Zöld Energia

Von der Leyen: az EU jövőre 30 milliárd köbméternyi gázhiánnyal számolhat

Az Európai Unió (EU) energiaellátása a tél folyamán biztosított, jövőre azonban akár 30 milliárd köbméter gáz hiányával is számolni kell – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az EU gázellátásának 2023-as kilátásairól tartott sajtótájékoztatóján hétfőn.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-12-13

Szerző:

Hell

Ursula von der Leyen a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adataira hivatkozva azt mondta, az Európai Unió elegendő gázt biztosított az idei télre, de jövőre gázhiánnyal nézhet szembe, ha Oroszország tovább csökkenti a szállítást. Közölte, az EU talán már márciusban tendert indíthat gázvásárlásra, a közös beszerzés azonban addig nem valósítható meg, ameddig az EU-tagországok nem fogadták el az alapjául szolgáló rendeletet. A bizottsági elnök reményét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság vonatkozó javaslatának elfogadása akár már a következő napokban megtörténhet. “A 2023-as év nagyon nehéz lesz az EU számára a gázellátás szempontjából. Most politikai megállapodásra van szükség, nagyon remélem, hogy a következő napokban megoldás születhet” – fogalmazott a bizottság elnöke, majd hozzátette: a megállapodásnak figyelembe kell vennie a kereslet alakulását, az ellátásbiztonságot és a pénzügyi stabilitás kockázatait.

Kijelentette: “a felkészülés a jövő télre már most kezdődik”. Az Európai Uniónak ezért mihamarabb felül kell vizsgálnia költségvetését, és fontolóra kell vennie egy új alap létrehozását, amely jelentős további energetikai befektetéseket támogatna, hogy felgyorsulhasson a függetlenedés az orosz gázellátástól – tette hozzá az uniós bizottság elnöke. Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség ügyvezető igazgatója a sajtótájékoztatón közölte, noha ezen a télen Európa valószínűleg nem szembesül energiahiánnyal, a jövő év az ellátás szempontjából sokkal nehezebbnek bizonyulhat.

Az orosz gázimport fokozatos csökkentésére, a cseppfolyósított földgáz (LNG) esetleges hiányára és a “szokatlanul enyhe” idei időjárásra hivatkozva úgy fogalmazott: “a válság még nem ért véget. A következő év sokkal nehezebb lehet, mint az idei volt”. Rendkívüli intézkedések meghozatala nélkül a gázhiány Európában nem csak 30 milliárd köbméter lehet, hanem akár 60 milliárd köbméter is – figyelmeztetett. Hozzátette: jövőre megszűnhetnek azok a körülmények, amelyek idén még lehetővé tették, hogy az uniós tagországok a tél beállta előtt megtölthessék gáztározóikat.

Végezetül hangoztatta: az EU-nak mihamarabb ki kell bővítenie meglévő programjait az energiahatékonyság előmozdítása érdekében, és további felújítási támogatásokat kellene biztosítania. Gyorsabban kellene jóváhagynia a megújuló energiaforrások kiaknázását célzó kezdeményezéseket, továbbá jobb és több kampányt kellene indítania az energiatakarékosság érdekében – tette hozzá az IEA ügyvezető igazgatója.

Kapcsolódó tartalom:energia LNG Ursula von der Leyen

Zöld Energia

2032-re 4000 MW új szélerőmű épülhet Magyarországon

Már 2030 előtt elkezdhetik a termelést az első új szélerőművek.

Létrehozva:

3 nap telt el a létrehozás óta

2026-09-08

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elképzelhető, hogy már 2030 előtt elkezdik az áramtermelést az első új szélerőművek, de a héten kiírt pályázat arra ad lehetőséget a befektetőknek, hogy 2032-ig fejezzék be a projekteket – mondta a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikáért felelős államtitkára sajtóbeszélgetésen. Tótth András jelezte, arra számít, hogy a folyamatosan meghírdetett tenderek eredményeképpen 2032-2034 körül reálisan el lehet érni a 4000 megawatt új szélerőművi kapacitást – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kormány programjában hangsúlyos elem a szélenergia szerepének erősítése a magyar energiamixben. Az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásainak hazahozatala, illetve elosztása során fontos szempont volt a magyar villamosenergia-hálózat fejlesztése, hogy bővíteni tudják a hálózatra csatlakozó megújuló termelést, elsősorban a szélkapacitásokat – ismertette az államtitkár.

Felidézte, hogy a folyamat gyorsítása érdekében az érintett szervezetekkel és szakértőkkel olyan tervet készítettek, hogy a meglévő hálózati kapacitásokkal hol lehet elindítani projekteket, és hol vannak olyan területek, amelyek környezetvédelmi és honvédelmi szempontból is alkalmasak a megvalósításra. Ennek alapján írta ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a tendert. Kapacitás-tendert ott lehet meghirdetni, ahol van kapacitás, az pedig a befektetőktől függ, hogy lesznek-e megfelelő projektek – fogalmazott az államtitkár. Kiemelte, hogy a befektetőknek be kell tartaniuk minden távolsági, zajszint- és környezetvédelmi előírást.

A lehetséges 199 méteres magasság a maximum, de alacsonyabb erőművek is építhetők, és az önkormányzatoknak többféle módon is lesz beleszólási lehetőségük a beruházások megvalósításába, helyszínébe – közölte. Tótth András kitért arra, hogy a kiírásban hangsúlyosan megjelennek az önkormányzatok, illetve a lakosság érdekei, hogy a helyi közösségek is részesedjenek a szélerőművek hasznából.

A tárca fontos célnak tartja, hogy a helyi közösségek és a helyi fogyasztók adott esetben minél nagyobb százalékban tulajdonossá is váljanak. Az államtitkár kifejtette: a centralizált energiatermelési rendszertől a decentralizált rendszer felé szeretnének elmozdulni, hogy a fogyasztókhoz minél közelebb jöjjenek létre a megújulóenergia-termelő egységek, és ezek a fogyasztókat közvetlenül szolgálják ki. A termelő egységek hosszú távon kerüljenek a magyar fogyasztók tulajdonába, ennek a formája az energiaközösségi megoldás lehet – hangsúlyozta.

Tovább olvasom