Zöldinfó
„Vizet a tájba”: több mint kétmillió köbméter víz a fenntartható mezőgazdaságért és élőhelyekért
A klímaváltozás miatt elkerülhetetlenül szükséges mesterséges vízpótlás a táj természetes alkalmazkodóképességét segíti.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A klímaváltozás miatt elkerülhetetlenül szükséges mesterséges vízpótlás a táj természetes alkalmazkodóképességét segíti – jelentette ki Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára Jászkisér közelében, a Vizet a tájba program keretében a Hanyi-éri csatornán zajló munkák helyszínén – írja az alternativenergia.hu. Hubai Imre emlékeztetett, immár második éve tart az a csapadékhiány, amely miatt drámai mértékben csökken a talajban tárolt vízkészlet Magyarországon. Ez olyan kedvezőtlen folyamatokat gerjeszt, amely gyorsítja a klímaváltozást, és meggátolja a csapadék talajba szivárgását. Ez utóbbit kell mesterségesen pótolni a betározható felszíni vizek visszatartásával, amellyel a növények számára felvehető és az elpárolgó vízkészletet lehet felhalmozni – közölte. Hozzátette, így hűthető a táj, és így lehet javítani a természet alkalmazkodóképességét a táj üzemanyagát jelentő vízzel. Mindez a gazdák klímaváltozáshoz történő alkalmazkodását is segíti az öntözési lehetőségek bővítésével, a hozzáférés megkönnyítésével – mutatott rá.
Szavai szerint a kormány időben lépett, és az aszályvédelmi akcióterv keretében 4,7 milliárd forint azonnali forrást biztosított a szükséges vízpótlási és a kapcsolódó meder-, illetve partrendezési munkák elvégzéséhez. Ebből a pénzből 265 helyszínen végeznek beavatkozásokat, a vízpótlások helyszínein eddig 172 szivattyú, mintegy 1000 ember és 190 munkagép bevetésére volt szükség. Ismertetése szerint a Hanyi-éri csatornán jelenleg 26 kilométernyi kotrással és 50 hektárnyi kaszálással is járó meder- és parttisztítás zajlik, a víz zavartalan átfolyásához szükséges feltételek kialakítása érdekében. Ez a közel 4,5 millió forintból megvalósuló munka azért is fontos, mert a Tisza-tóból, gravitációs úton érkező vízutánpótlás végül a Tiszába érkezik – tette hozzá.
Jelezte, a csatorna feltöltésével mintegy 82 hektárt borít majd víz a Hanyi-tiszasülyi árvízszintcsökkentő tározó területén, ennek folyamatos fenntartása mintegy 1,5 millió köbméter víz felhasználását igényli. Ezzel olyan hosszú távú, az ökoszisztéma szempontjából nélkülözhetetlen beavatkozásra kerül sor, amely tartósan javítja a tározó vízmegtartó képességét – húzta alá. Szabó Zsolt, a dél-hevesi térség országgyűlési képviselője (Fidesz) az eseményen arról beszélt, hogy 7 olyan nagyberuházás zajlik, illetve valósult meg az elmúlt időszakban választókerületében, amely kimondottan a vízmegtartást célozza. Ezek jelentőségét mutatja, hogy az aktív vízbázisok környékén a gazdák sokkal magasabb termésátlagokat tudnak elérni, javul a termés minősége és a termelés biztonsága is. A vizes élőhelyek létrehozása egyúttal turisztikai szempontból is új lehetőségeket teremt a környék vállalkozói és az itt élők számára – jegyezte meg.
Fejes Lőrinc, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság kiskörei szakaszmérnöke ismertette: a térségben zajló vízvisszatartó és vízpótló beavatkozások 11 települést érintenek. A Hanyi és a Sajfoki csatornában tárolt vízmennyiség jelenleg már megközelíti a 2 millió köbmétert – tette hozzá. Elmondása szerint a 20 településre kiterjedő működési területű szakaszmérnökség a vízügyi szakemberek mellett mintegy 140 közmunkást foglalkoztat.
Zöldinfó
Bővült a hazai erdővagyon: új adatok érkeztek Magyarország erdőiről
Csaknem 4 millió köbméterrel nőtt tavaly Magyarország élőfakészlete.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Csaknem 4 millió köbméterrel nőtt Magyarország élőfakészlete 2025-ben: 419 055 552 köbméterről 423 012 239 köbméterre változott az Élő Környezetért Felelős Minisztérium Erdőrendezési Főosztályának tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tavalyi adatok alapján az erdőrészletek összterülete 1 960 936 hektárról 1 962 043 hektárra, ezen belül az őshonos fafajok területe 1 115 020 hektárról 1 117 574 hektárra nőtt. A kitermelt fatérfogat 2024-ben elérte a 6 946 532 köbmétert, 2025-ben a 7 546 205 köbmétert – írták. Rendeltetésük szerint a belföldi erdőkből 1 151 964 hektár gazdasági, 14 464 hektár közjóléti, 795 614 hektár különféle védelmi célokat szolgált. A védett erdőrészletek területe 428 563 hektár, a Natura 2000 erdőrészletek területe 773 672 hektár.
Fafajok szerinti megoszlásban az akác vezet 463 235 hektárral, majd a tölgy a második legelterjedtebb fafaj 395 560 hektárral, utána a cser 219 988 hektárral. A fakitermelésben az akác, a fenyő és a nemes nyár állt az élen tavaly. A teljes magyarországi erdőterületből a 19 erdőgazdasági zrt. 970 356 hektárt birtokol, 32 813 magánszemélynek összesen 422 421 hektárja van, az erdőbirtokossági társulásoknak 98 787 hektárja, a 3 HM vagyonkezelőnek 96 332 hektárja, egyéb gazdasági társulásoknak 83 487 hektárja. A nemzeti parkok igazgatóságaihoz 52 593 hektár tartozik, a fennmaradó erdőterület pedig más szervezetekhez, egyesületekhez, alapítványokhoz, szövetkezetekhez, vízügyi szervekhez tartozik, illetve önkormányzati vagy egyházi tulajdon. A gazdálkodó nélküli erdőterület nagysága 287 302 hektár volt 2025-ben.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
