Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Magyar innováció segít megelőzni a tömeges halpusztulást

Egyedülálló vízmonitorozó rendszert mutat be a 30. FeHoVa kiállításon az MBH Bank és a MA-HAL.

Létrehozva:

|

Magyarországon és Európában is egyedülálló vízminőség-monitorozó és korai előrejelző rendszert mutat be a jubileumi, 30. FeHoVa kiállításon február 8. és 11. között az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága és szakmai partnere, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL). A teljes egészében hazai fejlesztésű rendszer egyik legfőbb előnye, hogy segít előre jelezni a tömeges halpusztulást kiváltó oxigénhiányos állapotot a tavakban, ezáltal lehetőséget adva a megelőző beavatkozásra. Emellett eredményesebb gazdálkodást tehet lehetővé, és alapját jelentheti a fenntarthatósági célok meghatározásának is.

Magyarországon 2022-es adatok szerint a haltermelés céljából üzemeltetett tóterületek nagysága csaknem 26 700 hektár volt. Évente mintegy 20-22 ezer tonna halat termelnek – döntő mennyiségben pontyot –, ennek 80 százalékát az Alföldön és a Dél-Dunántúlon, a legnagyobb mennyiségben Bács-Kiskunban, Jász-Nagykun-Szolnokban és Hajdú-Biharban.

„A halászat és a halgazdálkodás 2022-ben 20,8 milliárd forint értékű kibocsátást generált. Az időjárási körülmények – például az aszály – hatására, és a halastavak állapota miatt azonban minden gazdaságban előfordulhat halpusztulás. Egy-egy ilyen havária az állomány 5-15 százalékát is érintheti a tóegységekben, jelentős károkat okozva. A termelés és az ellátás biztonságának fenntartása, valamint a halastavak környezeti értékének megóvása szempontjából tehát rendkívül fontos feladat a vízminőség nyomon követése” – hangsúlyozta Dr. Mezei Dávid, a hitelintézet agrár- és uniós kapcsolatokért felelős vezetője és Timmel Ede, a MA-HAL ügyvezető igazgatója.

A WALISE autonóm profilozó bója egyedülálló módon a felszíni vizek teljes vízoszlopát képes vizsgálni, centiméteres felbontásban is. Az innovatív szerkezet energetikailag önellátó, és akár a teljes szezonban emberi felügyelet nélkül tud működni, éjjel-nappal. Szükség esetén pedig jelez, riaszt, és ha kell, be is avatkozik, hogy időben meg lehessen tenni a szükséges lépéseket a haváriahelyzet, így a halpusztulás elhárítására. A rendszer beköthető például a levegőztetés szabályozását végző berendezések vezérlésébe is. Üzemeltetése és karbantartása egyszerű, vízen elvégezhető.

Advertisement

A bója a kármegelőzés mellett biztonságosabb és eredményesebb gazdálkodást tehet lehetővé azáltal, hogy valós időben és élőmunkaigény nélkül láthatóvá teszi a vízben zajló folyamatokat, így a halgazdálkodás és a környezeti szélsőségek hatásait is. Mindemellett tényszerű alapja lehet a fenntartható gazdálkodást megalapozó fejlesztési célok meghatározásának, és e célok adatokkal való alátámasztásának is. A bóját 2023-ban olyan nagyobb vizeken tesztelték, mint a Kis-Balaton, a Velencei-tó, a Maconkai-víztározó és a Dinnyési-halgazdaság termelőtava, de sok egyéb helyszínen is kipróbálták. A validálások pozitív eredményeként idén már megnyílhat a lehetőség a piacra vezetésére is, átalakítva pedig az agrárium olyan területein is használható, mint a szántóföldi növénytermesztés vagy a szőlészetek.

„Ez a rendszer komoly segítséget jelenthet azoknak a tavi és természetesvízi halgazdálkodóknak, akik sikeresen és fenntartható módon akarnak megfelelni a klímaváltozás kihívásainak és a piac igényeinek, és egyúttal meg akarják óvni a halasvizek biodiverzitását is” – mondta Szabó Ferenc, az eszközt megalkotó ESH Kft. fejlesztési igazgatója, kiemelve, hogy a rendszer műszerészek, informatikus mérnökök, agrármérnökök és biológus szakértők közös gondolkodásának és többéves fejlesztőmunkájának eredménye.

A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) és az MBH Bank együttműködésének – amelynek keretében a bóját is bemutatták – legfőbb célja a magyar haltenyésztés hatékonyabb banki finanszírozása, versenyképességének növelése, ezzel összefüggésben pedig a hazai tenyésztésű édesvízi halak fogyasztásának népszerűsítése is.

