

Zöld Energia
A szennyvízből is távhő lesz Bécsben
Újabb mérföldkőhöz érkezett a bécsi távhő a klímasemlegessé válás útján: megérkeztek Franciaországból azok az óriási hőszivattyúk, amelyek segítségével a szennyvízből is távhőt tudnak előállítani.
Az új eljárással kezdetben 56 ezer, 2027-re pedig már több mint százezer bécsi háztartást látnak majd el klímasemleges távhővel. Mint egy-egy kifejlett kék bálna, akkora a súlya annak a három óriási hőszivattyúnak, amelyek a simmeringi víztisztító telepnél várják a beszerelést. Az egyenként 205 tonnás berendezések még európai viszonylatban is a legnagyobbak közé tartoznak, teljesítményük együttesen 55 megawatt. Várhatóan az év végén kezdik meg működésüket, 56 ezer bécsi háztartást látnak majd el klímasemleges távhővel. 2027-ig további három hőszivattyú érkezik még melléjük, akkorra 112 ezer bécsi háztartás környezetbarát távhőellátását biztosítják majd.
A bécsi energiaszolgáltató, a Wien Energie célja, hogy 2040-re teljesen klímasemleges távhővel lássa el az osztrák főváros háztartásait, ezért is fontos mérföldkő a hőszivattyúk érkezése és beszerelése. Az eljárás révén ugyanis az Ebswien szennyvíztisztító telepet elhagyó, tisztított szennyvizet tudják távhő előállítására felhasználni. Mielőtt a Dunába engednék, a megtisztított szennyvíztől hőcserélők segítségével hőt vonnak el – egészen pontosan 6 Celsius-fokkal csökkentik a víz hőmérsékletét. Az így nyert hővel aztán – a legmodernebb technológiák segítségével – több mint 90 Celsius-fokos vizet állítanak elő, amelyet a bécsi távhőrendszerbe táplálnak.
A berendezések működtetéséhez szükséges áramot közvetlenül a freudenaui vízerőmű szolgáltatja, az előállított távhő így teljesen klímasemleges. A 70 millió eurós beruházás révén – amelyet az Osztrák Klímavédelmi Minisztérium támogatásával valósítanak meg – évente mintegy 300 ezer tonnányi szén-dioxidtól kímélik majd meg a levegőt. Az osztrák főváros távhőhálózata jelenleg több mint 1.300 kilométer hosszú, amivel az egyik legnagyobbnak számít Európában. A távhőhálózatot a Wien Energie működteti, amely 440 ezer bécsi háztartást és 7.800 üzleti és intézményi nagyfogyasztót lát el.
Jelenleg a megtermelt távhő több mint fele kapcsolt erőművekből, vagyis földgázból származik. A távhő egyharmada származik hulladékégetésből, a maradék pedig biomasszából, ipari hulladékhőből és földhőből. 2040-re a Wien Energie a teljes távhőtermelését megújuló energiaforrásokból szeretné fedezni. Ebben a hulladékhőt hasznosító hőszivattyúk mellett fontos szerep jut a mélységi geotermikus energiának.

Zöld Energia
Az akkumulátorok új szerepben – az amerikai otthonokból virtuális erőművek születnek
Egyre több az olyan kezdeményezés, amelyben az otthoni akkumulátorok segítségével fedezik a hálózati energiaigényt.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Brattle Group tanácsadó cég legújabb elemzésében a 2022-ben indított amerikai Demand Side Grid Support (DSGS) nevű, az otthoni akkumulátorokat támogató program hatásait elemzi – számol be az alternativenergia.hu. Az eredmények és egyéb tapasztalatok azt mutatják, hogy az energiatárolás átalakulóban van. Az akkumulátorgyártás világszerte előretör, vente már terawattórányi kapacitást ér el, ami hosszabb távú hálózati tartalékot tehet lehetővé. Napjainkban az Egyesült Államokban a telepített kapacitás messze elmarad a hálózati igényektől, és a legtöbb akkumulátor (80–90%) járművekben vagy otthonokban található meg, és ritkán kapcsolódik a hálózatra.
A helyzet azonban változóban van: az északkeleti Connected Solutions program több mint 70 ezer lakossági és kereskedelmi akkumulátort köt össze, Kína közel 1 TWh-s jármű-hálózat kiépítést tervez, de egyéb projektek is formálódnak. Kaliforniában a háztartási akkumulátorok teljesítménye a 2030-as évek közepére már elérheti a 4 GW-ot, ami körülbelül 10 GWh tárolt energiának felel meg, és több gázerőmű együttes teljesítményének felel meg.
Az állami szabályozók is felismerték a lehetőséget: a DSGS program keretében a háztartások pénzt kapnak, ha vészhelyzetek vagy magas árak idején megosztják akkumulátoraik kapacitását. A DSGS jelenleg 700 MW regisztrált kapacitással bír, ami 2028-ra akár 1300 MW-ra nőhet. A program költsége 2025–2028 között 196 millió dollárra becsülhető, miközben 223–402 millió dollár hasznot hozhat, nettó megtakarításként akár 206 millió dollár értékben. A haszon főként a legdrágább órákban biztosított kapacitásból származik, egyébként költséges, magas kibocsátású gázerőművekkel kellene ezekben az időszakokban ellátni az igényt.
Az efféle rendszerek a jelek alapján működnek. 2025. június 27-én a Tesla Energy elosztott akkumulátorflottája két óra alatt a regisztrált kapacitás 70%-ára ugrott, bizonyítva a lakossági akkumulátorok reagálóképességét. Idéntől a DSGS-es események akkor indulnak, amikor az előző napi energiaár 200 dollár/MWh fölé emelkedik vagy rendszer szintű vészhelyzet van. A résztvevő háztartások évi 62–82,8 dollár/kW kapacitásdíjat kapnak, a költségek 90%-a közvetlenül hozzájuk kerül, a fennmaradó rész az adminisztrációt fedezi.
Július 29-én Kalifornia végrehajtotta eddigi legnagyobb virtuális erőmű-tesztjét, több mint 100 ezer akkumulátor átlagosan 539 MW teljesítményt biztosított két órára, ami a csúcsigényt 1,9%-kal csökkentette. A virtuális erőművek elsőként egyébként nem az USA-ban, hanem Németországban indultak 2018-ban.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Geotermikus energia a gáz helyett: új korszak kezdődik az energiarendszerben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Kommunális hulladék: a rendszer változatlanul működik, bírságolás nincs
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Horvátországban több mint 50 ezer sertés pusztult el – most a vaddisznókra kerül a sor
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta
Több mint 120 ezer napelemes pályázat érkezett a lengyel támogatási programra
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Okos transzformátorállomást adtak át Veszprémvarsányban – a jövő áramhálózatáért