Zöld Energia
Von der Leyen: az EU jövőre 30 milliárd köbméternyi gázhiánnyal számolhat
Az Európai Unió (EU) energiaellátása a tél folyamán biztosított, jövőre azonban akár 30 milliárd köbméter gáz hiányával is számolni kell – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az EU gázellátásának 2023-as kilátásairól tartott sajtótájékoztatóján hétfőn.
Ursula von der Leyen a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adataira hivatkozva azt mondta, az Európai Unió elegendő gázt biztosított az idei télre, de jövőre gázhiánnyal nézhet szembe, ha Oroszország tovább csökkenti a szállítást. Közölte, az EU talán már márciusban tendert indíthat gázvásárlásra, a közös beszerzés azonban addig nem valósítható meg, ameddig az EU-tagországok nem fogadták el az alapjául szolgáló rendeletet. A bizottsági elnök reményét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság vonatkozó javaslatának elfogadása akár már a következő napokban megtörténhet. “A 2023-as év nagyon nehéz lesz az EU számára a gázellátás szempontjából. Most politikai megállapodásra van szükség, nagyon remélem, hogy a következő napokban megoldás születhet” – fogalmazott a bizottság elnöke, majd hozzátette: a megállapodásnak figyelembe kell vennie a kereslet alakulását, az ellátásbiztonságot és a pénzügyi stabilitás kockázatait.
Kijelentette: “a felkészülés a jövő télre már most kezdődik”. Az Európai Uniónak ezért mihamarabb felül kell vizsgálnia költségvetését, és fontolóra kell vennie egy új alap létrehozását, amely jelentős további energetikai befektetéseket támogatna, hogy felgyorsulhasson a függetlenedés az orosz gázellátástól – tette hozzá az uniós bizottság elnöke. Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség ügyvezető igazgatója a sajtótájékoztatón közölte, noha ezen a télen Európa valószínűleg nem szembesül energiahiánnyal, a jövő év az ellátás szempontjából sokkal nehezebbnek bizonyulhat.
Az orosz gázimport fokozatos csökkentésére, a cseppfolyósított földgáz (LNG) esetleges hiányára és a “szokatlanul enyhe” idei időjárásra hivatkozva úgy fogalmazott: “a válság még nem ért véget. A következő év sokkal nehezebb lehet, mint az idei volt”. Rendkívüli intézkedések meghozatala nélkül a gázhiány Európában nem csak 30 milliárd köbméter lehet, hanem akár 60 milliárd köbméter is – figyelmeztetett. Hozzátette: jövőre megszűnhetnek azok a körülmények, amelyek idén még lehetővé tették, hogy az uniós tagországok a tél beállta előtt megtölthessék gáztározóikat.
Végezetül hangoztatta: az EU-nak mihamarabb ki kell bővítenie meglévő programjait az energiahatékonyság előmozdítása érdekében, és további felújítási támogatásokat kellene biztosítania. Gyorsabban kellene jóváhagynia a megújuló energiaforrások kiaknázását célzó kezdeményezéseket, továbbá jobb és több kampányt kellene indítania az energiatakarékosság érdekében – tette hozzá az IEA ügyvezető igazgatója.
Zöld Energia
Nem tudják, mikor indulhat újra a kibertámadás miatt leállított naperőmű
Súlyos kibertámadás bénított meg egy chilei naperőművet és annak akkumulátoros energiatárolóját, a létesítmények pedig augusztus vége óta nem tértek vissza az üzembe.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
Két hónapja nem üzemel a chilei Huatacondo 103 MW teljesítményű naperőműve és a hozzá kapcsolódó, 98 MW teljesítményű, 312 MWh kapacitású akkumulátoros energiatároló rendszer (BESS), miután augusztus végén kibertámadás érte a létesítményeket. A Chile északi részén, Tarapacá régióban található létesítmények lekapcsolását augusztus 27-én kezdeményezte az RNE irányítóközpontja. A chilei Nemzeti Villamosenergia-koordinátor október 27-i jelentése szerint mind a naperőmű, mind az akkumulátoros tároló továbbra is kényszerű lekapcsolás alatt állt, rendelkezésre állásuk pedig nulla százalék volt. A dokumentum a leállás okaként a Huatacondo létesítményeit ért kibertámadást jelölte meg. Az incidenssel egy időben a Santa Rita alállomás 220/23 kV-os transzformátorát is le kellett kapcsolni, szintén kibertámadásra hivatkozva. A jelentés további két erőművet, az Olivos és az Espinos hőerőműveket érintő informatikai problémákról is beszámolt. Ezeknél megszűnt a távfelügyelet és a távoli vezérlés lehetősége, ezért nem álltak rendelkezésre villamosenergia-termelésre. Egyelőre nem bizonyított, hogy az esetek összefüggtek-e, vagy ugyanannak a támadásnak a következményei voltak. A 2019-ben átadott Huatacondo naperőmű tulajdonosa egy japán és francia érdekeltségeket is magában foglaló konzorcium. A legnagyobb, 60 százalékos részesedéssel a japán Sojitz rendelkezik, mellette a Shikoku Electric Power 30, az Eiffage pedig 10 százalékos tulajdonrésszel szerepel, írja az alternativenergia.hu hírportál.
Az energiatároló rendszer kivitelezése 2025-ben kezdődött, a berendezéseket a Canadian Solar leányvállalata, az e-Storage szállította. Fontos körülmény, hogy az akkumulátoros rendszer a kibertámadás idején még üzembe helyezési és tesztelési fázisban volt, vagyis nem egy már teljes kereskedelmi működésben lévő tároló esett ki.
A történtek különösen érzékeny időszakban érintették a chilei energiaszektort. Egy nappal a támadás után, augusztus 28-án az ország Nemzeti Energiabizottsága nyilvános konzultációt indított az energetikai ágazat kiberbiztonsági és információbiztonsági követelményeiről szóló műszaki szabályozás tervezetéről.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaJó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaRiasztó eredményeket hozott a magyar napelemes rendszerek vizsgálata
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFelborult a természetes egyensúly: a Balaton vízgyűjtője már több vizet veszít, mint amennyit nyer
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek
