Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Hidrogénhajtású kukásautót tesztelnek Bécsben

A Duna-szigeten kezdték el tesztelni az osztrák főváros első hidrogénhajtású hulladékgyűjtő járművét.

Létrehozva:

|

Az elektromos kukásautóhoz képest kétszer akkora távot tud megtenni és gyorsabb a tankolása is. Mindkét haszongépjármű-típus tesztjét tudományosan követik. Melyik a jobb – az elektromos vagy a hidrogénhajtású? – a kérdés nem csak a személyautóknál, de a nehézgépjárműveknél is aktuális. Hogy választ kapjon a kérdésre, az osztrák főváros a meglévő két elektromos kukásautó mellett a napokban egy hidrogénhajtású hulladékgyűjtő jármű tesztjét is megkezdte. A forradalmi kukásautó a Duna-szigetet járja, és a kommunális hulladék valamint a sárga kukák ürítését végzik vele. A csupán prototípusként létező jármű egyik előnye – az alváz a Mercedestől, a felépítmény a Stummertől van –, hogy a vezetőfülke alacsonyan van, így a sofőr pontosan látja, van-e gyalogos, biciklis az induló jármű előtt. Különösen fontos szempont ez, mivel a Duna-sziget a bécsiek egyik kedvelt pihenőhelye, ahova sokan járnak sétálni, biciklizni, futni.

A 85 kilowattórás akkumulátort menet közben két, egyenként 30 kilowattos üzemanyagcella tölti. Nemcsak a jármű meghajtása, de a hulladékgyűjtő edények kiürítése és a hulladék tömörítése is elektromosan zajlik. A 17 tonna önsúlyú jármű 23 köbméternyi szemetet tud begyűjteni és körülbelül 160 kilométer a gyűjtőjárata hossza. Ezzel kétszer akkora területet tud ellátni, mint a Bécsi Köztisztasági Vállalat elektromos kukásautója és gyorsabb a tankolása is. A hidrogénhajtású kukásautó egy dízeles járművet váltott le, így sokkal csendesebb, tisztább és biztonságosabb, mint hagyományos elődje. Tankolni a Wien Energie Floridsdorfban található hidrogénkútjához jár, ahol zöldhidrogénnel töltik fel.

A tesztüzemet a Bécsi Műszaki Egyetem követi nyomon, hogy a végén eldönthessék, az elektromos vagy a hidrogénhajtású kukásautó praktikusabb-e Bécs számára. Vizsgálják a járművek és az akkumulátorok viselkedését küldönböző hőmérsékleteknél, különböző távokon illetve különböző típusú hulladékok esetén. Az osztrák főváros célja, hogy lehetőség szerint már 2030 előtt klímasemlegesre cserélje a város 3.100 járműből álló járműparkját. Az alternatív hajtású járművekre váltás különösen a haszon- és nehézgépjárművek esetén jelent nagy kihívást.

Zöld Közlekedés

Magyarország a világ egyik autóipari központja

Magyarország az európai kontinens szívében komoly autóipari múlttal, jól fejlett infrastruktúrával és kiforrott ipari alapokkal rendelkezik, a világ egyik autóipari központja.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A BYD elnök-vezérigazgatója kiemelte: ez a lépés nemcsak a BYD fejlődésének egy fontos mérföldköve, de egyben az Egy Övezet Egy Út kezdeményezés keretében megvalósuló, gyakorlati kínai-magyar együttműködés kézzelfogható bizonyítéka. Felidézte, hogy a BYD-t 1994-ben alapították Kuangtung tartományban, “a reform és nyitás politikájának szárnyán”, az új energiával hajtott járművek fejlődési lehetőségét megragadva vált cégük az ilyen típusú járművek legnagyobb gyártójává a világon.

Kitért arra, hogy tavaly 4,27 millió, új energiával hajtott (NEV – new energy vehicle) járművet értékesítettek, ezzel a globális NEV piacon megtartották bajnoki címüket, míg a teljes járműértékesítést tekintve a hatodik helyen állnak. A cég az idei első negyedévben továbbra is gyorsan növekszik. Magyarország az európai kontinens szívében komoly autóipari múlttal, jól fejlett infrastruktúrával és kiforrott ipari alapokkal rendelkezik, a “világ egyik autóipari központja” – fogalmazott az elnök-vezérigazgató, megjegyezve, hogy az ország számos világmárkát vonzott, amelyek befektetéseikkel a világ legfejlettebb, legszínvonalasabb új gyártósorait építették meg az országban.

Értékelése szerint a BYD szerencsésnek mondhatja magát, hogy részt vehet a magyar gazdasági és társadalmi fejlődésben. A 2005-ben indult mobiltelefon-alkatrészgyártási tevékenységtől a 2016-ban megkezdett elektromosbusz-gyártásig, majd a mostani, új energiával hajtott járműgyártó bázis kiépítéséig a két fél közötti együttműködés folyamatosan mélyül és fejlődik. Az együttműködés újabb lépése, hogy a BYD Magyarországra helyezi európai központját. A központ mintegy 2000 új munkahelyet teremt és három fő funkciót lát majd el. Ezek az értékesítés és az értékesítés utáni szolgáltatás, a járműtanúsítás és -tesztelés, valamint a járműmodellek tervezése és funkciófejlesztése – ismertette Vang Csuan-fu.

Vang Vej-csung, Kuangtung tartomány kormányzója örömét fejezte ki, hogy Budapesten együtt lehetnek tanúi a BYD európai központja megvalósításának. A vállalat nemzetközi fejlődésében ez nagyon fontos lépés – húzta alá, kiemelve, hogy az új központ a tartomány és Magyarország gazdasági, kereskedelmi és beruházási együttműködésének egyik kiemelkedő eredménye.

Hangsúlyozta: az elmúlt években jelentősen felgyorsult Kína és Magyarország gazdasági és kereskedelmi együttműködése, éves szinten mintegy 10 százalékkal nőtt a két ország közötti külkereskedelmi forgalom, a kínai-magyar kétoldalú kereskedelemnek pedig mintegy 10 százalékát Kuangtung tartomány biztosítja. Az idei év első három hónapjában a tartomány több mint 8 milliárd kínai jüan értékben szállított Magyarországra.
Magyarországon a Kuangtung tartománybeli vállalatok több beruházást is megvalósítottak, ezzel mintegy tízezer embernek biztosítottak megélhetési lehetőséget – tette hozzá Vang Vej-csung.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák