Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

WMO: ötven év alatt több mint kétmillióan haltak meg a szélsőséges időjárási, éghajlati és vízzel kapcsolatos katasztrófákban

A szélsőséges időjárási, éghajlati és vízzel kapcsolatos katasztrófák következtében 1970 és 2021 között több mint 2 millió ember halt meg 11 778 tragikus eseményben, és a gazdaságot mintegy 4,3 ezer milliárd dollárnyi veszteség érte – közölte a Meteorológiai Világszervezet (WMO) frissen kiadott jelentésében.

Létrehozva:

|

A WMO a hétfőn kezdődött, négyévente megrendezett Meteorológiai Világkongresszus előtt hozta nyilvánosságra az új adatokat a honlapján. Bár a gazdasági veszteségek nőttek, a nemzetközi szervezet adatai szerint az elmúlt ötven évben az időben történő riasztásnak és a szervezett katasztrófavédelemnek köszönhetően csökkent a halálos áldozatok száma. A bejelentett halálesetek 90 százaléka a fejlődő országokban történt. A mögöttünk álló 51 évben csak az Egyesült Államokat 1,7 ezer milliárd dolláros veszteséget könyvelhetett el, ami a világ gazdaságát érő veszteség 39 százalékát jelenti. Ugyanakkor a legszegényebb országok és a kis fejlődő szigetállamok aránytalanul nagy árat fizettek gazdaságuk méreteihez képest.

“Az időjárással, éghajlattal és vízzel kapcsolatos veszélyek sajnos a legsebezhetőbb közösségeket sújtják” – mutatott rá Petteri Taalas, a WMO főtitkára. Mint hozzátette: a múltban tíz és százezrek halálával kellett számolni, de a korai riasztásnak és a katasztrófavédelemnek köszönhetően ez az idő elmúlt. Példaként a közelmúltban Mianmarban és Bangladesben pusztító Mocha ciklont említette, és kiemelte, hogy a “korai figyelmeztetések életeket mentenek”. A WMO a katasztrófák “járványtanát” kutató központ (CRED) vészhelyzeti eseményekről vezetett adatbázisából merítette a jelentés adatait. A 2020-ban és 2021-ben feljegyzett 22 608 haláleset a halálozás további csökkenését jelzi az előző évtized éves átlagához képest. A gazdasági veszteségek növekedését ugyanakkor a viharkategóriának tulajdonították. A WMO azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2027-re a korai előrejelző rendszert a világon mindenhol bevezessék. A hétfőn kezdődött kongresszuson ennek megoldási lehetőségeiről is tanácskoznak.

Advertisement

Zöldinfó

Fenntarthatósági projekteket támogat a Föld bajnokai oktatási program

Idén is 25 millió forinttal támogatja az E.ON Föld bajnokai pályázata a legjobb intézményi zöldprojekteket, a felhívásra április 11-ig lehet jelentkezni.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Negyedik alkalommal hirdeti meg az energiavállalat a Föld bajnokai című óvodai és iskolai fenntarthatósági programját, amelynek célja, hogy az oktatási intézmények közösségei, gyerekek, pedagógusok és szülők együtt, kézzelfogható változásokat indítsanak el saját környezetükben – áll az alternativenergia.hu közleményében. A felhívásra az évek során 1200 pályamű érkezett, és 42 intézmény részesült összesen 75 millió forint támogatásban. Idén legalább 10 óvoda és iskola csatlakozhat a nyertesek táborához, amelyekről öttagú szakmai zsűri dönt, egy győztesről pedig idén is a közönség szavazhat. A szakmai zsűri elnöke Guntram Würzberg, az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója, aki mellett olyan fenntarthatósági szakértők döntenek a pályázatokról, mint Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, Nagy Réka klímakommunikációs előadó és író, Szomolányi Katalin, a Planet Fanatics’ alapítója, valamint Pokorny Lia színésznő.

A zsűri a korábbiakhoz hasonlóan kifejezetten olyan projekteket keres, amelyekben egyszerre van jelen a gyerekek, a pedagógusok és a szülők együttműködése, valamint a szélesebb körben is ható szemléletformálás és a sikerélmény. A korábbi nyertes ötletek közt Szekszárdon egy lakótelepet tettek a gyerekek virágültetéssel és rovarhotelekkel beporzóbarátabb hellyé, Bajnán szabadtéri tanterem született, de épült mezítlábas ösvény és szenzoros kert is. Budapesten komposztfűtéses melegház bizonyítja, hogy a hulladékból lehet erőforrás, egy budaörsi gimnáziumban pedig közösségi kemencével és közös kenyérsütéssel igyekeznek összekovácsolni immár a gimnazistákat.

Visegrádon a programnak köszönhetően monitorozó állomás épül a védett denevérek megóvására, Vácon az ország első intézményi szivacskertje segíti a csapadékvíz helyben tartását, Decsen ovis tyúkfarm és mintagazdaság indult, Kunpeszéren pedig a település lakosságszámával megegyező facsemetéből ültetnek klímabarát erdőt.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák