Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Energiaügyi Minisztérium: először termeltek 3500 megawatt felett az ipari naperőművek

Kedden hajszálra megközelítették, szerdán már jócskán felülmúlták a 3,5 gigawattos negyedórás termelést a nagyobb hazai napelemes rendszerek – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) Facebook-oldalán.

Létrehozva:

|

Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)

Azt írták, hogy két hétig sem tartotta magát az idén először február végén megdöntött ipari naperőművi örökrekord. 2025. március 5-én korábban sosem látott negyedórás adatot produkáltak az 50 kW feletti létesítmények. A hitelesített új csúcs 3614 megawatt, az ipariak a déli harangszó előtti negyedórában hozták össze az aktuális rendszerterhelés kis híján 80 százalékára rúgó értéket.

Napenergiával működő kiserőművek Magyarországon (2012-2024. I-III. negyedév)

Szerdán déltájban rekordot döntött a háztartási és saját célra termelő naperőművek becsült mutatóival együtt számolt összes napelemes teljesítmény is 5856 megawattal az EM közlése szerint. A mára már 7757 megawatt beépített naperőművi kapacitásnak köszönhetően újabb csúcsok hosszú sorára lehet számítani tavasszal és nyáron. Magyarország Európa legmagasabb napelemes részarányával büszkélkedhet a belföldi áramtermelésben. Rajtunk kívül csak Hollandia mondhatta el magáról tavaly, hogy a naperőművek a csúcstermelési időszakokban több mint hetven napon fedezték az áramigények több mint 80 százalékát – írták.

Kiemelik: a lendületes napelemes felfutás kiegyensúlyozása érdekében korszerű, rugalmasan szabályozható gázerőművek épülnek, gyors ütemben bővítik az energiatárolói kapacitásokat. Az időjárás- és napszakfüggő megújulók mellett a földhő és a biogáz fokozott hasznosításával is tesznek az energiaszektor zöldítése, a környezet megóvása érdekében – közölték.

Zöld Energia

Nem minden felhő egyforma: új modell segíti a napenergia pontosabb előrejelzését

Egy kutatócsoport azt elemezte, hogy a különböző felhőtípusok miként hatnak a napsugárzás-előrejelzésekre.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Egy nemzetközi kutatócsoport azt vizsgálta, hogy miként befolyásolják a különböző felhőtípusok a napenergia-termelés előrejelzésének pontosságát – számol be a PV Magazine. A felhők köztudottan jelentős kihívást jelentenek ezen a területen, mivel eltérő makro- és mikrofizikai, valamint optikai tulajdonságaik hatással vannak az elnyelt, illetve a visszavert napfény mennyiségére. Ez a komplexitás komoly bizonytalanságot okoz az előrejelzésekben, különösen gyorsan változó felhőformációk esetén. A kutatás az amerikai Energiaügyi Minisztérium ARM (Atmospheric Radiation Measurement) programjának 2001-2014 között gyűjtött adataira épült. A szakemberek nyolc fő felhőtípus hatásait elemezték az előrejelzések vonatkozásában, a vizsgált fajták a Cumulus, a Stratus, az Altocumulus, az Altostratus, a Cirrostratus, a Cirrus, a Congestus és a Cumulonimbus voltak – a felhőket a szakemberek az élőlényekhez hasonlóan gyakran nemekbe és fajokba sorolják.

A tudósok fizikainformált, adatvezérelt modelleket alkalmaztak, amelyek figyelembe veszik a felhők és napsugárzás közötti kölcsönhatásokat. Ezeket az ARM South Great Plain Central Facility nevű, az USA középső részénél fekvő létesítményénél végzett mérések alapján tesztelték. A vizsgálat során a modellek pontosságában világos trend rajzolódott ki: a legjobb eredményeket a vékony, gyenge konvektív felhők (például Cirrus) esetén kapták, míg a legrosszabbakat az erős konvektív, bonyolult térszerkezetű felhőknél, ilyenek többek között a Cumulonimbus nembe sorolt formációk.

A tanulmány kimutatta, hogy a felhőtípusok explicit figyelembevétele 12–33%-os javulást eredményezhet az előrejelzések pontosságában, szemben azokkal a modellekkel, amelyek nem dolgoznak ilyen részletes adatokkal. A kutatók kiemelték: az ilyen fejlesztés kulcsfontosságú a napenergia rendszerbe történő hatékonyabb integrálása szempontjából, különösen a növekvő arányú megújuló energiaforrásokkal működő villamosenergia-hálózatok esetében.

A további finomítás érdekében a kutatócsoport a felhőinformációk közvetlen integrálását, a felhő-sugárzás kölcsönhatások pontosabb fizikai modellezését, valamint fejlettebb gépi tanulási módszerek alkalmazását javasolja.

 

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák