Zöldinfó
WMO: ötven év alatt több mint kétmillióan haltak meg a szélsőséges időjárási, éghajlati és vízzel kapcsolatos katasztrófákban
A szélsőséges időjárási, éghajlati és vízzel kapcsolatos katasztrófák következtében 1970 és 2021 között több mint 2 millió ember halt meg 11 778 tragikus eseményben, és a gazdaságot mintegy 4,3 ezer milliárd dollárnyi veszteség érte – közölte a Meteorológiai Világszervezet (WMO) frissen kiadott jelentésében.
A WMO a hétfőn kezdődött, négyévente megrendezett Meteorológiai Világkongresszus előtt hozta nyilvánosságra az új adatokat a honlapján. Bár a gazdasági veszteségek nőttek, a nemzetközi szervezet adatai szerint az elmúlt ötven évben az időben történő riasztásnak és a szervezett katasztrófavédelemnek köszönhetően csökkent a halálos áldozatok száma. A bejelentett halálesetek 90 százaléka a fejlődő országokban történt. A mögöttünk álló 51 évben csak az Egyesült Államokat 1,7 ezer milliárd dolláros veszteséget könyvelhetett el, ami a világ gazdaságát érő veszteség 39 százalékát jelenti. Ugyanakkor a legszegényebb országok és a kis fejlődő szigetállamok aránytalanul nagy árat fizettek gazdaságuk méreteihez képest.
“Az időjárással, éghajlattal és vízzel kapcsolatos veszélyek sajnos a legsebezhetőbb közösségeket sújtják” – mutatott rá Petteri Taalas, a WMO főtitkára. Mint hozzátette: a múltban tíz és százezrek halálával kellett számolni, de a korai riasztásnak és a katasztrófavédelemnek köszönhetően ez az idő elmúlt. Példaként a közelmúltban Mianmarban és Bangladesben pusztító Mocha ciklont említette, és kiemelte, hogy a “korai figyelmeztetések életeket mentenek”. A WMO a katasztrófák “járványtanát” kutató központ (CRED) vészhelyzeti eseményekről vezetett adatbázisából merítette a jelentés adatait. A 2020-ban és 2021-ben feljegyzett 22 608 haláleset a halálozás további csökkenését jelzi az előző évtized éves átlagához képest. A gazdasági veszteségek növekedését ugyanakkor a viharkategóriának tulajdonították. A WMO azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2027-re a korai előrejelző rendszert a világon mindenhol bevezessék. A hétfőn kezdődött kongresszuson ennek megoldási lehetőségeiről is tanácskoznak.
Zöldinfó
60 százalékos energiamegtakarítás és kevesebb CO₂, bevált a bécsi LED-modell
Az osztrák főváros egyértelmű célkitűzése, hogy 2040-re klímasemlegessé váljon.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Ehhez a városvezetés a Smart City stratégiák keretében olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek a mindennapokban gyakran szinte észrevétlenül járulnak hozzá e cél eléréséhez. Ezek közé tartozik többek között a fényszennyezés csökkentése és a városi levegőminőség javítása – írja az alternativenergia.hu. A Kuffner Csilllagvizsgáló tíz éven át végzett mérései szerint a közvilágításból származó fényszennyezés aránya 2015-ben a teljes bécsi fényszennyezés mintegy 8 százalékát tette ki. 2025-re ez az arány 2 százalék alá esett. A csökkenés közvetlenül összefüggésben áll a város LED- technológiára történő átállásával: Bécs közvilágításának már mintegy 80 százaléka LED-alapú, a teljes átállás pedig várhatóan 2028-ra fejeződik be. A LED-es közvilágításra való átállással a város a korábbi energiafelhasználás mintegy 60 százalékat takarítja meg, ami évente körülbelül 1000 tonna szén-dioxid-kibocsátás elmaradását jelenti. A bécsi modell egyik kulcseleme, hogy a város nem kizárólag piaci megoldásokra támaszkodott, hanem saját fejlesztésű, szabványosított LED-lámpatesteket hozott létre. Ennek eredményeként gyorsabbá vált a karbantartás, csökkentek az üzemeltetési költségek és jelentősen megnőtt az élettartam: ezek a lámpák akár ötvenszer tovább működnek, mint a korábbi fényforrások, a garanciális idejük pedig – a napi üzemeltetés mellett- elérheti a 17 évet.
A fényszennyezés csökkenése mellett az osztrák főváros levegőminősége 2025-ben ismét elérte, sőt meg is haladta az elmúlt évek kedvező szintjét. Már 2019-ben sikerült az EU valamennyi légszennyező anyagára vonatkozó határértékeket minden mérőállomáson betartani – ami 15 évvel ezelőtt még elérhetetlennek tűnt. A COVID-19 járvány első éve (2020) tovább erősítette a csökkenő tendenciát, részben a jelentősen visszaeső közúti forgalom következtében. Ennek eredményeként 2020-ban először teljesültek maradéktalanul Bécsben az osztrák – részben az uniós előírásoknál is szigorúbb – határértékek. Az ezt követő években a javuló tendencia fennmaradt, ami nagyrészt Bécs Smart City stratégiáinak köszönhető. Ide tartozik a tömegközlekedés folyamatos fejlesztése, a parkolásszervezés, a kerékpárút-hálózat bővítése, az alacsony kibocsátású járművek alkalmazása, az elektromobilitás ösztönzése, valamint a gyalogosbarát városfejlesztés. A lakóépületek energetikai felújítása, a környezetbarát építkezések, a távfűtés használatának kiterjesztése és a hatékony téli útfenntartás szintén aktívan hozzájárulnak a jobb levegőminőséghez és szerves részét képezik Bécs klímapolitikájának, valamint a klímasemlegesség felé vezető útnak.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA kihűlés életveszélyes lehet: különösen védeni kell a kutyákat a téli hidegben
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás óta2,5 millió forint energiatárolóra? Indul a pályázat heteken belül!
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaNem pénz kell, hanem technológia – új irányt sürgetnek a klímavédelemben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAz extrém hideg miatt nő a fogyasztás, az E.ON óvatosságra inti az ügyfeleket
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaÁtvette a vezetést a BYD a magyar elektromosautó-piacon
