Zöldinfó
Lengyelország panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz a Németországból odaszállított hulladék miatt
Varsó panaszt nyújtott be Németország ellen az Európai Bizottsághoz (EB) a Lengyelországba irányuló illegális szemétszállítás miatt – jelentette be szerdai varsói sajtókonferenciáján Anna Moskwa klímaügyi és környezetvédelmi miniszter.
A tárcavezető elmondta: hét illegális lengyelországi hulladéklerakóban az utóbbi években összesen 35 ezer tonna Németországból származó szemetet helyeztek el. Ez ügyben Varsó többször is a hulladék elszállítására szólította fel az érintett német tartományi hatóságokat. Anna Moskwa közölte: az uniós alapszerződés 259-es cikkelye alapján Varsó panaszt nyújtott be az EB-hez, amely az Európai Unió Bírósága (EUB) előtti eljárás első szakaszának elindítását jelenti. A sajtókonferencián szintén felszólaló Szymon Szynkowski vel Sek uniós ügyekért felelős miniszter a nemzetközi jogba ütközőnek nevezte, hogy a német szövetségi szervek a tartományok hatáskörére hivatkozva elhárítják maguktól a szemétszállítás ügyét. Varsó békés módon akarta megoldani a problémát, a német fél azonban nem tanúsított jóakaratot – jelentette ki Szynkowski vel Sek.
Elmondta: az uniós előírások szerint az EB-nek most három hónap áll rendelkezésére, hogy elemezze a panaszt, és véleményt fogalmazzon meg róla. “Eltökéltek vagyunk az eljárás folytatására, ha Németország nem reagál” – húzta alá a miniszter. Lengyelország azt követően kezdeményezett uniós szintű lépéseket a törvénytelen hulladékszállítás ügyében, hogy szombaton a nyugat-lengyelországi Zielona Góra város peremén kigyulladt egy illegális szeméttároló. A hatóságok felszólították a lakosokat, hogy lehetőleg zárt helyiségekben tartózkodjanak, és csukják be az ablakokat. A tüzet vasárnap este, jelentős erők bevetésével sikerült eloltani. Janusz Kubicki, Zielona Góra polgármestere hétfőn közölte: a tűz kisebb környezetszennyezést okozott, de a mért értékek nem lépték túl az életet és az egészséget veszélyeztető szintet. Folyamatban van a föld alatti vizek minőségének ellenőrzése, és ügyészségi nyomozás is indult. Eddigi közlések szerint a szeméttárolásra használt épületben egy magáncég 2012 óta ismeretlen összetételű anyagokat raktározott, amelyek származási helyét egyelőre nem sikerült megállapítani.
Zöldinfó
Erdők regenerálása kezdődik a Cserhátban, így óvják meg a biodiverzitást
Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Rácz András, a tárca természetvédelemért felelős államtitkár közleménye szerint kiemelte, hogy az “Erdei és erdős sztyepp élőhelyek megőrzése, fejlesztése a Nógrádi Tájegység területén” című beruházás elsődlegesen a Nógrádi Tájegység védett és Natura 2000 területeinek erdei és erdős sztyepp élőhelyek természetességi állapotát javítja – írja az alternativenergia.hu. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében megvalósuló célzott beavatkozások támogatják a természetes regenerációt, hozzájárulva az élőhelyek tartós védelméhez. Rácz András ismertette, hogy a fejlesztés során az inváziós fafajok, elsősorban akác és bálványfa visszaszorításával, vadkizáró kerítések építésével, valamint a szigetszerű fenyvesfoltok megnyitásával javítják az érintett erdők állapotát. A vadhatás helyi csökkentésével a terület természetes megújulását, illetve kísérleti jelleggel egyes, kiemelkedő értékű élőhely foltok és védett jelentőségű növényfajok állományainak regenerálódását kívánják elérni. A projekt a Karancs-Medves és a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetekben zajlik, három kiemelt Natura 2000 területet érintve: a Tepke, Bézma és Karancs Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területeket. Az államtitkár rámutatott, ezek az országosan védett zónák megóvása prioritás a biodiverzitás fenntartása szempontjából.
Az inváziós akác- és bálványfa-állományokat 47 helyszínen, összesen 37,16 hektár erdei és erdőssztyepp területen kémiai módszerekkel, injektálással vagy pontpermetezéssel, szükség szerint ismétléssel távolítják el. Az eldőlt egyedek helyben holtfaként maradnak, miközben a beavatkozás nem haladja meg az erdészeti záródáshiány-küszöböt. Négy helyszínen 9 hektár fekete és erdei fenyves átalakítása kezdődik. Erdőtervi keretek között lékes vagy gyérítésszerű kitermeléssel támogatják a természetes újulatot, állománykiegészítést végeznek, 2820 méter vadkárelhárító kerítést telepítenek, valamint évi kétszeri kézi ápolást alkalmaznak. Két helyszínen 1,6 hektár erdőtisztás kezelését kézi cserjeirtással és bálványfa-gyérítéssel végzik. Hat érzékeny élőhelyen 480 méter vadkizáró kerítést, valamint mobil fémrácsokat helyeznek ki a védett növényfajok védelmére – olvasható a közleményben.
Rácz András az AM tájékoztatása szerint kitért arra is, hogy kisfilm készül a Nógrádi Tájegység élőhelyeiről, Natura 2000 jelölő fajairól és a projekt eredményeiről, továbbá monitoring eszközöket szereznek be a hatásosság mérésére. A 2028. június 30-ig tartó fejlesztés mintegy 46 hektáron javítja az élőhelyek állapotát, megteremtve az értékek hosszú távú megőrzésének feltételeit.
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVízvisszatartással és modern technológiával mentik a dél-alföldi szikes tavakat
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚjrahasznosítás felsőfokon: milliárdos támogatással erősítik a körforgásos átállást
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaKiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSzigetelés, nyílászárócsere, fűtéskorszerűsítés: így ösztönzik az energiaspórolást
