Zöldinfó
„Vizet a tájba”: több mint kétmillió köbméter víz a fenntartható mezőgazdaságért és élőhelyekért
A klímaváltozás miatt elkerülhetetlenül szükséges mesterséges vízpótlás a táj természetes alkalmazkodóképességét segíti.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A klímaváltozás miatt elkerülhetetlenül szükséges mesterséges vízpótlás a táj természetes alkalmazkodóképességét segíti – jelentette ki Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára Jászkisér közelében, a Vizet a tájba program keretében a Hanyi-éri csatornán zajló munkák helyszínén – írja az alternativenergia.hu. Hubai Imre emlékeztetett, immár második éve tart az a csapadékhiány, amely miatt drámai mértékben csökken a talajban tárolt vízkészlet Magyarországon. Ez olyan kedvezőtlen folyamatokat gerjeszt, amely gyorsítja a klímaváltozást, és meggátolja a csapadék talajba szivárgását. Ez utóbbit kell mesterségesen pótolni a betározható felszíni vizek visszatartásával, amellyel a növények számára felvehető és az elpárolgó vízkészletet lehet felhalmozni – közölte. Hozzátette, így hűthető a táj, és így lehet javítani a természet alkalmazkodóképességét a táj üzemanyagát jelentő vízzel. Mindez a gazdák klímaváltozáshoz történő alkalmazkodását is segíti az öntözési lehetőségek bővítésével, a hozzáférés megkönnyítésével – mutatott rá.
Szavai szerint a kormány időben lépett, és az aszályvédelmi akcióterv keretében 4,7 milliárd forint azonnali forrást biztosított a szükséges vízpótlási és a kapcsolódó meder-, illetve partrendezési munkák elvégzéséhez. Ebből a pénzből 265 helyszínen végeznek beavatkozásokat, a vízpótlások helyszínein eddig 172 szivattyú, mintegy 1000 ember és 190 munkagép bevetésére volt szükség. Ismertetése szerint a Hanyi-éri csatornán jelenleg 26 kilométernyi kotrással és 50 hektárnyi kaszálással is járó meder- és parttisztítás zajlik, a víz zavartalan átfolyásához szükséges feltételek kialakítása érdekében. Ez a közel 4,5 millió forintból megvalósuló munka azért is fontos, mert a Tisza-tóból, gravitációs úton érkező vízutánpótlás végül a Tiszába érkezik – tette hozzá.
Jelezte, a csatorna feltöltésével mintegy 82 hektárt borít majd víz a Hanyi-tiszasülyi árvízszintcsökkentő tározó területén, ennek folyamatos fenntartása mintegy 1,5 millió köbméter víz felhasználását igényli. Ezzel olyan hosszú távú, az ökoszisztéma szempontjából nélkülözhetetlen beavatkozásra kerül sor, amely tartósan javítja a tározó vízmegtartó képességét – húzta alá. Szabó Zsolt, a dél-hevesi térség országgyűlési képviselője (Fidesz) az eseményen arról beszélt, hogy 7 olyan nagyberuházás zajlik, illetve valósult meg az elmúlt időszakban választókerületében, amely kimondottan a vízmegtartást célozza. Ezek jelentőségét mutatja, hogy az aktív vízbázisok környékén a gazdák sokkal magasabb termésátlagokat tudnak elérni, javul a termés minősége és a termelés biztonsága is. A vizes élőhelyek létrehozása egyúttal turisztikai szempontból is új lehetőségeket teremt a környék vállalkozói és az itt élők számára – jegyezte meg.
Fejes Lőrinc, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság kiskörei szakaszmérnöke ismertette: a térségben zajló vízvisszatartó és vízpótló beavatkozások 11 települést érintenek. A Hanyi és a Sajfoki csatornában tárolt vízmennyiség jelenleg már megközelíti a 2 millió köbmétert – tette hozzá. Elmondása szerint a 20 településre kiterjedő működési területű szakaszmérnökség a vízügyi szakemberek mellett mintegy 140 közmunkást foglalkoztat.
