

2026-06-13

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az 1825-ben gróf Széchenyi István által alapított Magyar Tudományos Akadémiával nagyjából egykorú az az ősplatán, amely Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös kezdeményezésére mától „a Tudomány Fája” címet viseli. A budapesti Margitszigeten, a Szabadtéri Színpad és az MTA egykori elnöke, a zeneszerző és zenetudós Kodály Zoltán szobrához közeli fát az Akadémia 2025 őszén meghirdetett Tudománybarát Település Mozgalmának keretében jelölték meg – írja az alternativenergia.hu. A mozgalomhoz csatlakozó településeken immár hagyománnyá vált, hogy csatlakozásuk emlékére fát ültetnek. Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös döntése értelmében a fővárosban nem egy facsemetét ültettek, hanem a Margitsziget egy impozáns ősplatánját jelölték ki, hogy szimbolizálja a város és az MTA együttműködését.

Az ünnepi eseményen Freund Tamás, az MTA közelmúltban leköszönt elnöke a mostantól „a Tudomány Fája” címet viselő ősplatánt olyan emlékjelnek nevezte, amely a múlt, a korábbi generációk eredményei mellett a jövőt is szimbolizálja. A reményt, hogy a tehetséges fiataloknak és a szabad gondolatoknak semmi sem szab határt. Az ennek eredményeképp létrejövő új közös tudás pedig minél több emberé lehet majd.

Pósfai Mihály, az Akadémia június 1-jén hivatalba lépett elnöke pedig arról beszélt, hogy az MTA-nak meg kell őriznie azt, ami kétszáz év alatt értékké vált: a tudomány szabadságát, a hitelességet, a teljesítmény tiszteletét, a magyar nyelv és kultúra szolgálatát. De közben meg is kell újulnia. Figyelnie kell azokra a kutatói nemzedékekre, amelyek ma más eszközökkel más nemzetközi térben dolgoznak, mint elődeik. Be kell vonnia a fiatalokat, a pályájuk elején és közepén járó kutatókat, és nyitottnak kell lennie azokra a kérdésekre, amelyeket a 21. század tesz fel a tudománynak.

Karácsony Gergely főpolgármester szerint a sokat megélt fa a távlatokat is jelképezi. A tudományban és a politikában is szükség van ezekre, mint ahogyan a tudomány és a politika együttműködésére is.

A fa előtt elhelyezett táblán az alábbi szöveg olvasható magyarul, illetve angolul:

„A Tudomány Fája

Amikor 1825 körül kis csemeteként gyökerezni és sarjadni kezdett ez a platán, gróf Széchenyi István felajánlása nyomán megalakult a Magyar Tudományos Akadémia, a haza és haladás ügyét szolgálva.

A fácska hatalmas koronájú faóriássá terebélyesedett, az Akadémia pedig a magyarországi tudományos élet legfőbb intézményévé vált. Szellemi központja a tudomány művelőinek, ápolója a magyar nyelvnek. Immár több mint 200 éve arra törekszik, hogy alapítója, gróf Széchenyi István gondolatához híven a „tudományos emberfő mennyiségének” gyarapításával járuljon hozzá a nemzet erejének növeléséhez.

Állította a Magyar Tudományos Akadémia és Budapest Főváros Önkormányzata 2026-ban.”

Tovább olvasom