Zöldinfó

2030-ra az élőhelyek 30 százalékát, 2050-re pedig a 90 százalékát helyre kell állítani

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén rendeletjavaslatot fogadott el, amely szerint a tagállamoknak egyre több, 2030-ra legalább 30, 2040-re legalább 60, 2050-re pedig legalább 90 százaléknyi leromlott ökológiai állapotú élőhelyet kell helyreállítaniuk – tájékoztatott az uniós parlament kedden.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2024-03-04

Szerző:

Vanessza

A 329 szavazattal, 275 ellenében és 24 tartózkodás mellett elfogadott rendeletjavaslat a természet helyreállításán túl elő kívánja segíteni a klímaváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós kötelezettségek teljesítését, valamint az élelmezésbiztonság javítását. Célja, hogy a tagállamok 2030-ra visszaállítsák a jó ökológiai állapotot a rendelet hatálya alá tartozó élőhelyek, köztük az erdők, gyepterületek, vizes élőhelyek, folyók, tavak és korallágyak legalább 30 százalékán, 2040-re legalább 60 százalékán, 2050-re pedig legalább 90 százalékán. Ennek során elsőbbséget élveznek majd a Natura 2000 védettség alá volt területek – írták. A tagállamoknak gondoskodniuk kell a már regenerálódott területek állapotromlásának megakadályozásáról, valamint nemzeti helyreállítási terveket kell elfogadniuk a kitűzött célok teljesítésére.

A mezőgazdasági termelésbe bevont élőhelyek fajgazdagságának helyreállítása érdekében a tagállamoknak javítaniuk kell a gyepterületek lepkepopuláció-indexén, a nagy biodiverzitású tájképi elemekkel rendelkező mezőgazdasági földterületek arányán, valamint a szántóföldek ásványi talajában található szervesszén-készleten. Mivel a madarak jól jelzik egy adott terület biológiai sokféleségének általános állapotát, a mezőgazdasági területek madárpopulációira vonatkozó mutató javítására is intézkedéseket kell hozni. A rendeletjavaslat azt is célozza, hogy a tagállamok 2030-ra állítsák helyre a mezőgazdasági hasznosítású lecsapolt tőzeglápok legalább 30 százalékát, majd 2040-ig 40 százalékát, 2050-ig pedig 50 százalékát elárasztás útján. Az elárasztási kötelezettség nem vonatkozik a mezőgazdasági termelőkre és a földtulajdonos magánszemélyekre, teljesítése önkéntes alapú marad – írták.

A rendeletbe vészfékmechanizmus épül azokra az esetekre, ha valamilyen rendkívüli körülmény miatt az EU élelmezésbiztonságát veszélyeztetné a mezőgazdasági ökoszisztémákra előírt célértékek teljesítése – emelték ki. A tagállamoknak legalább 25 ezer kilométeres folyószakaszon biztosítaniuk kell a víz szabad áramlását, felszámolva a mesterséges akadályokat, valamint gondoskodniuk kell arról, hogy a városi zöldterület és a városi lombkorona-fedettség nettó mértékben ne csökkenjen a területükön. A rendeletjavaslat végezetül legalább hárommilliárd fa ültetését írja elő.

Zöldinfó

Szél és szárazság miatt jött a szigorítás: tűzgyújtási tilalom a vármegyében

Tűzgyújtási tilalom lép életbe Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.

Létrehozva:

49 perc telt el a létrehozás óta

2026-05-04

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Tűzgyújtási tilalmat rendelt el a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) május 1-től, péntektől, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – közölte az alternativenergia.hu. Kiemelték: a térségben hosszú ideje száraz, csapadékmentes az időjárás, és az előrejelzések szerint a következő időszakban sem várható számottevő csapadék. Ugyanakkor a tüzek gyors terjedését, valamint a növényzet további kiszáradását elősegítő szeles idő várható, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának (BM OKF) egyetértésével, május 1-től Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében tűzgyújtási tilalmat rendel el.

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megnőtt az erdő- és vegetációtüzek száma, amelyek több hektáron pusztítják a növényzetet, veszélyeztetik az erdőgazdálkodással és mezőgazdasággal összefüggő tevékenységet és építményeket – fejtik ki a közleményben. A katasztrófavédelem tűzoltó egységei részére a tűzesetek eloltása elhúzódó beavatkozással járhat, amely következtében más tűzesetekhez, káresetekhez tovább tarthat a tűzoltó egységek kiérkezése. A fokozott tűzkockázatot mérlegelve rendeli el a hatóság a tűzgyújtási tilalmat – közölték.

A tűzgyújtási tilalom idején tilos tüzet gyújtani a külterületi ingatlanokon fekvő erdőkben és fásításokban, valamint azok 200 méteres körzetében – hívták fel a figyelmet. A korlátozás ideje alatt szintén nem szabad tüzet rakni a kijelölt, kiépített erdei tűzrakóhelyeken sem. Nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva. A tilalommal nem érintett belterületeken is javasolt a zárt égésterű eszközök, elektromos vagy gázgrill használata, a nyitott égésterű szén- vagy fatüzelésnél ugyanis az égő zsarátnokok többszáz méterre is képesek elrepülni és meggyújtani a növényzetet – közölték.

Az aktuális tűzgyújtási tilalomról és a tűzgyújtási szabályokról a www.erdotuz.hu vagy a www.katasztrofavedelem.hu honlapon lehet tájékozódni. A hatóság kéri a lakosságot, hogy fokozottan ügyeljenek a tűzgyújtási tilalom betartására, hiszen felelős magatartásukkal hatalmas környezeti és vagyoni kárt előzhetnek meg.

Tovább olvasom