Zöldinfó

2030-ra az élőhelyek 30 százalékát, 2050-re pedig a 90 százalékát helyre kell állítani

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén rendeletjavaslatot fogadott el, amely szerint a tagállamoknak egyre több, 2030-ra legalább 30, 2040-re legalább 60, 2050-re pedig legalább 90 százaléknyi leromlott ökológiai állapotú élőhelyet kell helyreállítaniuk – tájékoztatott az uniós parlament kedden.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2024-03-04

Szerző:

Vanessza

A 329 szavazattal, 275 ellenében és 24 tartózkodás mellett elfogadott rendeletjavaslat a természet helyreállításán túl elő kívánja segíteni a klímaváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós kötelezettségek teljesítését, valamint az élelmezésbiztonság javítását. Célja, hogy a tagállamok 2030-ra visszaállítsák a jó ökológiai állapotot a rendelet hatálya alá tartozó élőhelyek, köztük az erdők, gyepterületek, vizes élőhelyek, folyók, tavak és korallágyak legalább 30 százalékán, 2040-re legalább 60 százalékán, 2050-re pedig legalább 90 százalékán. Ennek során elsőbbséget élveznek majd a Natura 2000 védettség alá volt területek – írták. A tagállamoknak gondoskodniuk kell a már regenerálódott területek állapotromlásának megakadályozásáról, valamint nemzeti helyreállítási terveket kell elfogadniuk a kitűzött célok teljesítésére.

A mezőgazdasági termelésbe bevont élőhelyek fajgazdagságának helyreállítása érdekében a tagállamoknak javítaniuk kell a gyepterületek lepkepopuláció-indexén, a nagy biodiverzitású tájképi elemekkel rendelkező mezőgazdasági földterületek arányán, valamint a szántóföldek ásványi talajában található szervesszén-készleten. Mivel a madarak jól jelzik egy adott terület biológiai sokféleségének általános állapotát, a mezőgazdasági területek madárpopulációira vonatkozó mutató javítására is intézkedéseket kell hozni. A rendeletjavaslat azt is célozza, hogy a tagállamok 2030-ra állítsák helyre a mezőgazdasági hasznosítású lecsapolt tőzeglápok legalább 30 százalékát, majd 2040-ig 40 százalékát, 2050-ig pedig 50 százalékát elárasztás útján. Az elárasztási kötelezettség nem vonatkozik a mezőgazdasági termelőkre és a földtulajdonos magánszemélyekre, teljesítése önkéntes alapú marad – írták.

A rendeletbe vészfékmechanizmus épül azokra az esetekre, ha valamilyen rendkívüli körülmény miatt az EU élelmezésbiztonságát veszélyeztetné a mezőgazdasági ökoszisztémákra előírt célértékek teljesítése – emelték ki. A tagállamoknak legalább 25 ezer kilométeres folyószakaszon biztosítaniuk kell a víz szabad áramlását, felszámolva a mesterséges akadályokat, valamint gondoskodniuk kell arról, hogy a városi zöldterület és a városi lombkorona-fedettség nettó mértékben ne csökkenjen a területükön. A rendeletjavaslat végezetül legalább hárommilliárd fa ültetését írja elő.

Zöldinfó

Új lehetőség a madárvilág felfedezésére

Új online kereső segít felfedezni a hazai madárvilágot az MME honlapján.

Létrehozva:

9 óra telt el a létrehozás óta

2026-11-15

Szerző:

Vanessza

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) honlapján elindult a hazai madárvilág felfedezését segítő, Madarászhelyek Magyarországon elnevezésű felület – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az MME közleménye szerint a www.mme.hu/madaraszhelyek webhelyen a Tudástár menüpont alatt található, folyamatosan bővülő adatbázis magyarországi madármegfigyelő helyeket mutat be, és abban segít, hogy kezdő és tapasztalt természetjárók egyaránt megtalálják a nekik megfelelő úti célt, legyen szó egy hajnali lesről vagy egy könnyű családi kirándulásról. Mint írták, a helyszínek tájegység, élőhelytípus és kiemelt évszak szerint szűrhetők, a keresőben pedig madárfajra is lehet keresni.

Az adatlapok megmutatják, hogy egy területet mely hónapokban érdemes felkeresni, ott milyen madárfajok megfigyelésére lehet számítani, valamint hogy a térségeket milyen természetvédelmi oltalom és élőhelyek jellemzik, és hogyan lehet azokat bejárni – emelték ki. A tájékoztatás szerint egyes helyszíneknél részletes térkép jelzi a madármegfigyelő tornyokat és leseket, és ajánlott útvonal is letölthető. Így már indulás előtt kiderül, mennyire illik egy terület az érdeklődésünkhöz és a lehetőségeinkhez.

A felület az évszakhoz illő úti célokat is ajánl: ősszel és télen például a nagy vizek, mint a vízimadarak fontos telelőhelyeként ismert Tatai Öreg-tó, kínálnak látványos megfigyelési lehetőséget. A madármegfigyelés akkor szolgálja a természet megismerését, ha nem okoz kárt. Ezért a felület az etikus madármegfigyelés szabályait is összefoglalja, többek között a madarak zavarásának elkerüléséről és a helyszínek közösségi médiában való megosztásáról – hívták fel a figyelmet. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület célja, hogy a madarak iránt érdeklődők közül minél többen kapcsolódjanak be a természet védelmébe is. Aki megismeri egy nádas, egy erdő vagy egy gyep madárvilágát, könnyebben megérti, hogy az élőhely megőrzése nélkül ezek a fajok sem maradhatnak fenn – emelték ki az MTI-hez eljuttatott közleményben.

Tovább olvasom