Zöldinfó
Kiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére
Megkezdődött Magyarország legértékesebb vízicsiga-élőhelyének fejlesztése.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Mintegy 610 millió forint európai uniós forrásból indul el az a fejlesztés, amely jelentősen javítja a világon kizárólag Kácson előforduló kácsi patakcsiga természetes élőhelyének állapotát – írja az alternativenergia.hu. Tállai András, az agrártárca parlamenti államtitkára, aki egyben a térség országgyűlési képviselője felidézte Kács gazdag múltját, amely már a honfoglalás idején – a krónikák szerint Örs vezér révén – is szerepet kapott, és fontos része hazánk korai történetének. A bencés szerzetesek az 1200-as években monostort építettek a településen, valamint ők hozták létre a kácsi fürdőt, Magyarország legrégebbi fürdőjét, amely 1931-ben ünnepelte fennállásának 500 éves jubileumát – írták.
Jelentős előrelépésnek nevezte, hogy a volt fürdő területe a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tulajdonába kerülhetett, ahol felfedezték az ország legértékesebb vízicsiga-élőhelyét. Ez a most induló fejlesztés nemcsak a ritka fajok megőrzését szolgálja, hanem Kács település fellendülését is elősegíti – tették hozzá. “A fokozottan védett fekete bödöncsiga kácsi élőhelyének védelme, hosszú távú megőrzésének megalapozása” elnevezésű KEHOP Plusz átfogó célja a források és a patak medrében felhalmozódott iszapborítás csökkentése és iszapbemosódás bekövetkeztének megakadályozása – emelte ki Rácz András.
Kifejtette, hogy Kács hidrológiai, hidrogeológiai szempontból is kiemelkedő jelentőségű területe ad otthont a hideg- és langyos forrásokból táplálkozó Kácsi-patak egyedülálló csigafaunájának. A patak langyos vizű ágában él az egyedülálló kácsi patakcsiga mellett a fokozottan védett fekete bödöncsiga, amely ősei már a pleisztocén idején jelen voltak a mai Kárpát-medence területén. A faj a mainál melegebb klíma utáni jégkorszakokat a bővízű, állandóan langyos forrásokban élte túl. A településen kívül csupán két osztrák és egy szlovén előfordulása van a világon, élőhelyének megőrzése ezért kiemelt feladat, csakúgy, mint a védett, bennszülött tornai patakcsiga és a fekete bödöncsiga egy jellegzetes kísérőfaja, a szintén védett folyamcsiga is – áll a közleményben.
A 2028. december 31-ig tartó programnak köszönhetően a területen a hordalékfogó műtárgyat és a hordalékfogó rácsot is felújítják, mely segít megelőzni a meder feliszapolódásához vezető korábbi havária helyzeteket. A csatorna aljának tisztításával helyreáll az élőhely egy részének iszapmentes állapota. A volt kácsi fürdő épülete egy langyos vizű forrás, a Tükör-forrás fölé épült. A felújítás során megvalósul a létesítmény alatt futó alagút falának stabilizálása és az iszap eltávolítása is. Az ingatlan területén található kisebb romos, balesetveszélyes épület bontására, valamint a terület bemutathatóságának megalapozására, továbbá a Tükör-forrást magába foglaló épület ajtóinak zárhatóvá tételére, az épület lekerítésére is sor kerül. A felújítás során felszámolják az inváziós strucctoll-süllőhínár-állományt is – tudatta az AM. A természetvédelmi fejlesztéseket csak a helyiek egyetértésével lehet sikeresen megvalósítani, ezért elengedhetetlen a helyi közösségek bevonása – zárta beszédét Rácz András a közlemény szerint.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Legionella-kockázat, amit sok épület nem vesz komolyan
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTuristalátványosság lett a velencei delfinből, de a hatóságok óva intenek a közeledéstől
