Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Vizes élőhely-rekonstrukciók a Balatonnál

Az elmúlt uniós fejlesztési ciklusban mintegy 38 milliárd forint jutott 100 ezer hektárnyi természeti környezet állapotának megjavítására, amely munka a következő ciklusban a Környezeti és energiahatékonysági operatív program Plusz 42 milliárd forintos keretéből folytatódhat – mondta az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a balatoni vizes élőhely-rekonstrukciók projektzáró ünnepségén csütörtökön Fonyódon.

Létrehozva:

|

Rácz András arra is kitért, hogy az 1400 embert foglalkoztató, tíz magyar nemzeti parkigazgatóság több mint 100 projektet hajtott végre a járvány miatt is elhúzódó, 2014-2020 közötti uniós fejlesztési ciklusban. A projektek kétharmada klasszikus élőhelyrekonstrukció volt, amely a természetvédelmi munka gerince – fogalmazott. Kiemelte, hogy Magyarország csaknem egyharmadán fennmaradt a természetközeli állapot, amely uniós összehasonlításban jó arány, azonban ezek nem összefüggő területek, így a fenntartásukhoz szükség van a folyamatos beavatkozásokra, élőhelyrekonstrukciókra. Magyarország rendkívül gazdag vizes élőhelyekben, aminek fontos a szerepe van a klímaváltozások hatásainak pufferelésében is – hangsúlyozta.

Beszélt arról is, hogy a természetvédelem mintegy 15 százalékát a kezelési infrastruktúra fenntartása, fejlesztése teszi ki. Ez nem más, mint a védett terültek “fűnyíróinak”, kezelőinek számító 14 ezer őshonos haszonállat tartásának biztosítása. Az államtitkár a nemzeti parkok harmadik legjelentősebb feladatának a bemutatási tevékenységet nevezte. “A magyar ökoturizmus legnagyobb letéteményesei a nemzeti parkok, az ilyen létesítmények mintegy felét, 350-et üzemeltetve” – mondta, arról is beszámolva, hogy ezek a helyszínek évente 1,6 millió regisztrált látogatót vonzanak, és egyre nagyobb az igény az aktív-, így az ökoturizmus iránt. A legtöbb látogatót vonzó, Balaton-felvidéki nemzeti Park az elmúlt uniós fejlesztési ciklusban 17 projektet hajtott végre 6,8 milliárd forint értékben, amelynek részleteiről Puskás Zoltán vezérigazgató számolt be.

A 2017 elején kezdődött, a héten záruló, somogyi és zalai vizes élőhely-rekonstrukciókról szóló projekt eredményeit Rozner György, a nemzeti park egyik projektfelelőse ismertette. A 460 millió forintos projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. Ennek keretében négy olyan beruházási helyszínen történtek beavatkozások, beruházások, amelyek védettek, illetve részei az Európai Unió Natura 2000 hálózatának. A feladat a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság legértékesebb Somogy és Zala vármegyei láp- és vizes élőhelyeinek rekonstrukciója volt, egyes kiemelt jelentőségű élőhely-típusok kiterjedésének és minőségének javításával, a területen előforduló védett és fokozottan védett növény és állatfajok élőhelyeinek megőrzésével. A beruházás részeként kiépítettek nagyvizek és havária helyzetek kezelését is biztosító vízgazdálkodási rendszereket. Élőhely-rekonstrukció a projektgazda természetvédelmi kezelésében és a magyar állam tulajdonában lévő, mintegy 770 hektár területen történt.

