Zöld Energia

2030: jönnek a hidrogéntermelő algafarmok és a függőleges „bio” léghajók?

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2014-10-07

Szerző:

Hell

A hidrogéntermelő algafarmok újrahasznosítják a szén-dioxidot, és ellátják bioüzemanyaggal a függőleges léghajókat, melyek megépítését 2030-ra tervezik.

A hidrogénre ma már világszerte úgy tekintenek, mint az egyik olyan energiahordozó, amely az emberiség fenntartható fejlődése érdekében képes lesz kiváltani a fosszilis energiahordozókat. Az algák képesek hidrogént termelni, ezért az algafarm telepítés egy lehetséges módja lenne az elektromos áram, vagy a bioüzemanyag termelésnek, írja az impressmagazin.hu.

Mire képes egy farmnyi moszat
„A hidrogén egy nagyon ígéretes tiszta energiaforrás”, írja weboldalán a hidrogéntermelő algafarm tervezője, Vincent Callebaut belga építész. Képes úgy elektromos áramot és bioüzemanyagot termelni, hogy közben semmilyen káros anyagot nem bocsát a környezetbe.”

A tudományos kutatások szerin az algák 120-szor annyi bioüzemanyagot termelnek, mint amennyit jelenleg repcéből, szójából vagy napraforgóból állítanak elő, olvasható az építész weboldalán. Sőt, egy farmnyi moszat képes igazi miniatűr biokémiai erőműként is működni, azáltal, hogy elnyeli a levegőben lévő széndioxidot. „Az algafarmok célzottan képesek biológiailag helyreállítani az ipari széndioxid kibocsátást. Ez a természetes folyamat önmagát táplálja, miközben megtisztítja a bolygó légterét a túlzott mértékű széndioxidtól, mely az üvegházhatás egyik legfőbb okozója.”

Az organikus tisztítóállomások
Az óceánok felszínén lebegő algafarm egy igazi organikus tisztító állomás, mely olyan függőleges léghajók számára termelné az üzemanyagot, melyek teljesen megújuló energiaforrásokkal és nulla káros anyag kibocsátással működnének. A függőleges léghajó a környezettudatos közlekedés egyik futurisztikus verziója lehet.

Az építész szerint az általa tervezett hidrogéntermelő algafarmok, forradalmasíthatják a fenntartható gazdaságot és közlekedést. Az algák által termelt bioüzemanyagok bárhol előállíthatók a világon a bolygó károsítása nélkül. Megoldható lenne a fenntartható fejlődés megújuló energiaforrásokkal is. A 2030-ra tervezett „bio” léghajók kizárólag megújuló energiaforrással működnek, és a szén-dioxid kibocsátásuk egyelő a nullával. Átlagosan 2000 méter magasságban közlekednének, 175 km/ óra sebességgel, benzinkút helyett pedig úszó algafarmokon tankolnának.

Forrás: www.impressmagazin.hu

Kapcsolódó tartalom:algák moszat organikus

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöld Energia

Nem minden felhő egyforma: új modell segíti a napenergia pontosabb előrejelzését

Egy kutatócsoport azt elemezte, hogy a különböző felhőtípusok miként hatnak a napsugárzás-előrejelzésekre.

Létrehozva:

1 hét telt el a létrehozás óta

2025-04-23

Szerző:

Hell

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Egy nemzetközi kutatócsoport azt vizsgálta, hogy miként befolyásolják a különböző felhőtípusok a napenergia-termelés előrejelzésének pontosságát – számol be a PV Magazine. A felhők köztudottan jelentős kihívást jelentenek ezen a területen, mivel eltérő makro- és mikrofizikai, valamint optikai tulajdonságaik hatással vannak az elnyelt, illetve a visszavert napfény mennyiségére. Ez a komplexitás komoly bizonytalanságot okoz az előrejelzésekben, különösen gyorsan változó felhőformációk esetén. A kutatás az amerikai Energiaügyi Minisztérium ARM (Atmospheric Radiation Measurement) programjának 2001-2014 között gyűjtött adataira épült. A szakemberek nyolc fő felhőtípus hatásait elemezték az előrejelzések vonatkozásában, a vizsgált fajták a Cumulus, a Stratus, az Altocumulus, az Altostratus, a Cirrostratus, a Cirrus, a Congestus és a Cumulonimbus voltak – a felhőket a szakemberek az élőlényekhez hasonlóan gyakran nemekbe és fajokba sorolják.

A tudósok fizikainformált, adatvezérelt modelleket alkalmaztak, amelyek figyelembe veszik a felhők és napsugárzás közötti kölcsönhatásokat. Ezeket az ARM South Great Plain Central Facility nevű, az USA középső részénél fekvő létesítményénél végzett mérések alapján tesztelték. A vizsgálat során a modellek pontosságában világos trend rajzolódott ki: a legjobb eredményeket a vékony, gyenge konvektív felhők (például Cirrus) esetén kapták, míg a legrosszabbakat az erős konvektív, bonyolult térszerkezetű felhőknél, ilyenek többek között a Cumulonimbus nembe sorolt formációk.

A tanulmány kimutatta, hogy a felhőtípusok explicit figyelembevétele 12–33%-os javulást eredményezhet az előrejelzések pontosságában, szemben azokkal a modellekkel, amelyek nem dolgoznak ilyen részletes adatokkal. A kutatók kiemelték: az ilyen fejlesztés kulcsfontosságú a napenergia rendszerbe történő hatékonyabb integrálása szempontjából, különösen a növekvő arányú megújuló energiaforrásokkal működő villamosenergia-hálózatok esetében.

A további finomítás érdekében a kutatócsoport a felhőinformációk közvetlen integrálását, a felhő-sugárzás kölcsönhatások pontosabb fizikai modellezését, valamint fejlettebb gépi tanulási módszerek alkalmazását javasolja.

Tovább olvasom