Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az orkaanyák életre szóló áldozatot hoznak fiaikért

A Csendes-óceán északi részén élő orkák, vagyis gyilkos bálnák tanulmányozása során kiderült, hogy az anyák “életre szóló áldozatot” hoznak fiaikért – írta a BBC online hírportálja csütörtökön.

Létrehozva:

|

A kutatók rámutattak, hogy egy fiú felnevelése jelentősen csökkentette a nőstény gyilkos bálna esélyét a jövőbeni szaporodásra. Úgy tűnik, hogy a fiúk táplálásához szükséges energia veszélyezteti az orkaanyák egészségét, így a későbbiekben kevésbé képesek a szaporodásra és az utódok felnevelésére. “Az anyák feláldozzák a saját élelmüket és energiájukat” – magyarázta az Exeteri Egyetem professzora, Darren Croft.

Az orkák, más néven kardszárnyú delfinek egész életükben szorosan kötődnek a családjukhoz. Míg azonban a fiatal nőstényutódok felnőttkorukra önállóvá válnak és egyedül vadásznak, a hímek az anyjuktól függenek, és még az általuk megszerzett élelemből is részesedést követelnek. A kutatók szerint ez a viselkedés egyfajta evolúciós csere lehet, amelyet az a tény vezérel, hogy a legnagyobb, legidősebb hímek sok utódot nemzenek. Ha egy anya el tudja érni, hogy a fia a populáció nagy hímjévé váljon, akkor ő lesz a következő generáció számos tagjának nemzője – mutatott rá Croft professzor.

A Current Biology című folyóiratban ismertetett, évtizedek óta folyó kutatás a gyilkos bálnák családi életének megértésére tett erőfeszítések része. A tanulmányt a Center for Whale Research (CWR) bálnakutató központ tette lehetővé, amely több mint negyven éve követi a déli rezidensek néven ismert orkapopuláció életét. A kutatók negyven nőstény kardszárnyú delfin életét kísérték figyelemmel 1982 és 2021 között, és felfedezték, hogy minden egyes élő fiú után felére csökken annak az éves valószínűsége, hogy az anya egy újabb borjút neveljen fel egyéves koráig.

Advertisement

A Vancouver és Seattle közötti terület part menti vizeiben élő déli rezidenseknek mára csak 73 tagja maradt, ezért a tudósok igyekeznek minél alaposabban felderíteni viselkedésüket, hogy megvédhessék őket a kihalástól. A déli rezidens gyilkos bálnákat a kihalás veszélye fenyegeti, így bármi, ami csökkenti a nőstények szaporodását, aggodalomra ad okot – hangsúlyozta Croft professzor.

Advertisement

Zöldinfó

Erdők regenerálása kezdődik a Cserhátban, így óvják meg a biodiverzitást

Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Rácz András, a tárca természetvédelemért felelős államtitkár közleménye szerint kiemelte, hogy az “Erdei és erdős sztyepp élőhelyek megőrzése, fejlesztése a Nógrádi Tájegység területén” című beruházás elsődlegesen a Nógrádi Tájegység védett és Natura 2000 területeinek erdei és erdős sztyepp élőhelyek természetességi állapotát javítja – írja az alternativenergia.hu. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében megvalósuló célzott beavatkozások támogatják a természetes regenerációt, hozzájárulva az élőhelyek tartós védelméhez. Rácz András ismertette, hogy a fejlesztés során az inváziós fafajok, elsősorban akác és bálványfa visszaszorításával, vadkizáró kerítések építésével, valamint a szigetszerű fenyvesfoltok megnyitásával javítják az érintett erdők állapotát. A vadhatás helyi csökkentésével a terület természetes megújulását, illetve kísérleti jelleggel egyes, kiemelkedő értékű élőhely foltok és védett jelentőségű növényfajok állományainak regenerálódását kívánják elérni. A projekt a Karancs-Medves és a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetekben zajlik, három kiemelt Natura 2000 területet érintve: a Tepke, Bézma és Karancs Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területeket. Az államtitkár rámutatott, ezek az országosan védett zónák megóvása prioritás a biodiverzitás fenntartása szempontjából.

Az inváziós akác- és bálványfa-állományokat 47 helyszínen, összesen 37,16 hektár erdei és erdőssztyepp területen kémiai módszerekkel, injektálással vagy pontpermetezéssel, szükség szerint ismétléssel távolítják el. Az eldőlt egyedek helyben holtfaként maradnak, miközben a beavatkozás nem haladja meg az erdészeti záródáshiány-küszöböt. Négy helyszínen 9 hektár fekete és erdei fenyves átalakítása kezdődik. Erdőtervi keretek között lékes vagy gyérítésszerű kitermeléssel támogatják a természetes újulatot, állománykiegészítést végeznek, 2820 méter vadkárelhárító kerítést telepítenek, valamint évi kétszeri kézi ápolást alkalmaznak. Két helyszínen 1,6 hektár erdőtisztás kezelését kézi cserjeirtással és bálványfa-gyérítéssel végzik. Hat érzékeny élőhelyen 480 méter vadkizáró kerítést, valamint mobil fémrácsokat helyeznek ki a védett növényfajok védelmére – olvasható a közleményben.

Rácz András az AM tájékoztatása szerint kitért arra is, hogy kisfilm készül a Nógrádi Tájegység élőhelyeiről, Natura 2000 jelölő fajairól és a projekt eredményeiről, továbbá monitoring eszközöket szereznek be a hatásosság mérésére. A 2028. június 30-ig tartó fejlesztés mintegy 46 hektáron javítja az élőhelyek állapotát, megteremtve az értékek hosszú távú megőrzésének feltételeit.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák