Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

AM: mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut az erdőkre 2027-ig

Az előző uniós elszámolási ciklushoz képest majdnem háromszoros, összesen mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut a magyarországi erdőkre 2027-ig – jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten az Agrárminisztérium (AM) erdőkért és földügyekért felelős államtitkára.

Létrehozva:

|

Zambó Péter hangsúlyozta, hogy az agrártámogatások a költségvetési kiegészítésnek köszönhetően nőnek, a Közös Agrárpolitika (KAP) mostani szakaszában ugyanis agrárpolitikára kevesebb uniós forrás jut. A kormány azt szeretné a megemelt támogatásokkal elérni, hogy a magyarországi erdők állapota javuljon, területük bővüljön, a fenntartásukat végző vállalkozások pedig versenyképesek legyenek – tette hozzá. Az erdőstratégia az államtitkár szerint azért is különösen fontos, mert erdőkre természeti értékként, a faanyagok forrásaként és turisztikai célpontként egyaránt szükség van. Jelentőségüket az éghajlatváltozás is növeli, emiatt az alkalmazkodási képességüket szintén erősíteni kell.

Az erdőgazdálkodás a KAP vidékfejlesztési pilléréből 11 százalékkal részesedik, ennek csaknem 80 százaléka közvetlenül zöld célokra fordítandó. Az eddigi programok sikerét bizonyítja, hogy a 2019-ben kezdődött erdőtelepítési programban eddig majdnem 50 ezer hektárra érkezett igény, ebből csaknem 10 ezer hektár telepítése már véget is ért – tette hozzá. Zambó Péter hangsúlyozta, hogy a támogatási rendszer korábbi előnyei megmaradtak, és újabb elemekkel, környezetvédelmi intézkedésekkel egészültek ki. A források hozzájárulnak ahhoz, hogy a fával borított terület aránya 22 százalékról 27 százalékra emelkedjen, a klímaváltozáshoz alkalmazkodó fajok telepítésével változatos, ellenálló erdők szülessenek.

Tájékoztatása szerint lehet majd támogatást kérni Natura 2000 területek kezeléséhez, erdőkárok helyreállítására, erdőszerkezet átalakítására, örökerdők kialakítására és fenntartására, az erdei infrastruktúra fejlesztésére. Bővül az erdők ökológiai értékét növelő fejlesztések támogatási köre, folytatódik az idegenhonos fafajok visszaszorítása, az erdők genetikai értékét fenntartó beruházások ösztönzése. Kiemelte még a pályázati lehetőségek közül az erdei infrastruktúra fejlesztését, a fiatal vállalkozók, az alapanyagokat gyártó elsődleges faipar, valamint a szaporítóanyag-előállítás támogatását. A kiírások közzététele idén elkezdődik – közölte az államtitkár.

A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének elnöke a telephely- és technológiafejlesztési támogatásokat emelte ki. Mocz András szerint az erdőgazdálkodók pályázati segítséggel leküzdhetik az elmaradásukat, és a ciklus végére felzárkózhatnak az európai színvonalhoz. Kárpáti Béla, az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács elnöke szerint a több forrás nagyobb felelősséget jelent majd a kedvezményezetteknek, egyúttal üdvözölte, hogy felértékelődött az erdészeti csemeteágazat a 2027-ig tartó támogatási ciklusban. Hangsúlyozta, hogy az erdők megújításához nélkülözhetetlen a megfelelő fafajok kiválasztása, a szükséges mennyiségű és minőségű szaporítóanyag folyamatos biztosítása.

Zöldinfó

Ezekben tér el az új otthonfelújítási program az előzőtől

Az új otthonfelújítási programban kötelező lesz kamatmentes hitelt is felvenni.

Létrehozva:

|

Szerző:

2021-2022 után előreláthatóan idén júniusban is elindul az otthonfelújítási program hazánkban, az új, 108 milliárdos pályázat feltételei viszont több szempontból is eltérnek a korábbi támogatási rendszerétől. A Portfolio most tíz fontos különbséget gyűjtött össze.

Az első jelentős eltérés, hogy míg az előző programban minden lakásként vagy lakóházként nyilvántartott ingatlannal lehetett pályázni, amely az igénylő és/vagy kiskorú gyermeke legalább 50%-os tulajdonában volt, addig az új támogatás ingatlanok jóval szűkebb körét érinti. A programba csak az 1990 előtt épült, a vezetékes gázhálózathoz csatlakozott családi házakkal lehet bekapcsolódni.

Szintén fontos különbség, hogy – a korábbi programmal ellentétben – lesz energetikai elvárás, így például szobafestéssel nem lehet pályázni. A támogatás csak a 30%-os energiamegtakarítást eredményező hőszigetelésre, nyílászárócserére, víz- és fűtésrendszercserére fordítható.

Noha a lakóingatlanok körét szűkítették, sokak számára kedvező lehet, hogy immár nem elvárás a gyermek megléte a pályázásnál. Az előző programnál követelmény volt, hogy az érintett háztartásban az igénylő legalább egy 25 év alatti gyermeket neveljen, ilyenről most nincs szó.

Kötelező lesz ugyanakkor hitelt felvenni. Az évekkel ezelőtti programban lehetőség volt arra, hogy a pályázó 100%-ban előfinanszírozza a felújítást, majd utólag igényelje akár a teljes projekt 50%-át, legfeljebb 3 millió forintot. Most azonban a támogatást csak a hitel aktuális tőketartozásának a mérséklésére lehet igénybe venni: először fel kell venni az akár 6 millió forintos kamatmentes hitelt, majd ennek tőketartozását a vissza nem térítendő támogatásból lehet csökkenteni – járástól függően maximum 2,5-3,5 millió forinttal. A hitel 8 évre vehető fel, törlesztőrészlete a támogatás igénybevétele után 26-36 ezer forint körül mozoghat.

Advertisement

Az előző támogatást akár önerő nélkül is igénybe vehető, hiszen a maximum 6 millió forintnyi elszámolható összeget akár 100%-ban elő lehetett finanszírozni a kereskedelmi bankoknál felvehető kamattámogatott otthonfelújítási hitellel. Az elszámolható beruházási összeg ezúttal 7 millió forintra emelkedik, ugyanis egy 1 millió forintos önerőt is elvár a kormány.

A hitelfeltétel és az önerő tehát szigorítást jelent a korábbi programhoz képest, ám a hitel kamatmentes lesz, ami egyértelmű könnyítés. Az előző otthonfelújítási hitelt az 5 éves állampapírhozam 1,3-szeresére rúgó kamattámogatás mellett, 3%-os ügyfélkamattal lehetett felvenni. Ha maradna a 3%-os kamat, akkor a támogatás igénybevétele után megmaradó 2,5-3,5 millió forintos hiteltartozás törlesztőrészlete 29-41 ezer forint lenne, ehelyett viszont csak 26-36 ezer forint lesz az összeg.

A korábbi otthonfelújítási hitelt bármely banknál fel lehetett venni, amely kínált ilyen terméket, a mostani körben viszont Magyar Fejlesztési Bank január 26-án március 8-ai ajánlattételi határidővel elindított közbeszerzési eljárásán nyertes hitelintézeteknél lesz elérhető. A nyertesek nevét még nem hirdették ki, de a Portfolio úgy tudja, hogy a Gránit Bank, az MBH Bank és az OTP Bank konzorciuma pályázott.

Fontos különbség továbbá, hogy míg az előző programban a feltételek minden régióban azonosak voltak, addig az új pályázatban a vissza nem térítendő támogatás összege az adott járás átlagjövedelmétől függ. Ahol eléri az átlagjövedelem az országos átlag 110 százalékát, ott 2,5 millió, 75 és 110 százalék között 3 millió, 75 százaléka alatt pedig 3,5 millió lesz az összeg.

A keretösszeget tekintve is beszélhetünk különbségről: a korábbi pályázat esetében ilyet nem határoztak meg, a két év alatt végül 295 ezer család összesen 620 milliárd forintnyi állami támogatást kapott. A mostani programot azonban a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv REPowerEU fejezetéből finanszírozzák, keretösszege pedig 108 milliárd forint lesz, ebből mintegy 20 ezer családi ház energetikai korszerűsítése valósulhat meg.

Advertisement

Ezzel összhangban a program a keret kimerüléséig futhat majd. A korábbi pályázat az előre tervezett módon 2022 végéig élt, most viszont végső dátumot nem szabtak. Feltételezhető, hogy a keret viszonylag gyorsan kimerül majd, ezért érdemes már most, a program indulása előtt kivitelező után nézni.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!