„Minden villamospálya-felújításnál és új pályák építésénél megvizsgáljuk, hogy alkalmas-e a helyszín füvesített villamospálya létrehozására. Bécsben már nyolc kilométernyi füvesített pályaszakasz van, de folyamatosan növelni szeretnénk az arányukat” – mondta Günter Steinbauer a bécsi közlekedési vállalat, a Wiener Linien ügyvezetője annak kapcsán, hogy a cég több klímabarát megoldást is tesztel a pályafelújítások során. A Landstraßer Gürtelen olyan megoldásokkal kísérleteznek, amelyekkel az építkezések során jobban megfelelhetnek a fenntarthatósági szempontoknak és minimalizálhatják a szén-dioxid-kibocsátást. Így például az építési területen elektromos meghajtású munkagépekkel dolgoznak és ahol műszakilag lehetséges, újrahasznosított betont használnak. A felhasznált áram pedig száz százalékban megújuló energiaforrásokból származik. A cél, hogy a jövőben még egy lépéssel továbblépjenek és az építkezéshez szükséges energiát a helyszínen állítsák elő.
A másik kísérleti szakasz a Simmeringer Hauptstraßén van, ahol a villamospálya bezöldítésénél fű helyett varjúhájfélékkel próbálkoznak, méghozzá kétféle módszerrel. Az egyik esetben levéldugványokat szórnak ki, a másik kísérleti területen pedig a gyeptéglához hasonló, előnevelt elemekkel rakják ki a két sín közti részt. A varjúhájfélék előnye a füvesített villamospályákkal szemben, hogy jobban ellenállnak a különböző környezeti behatásoknak és nem igényelnek locsolást. A közúti forgalmat és a taposást természetesen ezek a növények sem bírják, így csak olyan területeken alkalmazzák a megoldást, ahol nincsenek intenzív használatnak kitéve. Azt azonban ki szeretnék próbálni, hogy az alkalmankénti használatot – például mentők, tűzoltók – kibírják-e, ha gyeprács közé ültetik őket. A különböző megoldásokat 2023 végéig vizsgálják és értékelik. Amennyiben a varjúhájfélék beváltják a hozzájuk fűzött reményeket, 2024-től ezeket használnák. Az osztrák fővárosban jelenleg 172 kilométernyi villamospálya van, a bécsi villamosok tavaly 23,3 millió kilométert tettek meg. Idén összesen 30 helyszínen kilenc kilométernyi sínpálya újul meg Bécsben 37 millió euróból. A pályafelújításokon ötszáz ember dolgozik.
Kép: Wiener Linien / Manfred Helmer
Zöld Közlekedés
400 km/órás álomvasút és zöld technológia: így formálja át a jövőt az orosz vasútfejlesztés
Jövőre megkezdődik az első orosz hidrogénüzemű vonat menettesztelése a Szahalin félszigeten.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A TMH a héten mutatta be a nagy közönégnek az orosz járműipar első hidrogénüzemű személyvonat koncepcióját – írja az alternativenergia.hu. A TMH, az Oroszországi Vasutak (RZSD), a Roszatom állami nukleáris energetikai vállalat és a szahalini önkormányzat összefogásával fejlesztett vonatokat két- és háromkocsis változatban tervezik, ezek egymással összekapcsolhatók. A háromkocsis vonat menettávolsága a gyártó tájékoztatója szerint hidrogénnel 487 kilométer, az energiatárolókkal pedig további 40 kilométer, a kétkocsisé hidrogénnel 725 kilométer, az energiatárolókkal 80 kilométer lesz. “A tervek szerint januárra kell megkapnunk az egész rendszert. A vonat műszaki megoldásainak tervezői dokumentációja lezárult, hozzákezdtünk a karosszéria megépítéséhez. Számításaink szerint a tesztelését a következő év végéig megkezdjük” – mondta Lipa az MTI-nek a kipróbálás ütemezésére vonatkozó kérdésére.
Oleg Belozjorov, az RZSD vezérigazgatója a szentpétervári fórumon pénteken azt hangoztatta, hogy a Moszkva és az orosz “északi főváros” között kiépítendő nagysebességű vasúti pályán a vonatokat a jövőben mozdonyvezető nélkül fogják járatni, a vonatot mesterséges intelligencia fogja irányítani. Belozjorov bejelentette, hogy a napokban megkezdődik Belij Krecset (Fehér Vadászsólyom) névre keresztelt szerelvények összeszerelése a Szinara csoporthoz tartozó Uralszkije Lokomotyivi üzemében. Oroszország leendő leggyorsabb vonata a várakozások szerint elérheti az óránkénti 400 kilométeres csúcssebességet. Az expón a Nacprojektsztroj holding bemutatta a vonat közlekedéséhez szükséges NGP 4.0-s ballasztmentes pályarendszerhez készült, nagyszilárdságú, előfeszített vasbeton sínlemezét, amelynek gyártását jövő tavasszal kezdik, a sorozatgyártására a harmadik negyedévben térnek át.
A héten jelentették be, hogy az RZSD Novokuznyeckből megkapta az Jevraz bányászati és fémipari vállalattól az első, hétezer tonnányi szállítmányt lefektetendő sínekből. A Moszkva-Szentpétervár nagysebességű vasútvonal első szakaszához több mint 160 ezer tonna sínterméket terveznek felhasználni. Az első szakaszt 2028-ra tervezik üzembe helyezni. Az utazás Moszkva központjából Szentpétervárra két és egy negyed óra lesz. A leggyorsabb vasúti összeköttetést eddig a 2009 óta működő, 250 kilométeres sebességet meghaladni képes, a Siemens által legyártott Szapszan (Vándorsólyom) villamos motorvonat biztosította, amely a 650 kilométeres távolságot három és háromegyed óra alatt teszi meg.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaMinden háztartást érint az új szabályozás, ahol napelem működik!
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMérnöki csoda, természetes megoldás: 40 éves a Balaton védőbástyája
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaŐsi kőzetek árulták el: 410 millió éve vált oxigéndússá a Föld légköre
-
Zöld Közlekedés21 óra telt el a létrehozás óta400 km/órás álomvasút és zöld technológia: így formálja át a jövőt az orosz vasútfejlesztés
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaErdőtüzek után: Spanyolország hadat üzen a klímavészhelyzetnek