Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Elsőként indított ESG környezeti, társadalmi és vállalatirányítási mesterképzést a Széchenyi-egyetem

Magyarországon először indul „ESG – környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szakértő” mesterszak a Széchenyi István Egyetemen.

Létrehozva:

|

Az egyedülálló képzés a fenntarthatóságot szolgálja, résztvevői a vállalati szféra szakembereitől sajátíthatják el a naprakész ismereteket. Az egyéves szak egy új, európai uniós szabályozáshoz kapcsolódó verseny- és munkaerőpiaci igényt szolgál ki.

A Széchenyi István Egyetem elkötelezett a fenntarthatóság iránt, amely áthatja oktatási és kutatás-fejlesztési tevékenységét. Az intézmény arra törekszik, hogy gyakorlatorientált képzéseivel megfeleljen a vállalati igényeknek, s ennek jegyében idén februártól elindítja „ESG – környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szakértő” mesterképzését, amelyre 17 hallgatót vett fel a keresztféléves felvételi keretében. A szak szeptembertől is indul, jelentkezni február 15-ig lehet a felvi.hu rendszerén keresztül.

A képzés egy új európai uniós szabályozás hatályba lépése miatt vált aktuálissá a gazdasági szférában.

Advertisement

Az ESG szabályrendszerének lényege, hogy mérhetővé teszi a vállalatok fenntarthatósági tevékenységét, jelentéstételi kötelezettséggel és meghatározott indikátorkörrel. Ezek között szerepelnek környezeti, társadalmi és vállalatirányítási teljesítményre vonatkozó eredmények, s ezeket az adatokat az ESG-tanúsító ellenőrzi és hivatalossá teszi.

A szabályozás létét több tényező is indokolja, többek között a „greenwashing” (zöldre mosás) jelensége, melynek lényege, hogy a cégek saját maguk számára kedvező teljesítményindikátorokat választva elsődlegesen csak a pozitív eredményekre fókuszálnak, és így nem teljes körű képet adnak a fenntarthatóság terén elért eredményeikről. Az ESG létrejöttével azonban egy olyan egységes keretrendszer jött létre, ami ezt többé nem teszi lehetővé. Mindemellett az ESG-besorolás a vállalati értékre is hatással van, mivel bekerült a befektető- és pénzintézetek szempontjai közé, s ezáltal gazdasági céllá is vált a jó ESG-besorolás.

Advertisement

Az idei év az első, amikor a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatoknak adatgyűjtési, majd jelentési kötelezettségük van, amit a következő években több lépésben kiterjesztenek a közép- és kisvállalatokra.

„Hazánkban elsőként a Széchenyi István Egyetem indította el ezt a komplex egyéves mesterszakot, hogy olyan elemző szemléletű szakembereket képezzen, akik azonosítják és értelmezik a nagyszámú adatot, képesek hosszú távú ESG-stratégia kialakítására, valamint a vállalatok fenntarthatósági teljesítményét javító intézkedések megvalósítására. Ehhez illeszkedve célunk volt a gyakorlatorientált megközelítés, ezért a szak felépítésébe és oktatásába bevontuk a négy legnagyobb nemzetközi könyvelő céget is – a PWC-t, Ernst & Youngot, a KPMG-t és a Deloitte-ot –, hogy szakmai tapasztalataikkal gazdagítsák a képzést” – hangsúlyozta dr. Torma András, az Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszék vezetője. A „nagy négyes” mellett bekapcsolódik az oktatásba az ENSZ környezetvédelmi programjának pénzügyi kezdeményezése (UN Environment Financial Initiative) és a győri Audi Hungaria is, amely az egyetem stratégiai partnere az ESG-képzés kapcsán.

„Az akadémiai szektor feladata és felelőssége, hogy az ESG-t a tudomány és a praktikum oldaláról is feldolgozza, és támogatást nyújtson a vállalatoknak. Hosszú távú célunk, hogy kiválósági központtá váljunk és olyan szakembereket képezzünk, akik a gyakorlat és a tudomány harmóniájában értenek az ESG-hez. Ehhez tapasztalattal és kompetens oktatókkal egyaránt rendelkezünk” – húzta alá a tanszékvezető.