Advertisement

Zöldinfó

Gátat építenek a szennyezés útjába a rijekai finomító alatt

Tengerfenék-helyreállítási projektbe kezd az INA a rijekai finomító alatt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az INA horvát olajipari vállalat szerződést írt alá a Lamor és a Litoclean vezette nemzetközi konzorciummal egy tengerfenék-helyreállítási projekt megvalósítására, amelynek keretében egy hidraulikus gátat építenek a rijekai finomító alatt – közölte az alternativenergia.hu. A hatmillió euró értékű projektet három szakaszban, két év alatt valósítják meg, a munkálatok várhatóan 2027-ben fejeződnek be. A projekt megvalósítása egy újabb lépés az INA azon erőfeszítéseinek sorozatában, amelyek célja a rijekai finomító területén található karsztos terep történelmi szennyezettségének felszámolása – hangsúlyozta a vállalat, hozzátéve, hogy a projektben magasan képzett hazai és nemzetközi szakértők vesznek részt. A mélyedésekkel ellátott hidraulikus gát egy sor kútból áll majd, amelyeket a rijekai olajfinomító alatt, az Urinj félszigeten, a part mentén fúrnak. Ezek a fúrások mesterséges föld alatti mélyedést – a felszín alatti legalacsonyabb pontot – hoznak létre, amely lehetővé teszi a folyadék ellenőrzött összegyűjtését, és megakadályozza a tengerbe jutását. Az első fázisban a nemzetközi konzorcium öt tesztkutat fúr, és elvégzi az összes szükséges további elemzést a felszín alatti folyadékok mozgásának részletes tanulmányozása érdekében. A második fázis a fennmaradó kutak megépítését, valamint a hidraulikus gát projektdokumentációjának megtervezését és elkészítését foglalja magában, a harmadik fázisban telepítik a szükséges berendezéseket és megkezdik a szivattyúzási folyamatot.

Bojan Loncar, az INA rijekai karbantartás-menedzsmentjének vezetője elmondta: a vállalat szakértői csapata két olyan spanyolországi finomítót látogatott meg, amely hasonló kihívásokkal nézett szembe. Az egyik helyszín még működik, a másik már zárva van, de a múltból származó felhalmozódott szennyezés továbbra is szivárgott a tengerbe. Mindkét finomítóban kielégítő eredményt hozott az említett megoldás, ezért az INA úgy véli, a rijekai finomítóban is sikerrel jár – fogalmazott Loncar. Az állandó megoldás kidolgozásával párhuzamosan az INA egy sor rövid- és középtávú intézkedést hajt végre, amelyek célja a tenger védelme és a jelenlegi szivárgások megelőzése. Jelenleg 33 aktív kút működik, és további 40 fúrását tervezik az idén és jövőre. Minden kútnak egyértelműen meghatározott funkciója van – a szénhidrogén-kitermelésre használt kutak aktívak maradnak, tartalmuk pedig feldolgozásra kerül, míg a vizet tartalmazó kutakat monitorozásra használják, biztosítva, hogy semmi ne kerüljön a tengerbe – ismertette. A finomító alatt húzódó, geológiailag összetett, évtizedek óta történelmileg szennyezett terepet tovább destabilizálják az olyan természeti jelenségek, mint a földrengések és a szélsőséges árapályok. Hatásuk enyhítésére az INA óceáni gátakat épít, amelyek alkalmazkodnak az árapályhoz, és amelyek telepítésének engedélyezési eljárása jelenleg is folyamatban van. Ezenkívül minden kitermelt felszín alatti anyagot naponta laboratóriumban elemeznek, hogy megkülönböztessék a korábbi szennyeződéseket az újaktól. Minden tevékenységet az INA szakértői, valamint független szakemberek felügyelnek.

Goran Plese, az INA finomító és marketing üzemeltetési igazgatója hangsúlyozta: tisztában vannak azzal, hogy a föld alatti területek szennyezettek, és hogy bizonyos mennyiségű szénhidrogént tartalmaznak. Az INA rendkívül elkötelezett a probléma megoldása iránt, és a tartós eredmény megtalálása az egyik fő prioritása – mondta. A Lamor és a Litoclean a világ vezető környezetvédelmi vállalatai közé tartoznak, amelyek talaj-remediációra, hulladékgazdálkodásra, valamint szennyvíztisztításra szakosodtak, továbbá innovatív és testreszabott megoldásokat kínálnak a környezeti kockázatok enyhítésére.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák