Zöld Energia
Az űrbe telepítenének napelemeket
Az űrbéli napelemek elvileg folyamatosan termelhetnék az áramot.
A napelemek egyik komoly hátránya, hogy rossz időben jelentősen lecsökken a termelésük. Ha sikerülne a felhőzet fölé, például az űrbe elhelyezni paneleket, azok állandóan generálhatnák az áramot. Kérdés persze, hogy az energiát miként juttathatnánk el a Földre.
Japán és a Japán Űrügynökség (JAXA) évtizedek óta próbálkozik azzal, hogy az űrből bolygónkra tudják sugározni a napenergiát. 2015-ben az ázsiai ország áttörést ért el, amikor a JAXA tudósai sikeresen bocsátottak 1,8 kilowattnyi áramot több mint 50 méteres távolságba egy vezeték nélküli vevőegységbe – ennyi energia elegendő egy vízforraló működtetéséhez. Most Japán arra készül, hogy egy lépéssel közelebb vigye a technológiát a megvalósításhoz – számol be az Engadget.
Sajtóértesülések szerint egy, a japán köz- és magánszféra között megvalósuló partnerség keretében már 2025-ben megkísérlik a napelemek energiájának lesugárzását az űrből. A projektben, amelyet Sinohara Naoki, a Kiotói Egyetem professzora vezet, egy sor kis műholdat akarnak pályára állítani. Ezek aztán az összegyűjtött energiát földi állomásokra továbbíthatják majd. Naoki a technológia úttörője, 2009 óta foglalkozik azzal, hogy miként lehetne megvalósítani a módszert.
Már 1968-ban felmerült, hogy bolygónk körül keringő napelemek és mikrohullámú sugárzás révén energiát lehetne a Földre juttatni. Azóta néhány ország, köztük Kína és az Egyesült Államok rengeteg energiát, pénzt és időt fordított az ötlet gyakorlatba ültetésére. A technológia azért vonzó, mert a keringő fotovoltaikus panelek potenciálisan korlátlan megújuló energiaforrást jelentenek.
Az űrben a napelemek a napszakoktól függetlenül képesek áramot termelni, és mivel az általuk előállított energiát mikrohullámok segítségével sugároznák haza, a felhők sem jelentenének gondot. Azonban még ha Japán sikeresen telepít is egy sor űrbéli napelemet, a technológia még mindig közelebb állna a sci-fihez, mint a valósághoz. 1 gigawattnyi energiát előállító, vagyis körülbelül egy atomreaktor teljesítményét elérő tömb létrehozása ugyanis a jelenleg rendelkezésre álló technológiákkal körülbelül 7 milliárd dollárba kerülne.
Zöld Energia
Egyre nagyobb az igény az otthoni napelem és akkumulátor rendszerekre
A rezsicsökkentés, az energiafüggetlenség és a nagyobb önellátás a legfontosabb motiváció a napelemes és energiatárolós rendszerek telepítésénél.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az EU-SOLAR SE megbízásából készült IPSOS reprezentatív közvélemény-kutatás szerint különösen azok a háztartások nyitottak az otthoni akkumulátorok telepítésére, amelyek már rendelkeznek napelemes rendszerrel – írja az alternativenergia.hu. A kutatás alapján a magyar lakosság jelentős része még nem lépett be a napenergia-piacra: a válaszadók mintegy 70 százalékának jelenleg sem napeleme, sem energiatárolója nincs. A falvakban ez az arány még magasabb, meghaladja a 80 százalékot. Napelemes rendszere nagyjából minden ötödik megkérdezettnek van, elsősorban a diplomások, a vármegyeszékhelyeken élők és a megtakarítással rendelkező háztartások körében. A már napelemes háztartások azonban komoly érdeklődést mutatnak az akkumulátorok iránt. A felmérés szerint 65 százalékuk valószínűnek tartja, hogy a következő két évben energiatárolót telepíttet, és ha a beruházáshoz állami támogatás is társulna, a telepítési kedv 78 százalékra emelkedne.
Azok körében, akik még semmilyen rendszert nem telepítettek, egyelőre visszafogottabb a beruházási hajlandóság. Önköltséges alapon mindössze 23 százalékuk gondolkodik napelemes és energiatárolós rendszer kiépítésében. Állami támogatással azonban ez az arány 42 százalékra nő, a gyermekes családok körében pedig elérheti az 52 százalékot. Az EU-SOLAR SE felmérése szerint a lakosság óvatos a beruházási összegek tekintetében. A meglévő napelemes rendszert kiegészítő energiatárolóra a válaszadók 63 százaléka legfeljebb 1,5 millió forintot költene. A teljes rendszerben gondolkodók többsége (69 százalék) 3 millió forint alatti önrészt vállalna.
A motivációk között is jól látható különbség van a két csoport között. A napelemmel rendelkező háztartások számára az energiatároló elsősorban biztonsági tartalékot jelent (49 százalék) illetve lehetőséget a saját termelésű energia minél nagyobb arányú felhasználására (47 százalék). Az új beruházók ezzel szemben leginkább a rezsicsökkentés (56 százalék) miatt vágnának bele a telepítésbe, de fontos szempont számukra az energia-önellátás növelése (39 százalék) és az energiaárak kiszámíthatatlanságától való függetlenedés is (34 százalék).
A kivitelező kiválasztásakor a válaszadók számára a legfontosabb szempont a referenciák megléte: a megkérdezettek 89 százaléka ezt döntő tényezőnek tartja. Emellett fontos, hogy a cég régóta jelen legyen a piacon, valamint az is, hogy ismert és megbízható szolgáltatóként működjön. Magyarországon jelenleg is zajlik a lakossági energiatárolók telepítését támogató Otthoni Energiatároló Program, amelynek keretében a háztartások akár 2,5 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást igényelhetnek akkumulátoros rendszerek kiépítésére. A pályázatok benyújtása 2026 február elején indult, az első szakasz március közepén lezárult, amely során mintegy 132 ezer igény érkezett be. A program ezt követően az értékelési szakaszba lépett, a nyertes pályázók értesítése mellett pedig megkezdődik a kivitelezőválasztási folyamat.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaPasszold vissza, Tesó! – újraindult a használt mobilok gyűjtése
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaEnergiafordulat Magyarországon: egyre több napelem mellé jönnek a tárolók
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÁllami pénz a korszerűsítésre: akár önerő nélkül is belevághat
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaForradalmi magyar szigetelőanyag: környezetbarát és tartós megoldás szalmából
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint kétmillió hektár sorsa a tét: így védenék meg a magyar erdőket