Forrás: Széchenyi István Egyetem

Advertisement

Zöldinfó

Nemzetközi kutatás indul a diófák pusztulásának megállítására

A hatékony diótermesztés érdekében fejlesztenek mikrobiológiai készítményeket az SZTE kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A hatékony, környezetbarát diótermesztés érdekében fejlesztenek mikrobiológiai készítményeket nemzetközi együttműködésben, törökországi partnerekkel a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a diótermesztés hagyományai és a dió felhasználása Magyarországon és Törökországban egyaránt évszázadokra nyúlik vissza. Az utóbbi években egyre látványosabbá válik a diófák pusztulása, amelynek hátterében az inváziós dióburok-fúrólégy robbanásszerű elterjedése következtében megjelent, eddig be nem azonosított kórokozó mikroorganizmusok, illetve a fák ellenállásának gyengülése folytán közvetetten károsító különféle baktérium- és gombafajok térnyerése áll. A diófák a kertekből néhány éven belül teljesen eltűnhetnek. A helyzet akut megoldására csak a nagyüzemi vegyszeres megoldások nyújtanak lehetőséget. A dió bakteriális és gombakórokozói ellen alkalmazott kémiai növényvédő-szerek és maradványaik viszont bekerülnek a táplálékláncba, ezért egyre nagyobb igény mutatkozik a növényekre kedvező hatást kifejtő mikroorganizmusok alkalmazásán alapuló alternatív, környezetbarát védekezési stratégiák iránt.

A hasznos mikroorganizmusok mezőgazdasági alkalmazásának egyik fő korlátja a változó szabadföldi hatékonyság. Az egyik lehetséges stratégia ennek kiküszöbölésére olyan biológiai készítmények fejlesztése, melyek nemcsak egy, hanem több hasznos mikroorganizmust is tartalmaznak. Az SZTE Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszéke, a Soproni Egyetem és a Pannon-Trade Kft. által létrehozott konzorcium törökországi együttműködő partnereivel olyan komplex, több mikroorganizmuson alapuló környezetkímélő eljárást fejlesztenek, melyek képesek a diótermesztésben a baktérium- és gombaeredetű kártételből eredő gazdasági károk ellensúlyozására. A szakemberek olyan összetett készítmények prototípusait akarják kifejleszteni, valamint csemetekertekben tesztelni, melyek védelmet nyújtanak a dió mikrobiális kártevői ellen, és lehetővé teszik a kémiai növényvédő-szerek felhasználásának csökkentését.

A kutatás során talaj- és levélmintákat, illetve dióburok-fúrólegyeket gyűjtenek mikrobiális kórokozók kártétele által súlyosan és kevésbé érintett dióültetvényekről. Ezt követi a minták fizikai-kémiai paramétereinek meghatározása, majd a kórokozók és hasznos mikroszervezetek szelektív táptalajok segítségével történő izolálása és DNS-alapú azonosítása. A törzseket a Szegedi Mikrobiológiai Törzsgyűjteményben helyezik el. A szakemberek kiválasztják a gomba- és baktériumkártevők ellen potenciálisan alkalmazható mikrobatörzseket, vizsgálják az ezek kedvező tulajdonságait megalapozó tényezőket, mint a kitin- és fehérjebontó enzimek, valamint a mikrobaellenes hatású anyagok termelését. Részletesen elemzik a különböző környezeti tényezők – a magas hőmérséklet, só- és szárazságstressz, növényvédő-szerek – a kiválasztott gomba- és baktériumtörzsekre gyakorolt hatását, és optimalizálják a biológiai védekezés céljaira kiválasztott törzsek előállításának folyamatát.

Advertisement

A kutatók magyarországi és törökországi mezőgazdasági körülményeknek és kihívásoknak megfelelő gomba-baktérium keverékeket állítanak össze, amelyekből talaj- és levéloltóanyag-prototípusokat fejlesztenek ki, kidolgozzák a szabadföldi alkalmazás technológiáját, és csemetekerti kísérleteket végeznek velük – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák