Zöld Energia

Így mérsékelhető a rezsi

A H tarifa a fűtési időszakban olcsó áramot biztosít a hőszivattyúk számára.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-04-03

Szerző:

Vanessza

Egy háztartásban a legtöbb energiát az otthon felfűtése igényli, éppen ezért ha egy család mérsékelni akarja a rezsit, érdemes korszerűsítésben gondolkoznia. A megoldást a hőszivattyú jelenheti, amely kevesebbet fogyaszt, mint egy elektromos kazán, ráadásul működéséhez igénybe vehető a kedvezményes H tarifa.

Néhány éve a gázfűtés még egyértelműen olcsóbb volt az elektromosnál, mára viszont ez nem feltétlenül igaz. Amennyiben a mostani energiaárakat és az elérhető technológiákat vesszük alapul, a hőszivattyú használata kifizetődőbb, főleg a H tarifával együtt. A rendszer használata mellett szól, hogy környezetbarát megoldásnak számít.

A szolgáltatóknál az áram esetében több díjszabás érhető el, a leggyakoribb az általános, A1 tarifa, amely 35,2 forint per kilowattóra a kormány által meghatározott átlagfogyasztási küszöbig (évi 2523 kilowattóra), e fölött pedig 70,1 forint. Elektromos fűtés esetén a háztartás áramhasználata értelemszerűen jóval magasabb, ezen probléma orvoslására, a hőszivattyúkhoz és a megújuló energiaforrásokhoz kiépített rendszerek számára találták ki a H tarifát. A díjszabás a fűtési szezonban vehető igénybe, tehát október 15-től április 15-ig. A díja az A1-hez képest jóval kedvezőbb: 23,5 forint per kilowattóra.

A díjszabás minden szolgáltatónál, az ország egész területén elérhető, kérelmezni az illetékes szolgáltatónál kell. Az igénylőlapon többek között azt is fel kell tüntetni, hogy milyen berendezéseket szeretne a háztartás H tarifával működtetni. A díjszabás előnye az is, hogy a B típusú, éjszakai, vezérelt árammal is kombinálható.

Ha a kérelmet jóváhagyják, a bekötést csak regisztrált szerelő végezheti el, a munkálat során a szakértő egy külön mérőt is felszerel. A regisztrált szerelők listája megtalálható az áramszolgáltatók honlapján.

A H tarifa a hőszivattyúk működtetéséhez biztosít áramot, a napelemes rendszert azonban az általános, A1 díjszabású villanyórára szükséges kötni. Amennyiben tehát a kedvezményes tarifát akarjuk használni, akkor a hőszivattyút a napelemes rendszertől függetlenül tudjuk csak üzemeltetni.

Zöld Energia

Magyarország a fenntartható energiaút felé – a nap és a föld erejével

Energiatárolók és a geotermikus energia erősítheti az energiaszuverenitást.

Létrehozva:

8 óra telt el a létrehozás óta

2025-10-15

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Magyarországon naperőművekkel megtermelt energia tárolására, továbbá a geotermikus energia felhasználásának erősítésére van szükség ahhoz, hogy az ország energiaszuverenitása tovább erősödjön – írja az alternativenergia.hu. Lantos Csaba a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) közgyűlésének szünetében tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy 2010-ben Magyarországon még mindössze 300 darab, összesen 1,4 megawattnyi naperőműtelep működött. Ma 316 ezer naperőmű együttesen 8100 megawattnyi áramot termel. Ekkora mértékű növekedést senki nem ért el a világon, és abban is világelső az ország, hogy a napelemek által megtermelt áram aránya 25 százalék a teljes megtermelt mennyiségből. Magyarország megelőzi ezzel Chilét és Görögországot, az import elektromos áram hányada pedig jelentősen, körülbelül tíz százalékkal csökkent – ismertette a miniszter. “Erről szól az energiaszuverenitás” – mutatott rá.

A megyei jogú városok vezetőivel arról tárgyaltak, hogy miként lehet olyan újabb beruházásokat végrehajtani, olyan szabályozást és támogatási rendszert kialakítani, amelyek például energiatárolók telepítését segítené. Ma a naperőművekkel megtermelt 12 terawattóra mennyiségű áramból másfél terawattóra a többlet, amit hasznosabb lenne nem a hálózatba táplálni, hanem helyben energiatárolókban megőrizni – jelezte Lantos Csaba. A miniszter azzal folytatta: Magyarországnak kitűnőek a geotermális adottságai, “támogatjuk, hogy minél több geotermiát használjunk” úgy, hogy nemcsak kivesszük a fúrt kutakból a meleg vizet, hanem a lehűlés után visszatápláljuk. Ez erősíti a körforgásos energiafelhasználást, mert fenntartható jövőt kell építenünk, ahol kevesebb üvegházhatású gázt használunk, egy zöldebb világ pedig jobban élhető világ lesz – mondta.

Szita Károly, Kaposvár polgármestere (Fidesz-KDNP), egyben a MJVSZ elnöke felidézte, hogy 1994 és 1998 között az akkori baloldali kormány eladta a közműcégeket külföldi tulajdonosoknak, ettől pedig “óriási lett ennek az országnak a kiszolgáltatottsága”. Ezt követően a 2002 és 2010 közötti gazdaságpolitika eredménye az lett, hogy mi, magyar polgárok fizettük Európában a legtöbbet a gázért és a villanyért.

Tovább olvasom