Advertisement

„Mindennek pedig a termelés biztonsága az egyik alapja, amelynek fenntartásában fontos szerepe van a technológiának és az innovációnak” – hangsúlyozta Dr. Mezei Dávid. Hozzáfűzte, hogy az MBH Bank a halágazat számára hamarosan megnyíló európai uniós pályázatok finanszírozása révén is jelentős szerepet kíván betölteni a halgazdálkodás további fejlődésében.

A MAHOP+ program hozzávetőleg 20 milliárd forintos keretében gépkorszerűsítésre, termelési célú beruházások megvalósítására, és a termékpálya diverzifikációjának részeként a feldolgozókapacitások fejlesztésére is lehetőség nyílik majd.

Forrás: MBH Bank

Advertisement

Zöldinfó

Pályázatdömping a víztakarékos mezőgazdaságért: 2025-ig folyamatosan elérhetők források

Ősszel indul az öntözésfejlesztési pályázatok kérelembenyújtásának következő köre.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Szeptember elején a mezőgazdasági üzemen belüli kisebb léptékű öntözésfejlesztések támogatására lehet ismét kérelmet benyújtani, míg a hónap végén a komplex beruházásokat tervező gazdálkodók adhatnak be pályázatot – írja az alternativenergia.hu. A felhívásoknak köszönhetően 67 milliárd forinttal ösztönzi az agrártárca a fenntartható vízgazdálkodást – hívta fel a figyelmet Nagy István agrárminiszter a közlemény szerint. Azt írták: a tárcavezető szerint a rohamosan változó klímakörnyezet jelentős kihívások elé állítja a mezőgazdasági termelőket. Habár a vízmegtartást és a talajállapot javítását már számos jó agrotechnológia alkalmazása segíti, a termés- és élelmiszer-biztonság növelése érdekében ezek elterjedésének támogatásán túl szükség van a folyamatos öntözésfejlesztésre. Ezért az agrártárca a Közös Agrárpolitika keretében – a vízmegtartó gazdálkodási gyakorlatok alkalmazásának ösztönzése mellett – támogatja az öntözésfejlesztést is.

Ismertette, hogy 2025 tavaszától, illetve a következő ütemben ősztől, folyamatosan lehet pályázni az öntözésfejlesztési beruházások megvalósítására. A források lehetőséget jelentenek az öntözőrendszerek vízfelhasználásának optimalizálására, a víztakarékos öntözési infrastruktúra és a kapcsolódó műtárgyak korszerűsítésére, bővítésére és rekonstrukciójára, valamint új öntözővíz-szolgáltató művek és -rendszerek létrehozására. Ezen víztakarékos öntözési technológiák bevezetését két pályázat is támogatja. Szeptember 2-án nyílik az Öntözésfejlesztési és vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági üzemen belüli beruházások támogatása című felhívás benyújtásának harmadik szakasza. A kisebb projekteket szolgáló felhívásban a mezőgazdasági termelők által igényelhető támogatási összeg maximuma 200 millió forint – áll a közleményben. Jelentős az érdeklődés az összetettebb öntözésfejlesztéseket segítő forrásokra, az első két benyújtási szakaszban már 90 támogatási kérelem érkezett be. A pályázatok beadására szeptember 30-án nyílik ismételten lehetőség. A rendelkezésre álló keretösszeg 49,3 milliárd forint, a pályázók minimum 200 millió forint, maximum 5 milliárd forint támogatási összeget nyerhetnek el – tette hozzá a miniszter.

A két pályázat mellett szeptember 4-től 2 milliárd forintos kerettel, 75 millió forintos maximálisan elnyerhető pályázati összeggel induló felhívás jelenik meg, amely a fenntartható vízgazdálkodási közösségeknek akár az építési engedély, a tervezés vagy az üzembentartási költségekre nyújt fedezetet – írták. Nagy István kitért arra is, hogy az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Programban több mint 1300 termelői vízgazdálkodási projektet támogatott, összesen 178 milliárd forint értékben. Mindezek eredményeként 32 ezer hektárral bővült az öntözött terület, valamint számos régi infrastruktúrát is felújítottak. Ezen belül több mint 130 fenntartható vízgazdálkodási közösség nyert el vissza nem térítendő támogatást, mintegy 10 milliárd forint értékben. Cél, hogy 2030-ra az öntözött mezőgazdasági területek nagysága elérje a 350 ezer hektárt – közölte az AM.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák