Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Von der Leyen: az EU jövőre 30 milliárd köbméternyi gázhiánnyal számolhat

Az Európai Unió (EU) energiaellátása a tél folyamán biztosított, jövőre azonban akár 30 milliárd köbméter gáz hiányával is számolni kell – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az EU gázellátásának 2023-as kilátásairól tartott sajtótájékoztatóján hétfőn.

Létrehozva:

|

Ursula von der Leyen a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adataira hivatkozva azt mondta, az Európai Unió elegendő gázt biztosított az idei télre, de jövőre gázhiánnyal nézhet szembe, ha Oroszország tovább csökkenti a szállítást. Közölte, az EU talán már márciusban tendert indíthat gázvásárlásra, a közös beszerzés azonban addig nem valósítható meg, ameddig az EU-tagországok nem fogadták el az alapjául szolgáló rendeletet. A bizottsági elnök reményét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság vonatkozó javaslatának elfogadása akár már a következő napokban megtörténhet. “A 2023-as év nagyon nehéz lesz az EU számára a gázellátás szempontjából. Most politikai megállapodásra van szükség, nagyon remélem, hogy a következő napokban megoldás születhet” – fogalmazott a bizottság elnöke, majd hozzátette: a megállapodásnak figyelembe kell vennie a kereslet alakulását, az ellátásbiztonságot és a pénzügyi stabilitás kockázatait.

Kijelentette: “a felkészülés a jövő télre már most kezdődik”. Az Európai Uniónak ezért mihamarabb felül kell vizsgálnia költségvetését, és fontolóra kell vennie egy új alap létrehozását, amely jelentős további energetikai befektetéseket támogatna, hogy felgyorsulhasson a függetlenedés az orosz gázellátástól – tette hozzá az uniós bizottság elnöke. Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség ügyvezető igazgatója a sajtótájékoztatón közölte, noha ezen a télen Európa valószínűleg nem szembesül energiahiánnyal, a jövő év az ellátás szempontjából sokkal nehezebbnek bizonyulhat.

Az orosz gázimport fokozatos csökkentésére, a cseppfolyósított földgáz (LNG) esetleges hiányára és a “szokatlanul enyhe” idei időjárásra hivatkozva úgy fogalmazott: “a válság még nem ért véget. A következő év sokkal nehezebb lehet, mint az idei volt”. Rendkívüli intézkedések meghozatala nélkül a gázhiány Európában nem csak 30 milliárd köbméter lehet, hanem akár 60 milliárd köbméter is – figyelmeztetett. Hozzátette: jövőre megszűnhetnek azok a körülmények, amelyek idén még lehetővé tették, hogy az uniós tagországok a tél beállta előtt megtölthessék gáztározóikat.

Advertisement

Végezetül hangoztatta: az EU-nak mihamarabb ki kell bővítenie meglévő programjait az energiahatékonyság előmozdítása érdekében, és további felújítási támogatásokat kellene biztosítania. Gyorsabban kellene jóváhagynia a megújuló energiaforrások kiaknázását célzó kezdeményezéseket, továbbá jobb és több kampányt kellene indítania az energiatakarékosság érdekében – tette hozzá az IEA ügyvezető igazgatója.

Advertisement

Zöld Energia

Külföldről, drágán vesszük az áramot: fejleszteni kell a hazai energiatermelést

Hatékonyabb és olcsóbb energiatermelésre áll át Magyarország.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Hatékonyabb és olcsóbb energiatermelés a cél, a jelenlegi mintegy nyolcvan százalékos importkitettség csökkentése mellett – hangsúlyozta a Gazdasági és Energetikai Minisztérium energetikai államtitkára, egy balatonfüredi konferencián. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület háromnapos vándorgyűlésének nyitónapján Tótth András hangsúlyozta, hogy bár a 20. és a 21. században az elektromosságé a főszerep, az ország pillanatnyilag nem áll túl jól az energetikai felkészülés terén – írja az alternativenergia.hu. Mint mondta, Magyarország energiaimport-kitettsége megközelíti a nyolcvan százalékot, ami Európában a legmagasabb. Irányváltást és ciklusokon átívelő fejlesztések szükségességét hangsúlyozta. Kiemelte: a szélprogram keretében 8 gigawattos szélparkot építenek ki, mely a tervek szerint 2040 és 2050 között valósul meg. Fontos lépésnek nevezte, hogy még idén megindul az ágazatot érintő stratégiai program iparági egyeztetéssel – húzta alá.

Tótth András beszélt arról is, hogy a paksi erőmű nyári kiesésekor a fogyasztók jelentősen mértékben lefaragtak az igényekből, így sikerült orvosolni a krízist, hosszú távon azonban jelentős fejlesztésekre lenne szükség. Hozzátette, a hazai termelés állapota miatt a regionális erőművek sokkal olcsóbban tudtak áramot biztosítani Magyarország számára, mint egyes hazai erőművek. A csúcsórákban Magyarországon a legmagasabb az átlagos energiaköltség egész Európában, “egyfajta potyautasként jelenünk meg a rendszerben, nem termelünk annyi villamos energiát, mint amennyit az ország elfogyaszt” – húzta alá.

Azáltal, hogy nem újítottuk fel az energiaparkjainkat, nem építjük ki a villamosenergia-termelő képességünket, megspórolunk bizonyos beruházási összegeket, de folyamatosan plusz költségek merülnek fel azáltal, hogy a kiszolgáltatott órákban külföldről, drágán vesszük a villamos energiát – fejtette ki.

Advertisement

A paksi atomerőmű biztosítja a hazai felhasználás mintegy 30 százalékát, emellé komoly naperőművi kapacitásokat sikerült kiépítenünk, amelyeknek a termelése már meghaladta a gázerőműves kapacitásokat, ám nem működnek elég hatékonyan – mondta. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület csütörtökig tartó 72. vándorgyűlésén 1300 résztvevő és 150 előadás várható. A szektort érintő kihívások megvitatása mellett szó lesz a háztartások és a vállalkozások mindennapjait befolyásoló kérdésekről is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák