

Zöldinfó
Vizes élőhely-rekonstrukciók a Balatonnál
Az elmúlt uniós fejlesztési ciklusban mintegy 38 milliárd forint jutott 100 ezer hektárnyi természeti környezet állapotának megjavítására, amely munka a következő ciklusban a Környezeti és energiahatékonysági operatív program Plusz 42 milliárd forintos keretéből folytatódhat – mondta az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a balatoni vizes élőhely-rekonstrukciók projektzáró ünnepségén csütörtökön Fonyódon.
Rácz András arra is kitért, hogy az 1400 embert foglalkoztató, tíz magyar nemzeti parkigazgatóság több mint 100 projektet hajtott végre a járvány miatt is elhúzódó, 2014-2020 közötti uniós fejlesztési ciklusban. A projektek kétharmada klasszikus élőhelyrekonstrukció volt, amely a természetvédelmi munka gerince – fogalmazott. Kiemelte, hogy Magyarország csaknem egyharmadán fennmaradt a természetközeli állapot, amely uniós összehasonlításban jó arány, azonban ezek nem összefüggő területek, így a fenntartásukhoz szükség van a folyamatos beavatkozásokra, élőhelyrekonstrukciókra. Magyarország rendkívül gazdag vizes élőhelyekben, aminek fontos a szerepe van a klímaváltozások hatásainak pufferelésében is – hangsúlyozta.
Beszélt arról is, hogy a természetvédelem mintegy 15 százalékát a kezelési infrastruktúra fenntartása, fejlesztése teszi ki. Ez nem más, mint a védett terültek “fűnyíróinak”, kezelőinek számító 14 ezer őshonos haszonállat tartásának biztosítása. Az államtitkár a nemzeti parkok harmadik legjelentősebb feladatának a bemutatási tevékenységet nevezte. “A magyar ökoturizmus legnagyobb letéteményesei a nemzeti parkok, az ilyen létesítmények mintegy felét, 350-et üzemeltetve” – mondta, arról is beszámolva, hogy ezek a helyszínek évente 1,6 millió regisztrált látogatót vonzanak, és egyre nagyobb az igény az aktív-, így az ökoturizmus iránt. A legtöbb látogatót vonzó, Balaton-felvidéki nemzeti Park az elmúlt uniós fejlesztési ciklusban 17 projektet hajtott végre 6,8 milliárd forint értékben, amelynek részleteiről Puskás Zoltán vezérigazgató számolt be.
A 2017 elején kezdődött, a héten záruló, somogyi és zalai vizes élőhely-rekonstrukciókról szóló projekt eredményeit Rozner György, a nemzeti park egyik projektfelelőse ismertette. A 460 millió forintos projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. Ennek keretében négy olyan beruházási helyszínen történtek beavatkozások, beruházások, amelyek védettek, illetve részei az Európai Unió Natura 2000 hálózatának. A feladat a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság legértékesebb Somogy és Zala vármegyei láp- és vizes élőhelyeinek rekonstrukciója volt, egyes kiemelt jelentőségű élőhely-típusok kiterjedésének és minőségének javításával, a területen előforduló védett és fokozottan védett növény és állatfajok élőhelyeinek megőrzésével. A beruházás részeként kiépítettek nagyvizek és havária helyzetek kezelését is biztosító vízgazdálkodási rendszereket. Élőhely-rekonstrukció a projektgazda természetvédelmi kezelésében és a magyar állam tulajdonában lévő, mintegy 770 hektár területen történt.

Zöld Energia
Minden háztartást érint az új szabályozás, ahol napelem működik!
Új szabályozás lépett életbe július 1-jén, amely előírja a háztartási napelemes rendszerek adatainak regisztrálását a rugalmasabb hálózatirányítás érdekében.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Július 1-jétől új adatszolgáltatási kötelezettség lépett életbe a hazai háztartási napelemes rendszerek üzemeltetői számára. A szabályozás célja, hogy pontosabb kép készüljön az otthoni áramtermelésről és fogyasztásról, ami megkönnyíti az energiarendszer rugalmas és biztonságos irányítását. Az intézkedést az Energiaügyi Minisztérium kezdeményezte, illeszkedve a klímavédelmi vállalásokhoz és a nemzeti energiaszuverenitás erősítéséhez. A napenergia hazai adottságok mellett kiemelten fontos megújuló forrás, szerepe várhatóan tovább nő. Háztartási méretű kiserőműnek minősül minden olyan villamosenergia-termelő berendezés, például napelemes rendszer vagy kisebb szélerőmű, amelynek névleges teljesítőképessége legfeljebb 50 kVA, és az adott felhasználási hely hálózatból vételezett áramigényét csökkenti. Az új előírás minden HMKE-t üzemeltető magánszemélyre és cégre vonatkozik, függetlenül attól, hogy a rendszer korábban vagy most kerül telepítésre.
Az adatszolgáltatás két típusú információra terjed ki. Az első a törzsadatok köre, vagyis az inverter beazonosításához szükséges alapadatok megadása a kijelölt online felületen. A második a termelési adatok köre, amely az inverter működéséből származó műszaki információkat jelenti. A rendelet szerint a július 1. előtt üzembe helyezett rendszerek tulajdonosai 60 napon belül kötelesek pótolni a törzsadatokat. A termelési adatok továbbítását azok az inverterek tudják teljesíteni, amelyek jelenlegi állapotukban adatkapcsolatra képesek. Amennyiben az adott típus és telepítés nem alkalmas hálózati adatküldésre, a kötelezettség az inverter bármilyen okból történő cseréjéig nem áll fenn. A már működő HMKE-k üzemeltetőit az adatszolgáltatás miatt semmilyen fejlesztési vagy működtetési többletköltség nem terhelheti.
Az újonnan induló rendszerek esetében szigorúbbak a követelmények. A július 1. után benyújtott üzembe helyezési kérelmeknél az azonosításhoz szükséges törzsadatokat az elosztói engedélyes adja át, így a felhasználónak ezzel nincs külön teendője. Ugyanakkor a termelési adatszolgáltatás feltételeinek biztosítása és folyamatos teljesítése már kötelező, vagyis új HMKE csak adatkapcsolatra alkalmas inverterrel helyezhető üzembe. Kivételt az internetlefedettség hiánya vagy igazoltan nem megfelelő minősége jelenthet.
A termelési adatok továbbítására két megoldás közül lehet választani. Ha a tulajdonos a telepítéskor gyártói adatkapcsolatot létesít, akkor a FEAK Zrt. és az adott gyártó közötti megállapodás alapján az adatok automatikusan, háttérben jutnak el a rendszerirányítás felé. Ha valaki nem kíván gyártói kapcsolódást, akkor saját költségén telepített külső adatgyűjtő eszközzel teljesítheti a kötelezettséget. A már meglévő, de adatkapcsolatra nem képes inverterek esetén a fent említett mentesség életbe lép, és a csere időpontjáig nem szükséges külön beruházás.
A szabályozás összességében a rendszerátláthatóságot és a hálózat stabilitását szolgálja. A pontosabb, valós idejű adatok lehetővé teszik, hogy a szolgáltatók és a döntéshozók megalapozottabban reagáljanak a napenergia termelés ingadozásaira, hatékonyabban tervezzék a hálózati fejlesztéseket, és hosszabb távon még több megújuló kapacitást integráljanak a hazai villamosenergia-rendszerbe. Az érintetteknek érdemes ellenőrizniük saját rendszerük képességeit és a határidőket, hogy a kötelezettséget zökkenőmentesen teljesítsék.
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás óta
Magyarország kincset rejt a föld alatt – most dől el, hogyan használjuk ki
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
Hat új helyszínen indul szénhidrogén-kutatás – jön az energiabiztonság új korszaka?
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
Medvék és emberek konfliktusa: országos vizsgálat indul a barnamedve-állományról
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Téli rezsicsúcs helyett fix havi díj – változás jön a villanyszámlák elszámolásában
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Itt a lehetőség: geotermikus fejlesztésekre indulnak a támogatási programok