Zöldinfó
Magyar vízstratégia új alapokon: tározók és öntözőrendszerek védik a jövő mezőgazdaságát
A „Vizet a tájba” program révén több száz helyszínen kezdődtek vízmegtartó beavatkozások, hogy Magyarország hatékonyabban védekezzen a szárazság és az időjárási szélsőségek ellen.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Ahogy a focira, úgy lassan a vízügyre is igaz, hogy tízmillió szakértő országa vagyunk, ám mielőtt ítéletet mondunk a témáról, vagy tanácsot adunk másoknak, meg kell tanulnunk felelősen gazdálkodni saját vízkészleteinkkel – írja az alternativenergia.hu. Hubai Imre hangsúlyozta: a klímaváltozás és annak következményei a vízügyi ágazatban, a politikában és az élet minden területén, így a társadalom egészében is szemléletváltást követelnek. A kormányzat válasza erre a Vizet a tájba program, melynek részeként 4,7 milliárd forintból 260 beavatkozási ponton végeznek vízpótlást, illetve hajtanak végre vízmegtartó intézkedéseket, műszaki beavatkozásokat. Idén ez 150-200 millió köbméter plusz vízkészlet tájba juttatását jelenti, míg jövő év végéig ez a mennyiség a tervek szerint eléri majd a 3 milliárd köbmétert, mely a Balaton vízkészletének másfélszerese – közölte. Tájékoztatása szerint jelenleg is zajlik a Hanyi-Tiszasűlyi árapasztó tározó építésekor visszamaradt anyagnyerő gödrök elárasztása, melyet a Jászsági főcsatorna vízkészletéből hajtanak végre a Közép-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei.
Jelezte: mintegy 1,5 millió köbméternyi friss víz gravitációs úton történő tájba juttatásával ez a munka itt is megteremti az élet feltételeit, az ökoszisztéma egyensúlyát és a jövőben a környékbeli gazdálkodói öntözési igények kielégítésének lehetőségét. Kitért arra is, hogy a vízügyi szakmában az aszálykárok megelőzését és csökkentését célzó beavatkozások mellett a háttérben komoly tervezés folyik, melynek során a jövő öntözésfejlesztési stratégiáit, így az ország öntözött területeinek legalább háromszorosára növelését készítik elő. Emlékeztetett: a vízügyi létesítmények költséghatékony üzemeltetésének és a kormány által biztosított 10 milliárd forintnak is köszönhetően ingyenesen juthatnak öntözővízhez a gazdák. Hozzátette: bár Brüsszel és a Tisza-párt nem támogatja, hogy a magyar gazdák tudjanak védekezni a klímaváltozás káros következményei ellen, a kormány eltökélt e támogatási forma fenntartásában. Pócs János, a térség országgyűlési képviselője arról beszélt: 30 éves álom válik valóra most a környékbeli gazdatársadalom számára, hiszen ennyi ideje fennálló igény, hogy a Jászsági öntözőcsatorna vizéhez minél nagyobb területen hozzáférjenek. Ezzel a lépéssel immár Jászkisér, Jászapáti, sőt Jászberény térségét is sikerült bekapcsolni ebbe a hálózatba, ami elengedhetetlen most, amikor az évszázad legnagyobb aszályával küzd a térség és az ország – húzta alá.
A Vizet a tájba program a fiatal gazdáknak is ösztönzést jelent, hiszen megvalósításával csökken a mezőgazdaság korábbi évtizedekben, évszázadokban tapasztalt rendkívüli mértékű időjárási kitettsége – jegyezte meg. Lovas Attila, a Közép-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója elmondta: a tározó gátjainak megépítése során hátra maradt 10 anyagnyerő helyet évek óta elkezdték vizes élőhellyé alakítani. A mostani aszálykár elhárítási akcióterv keretében 4 ilyen terület gravitációs vízpótlási feltételeinek kialakítására és vízzel való feltöltésére nyílt lehetőség. A 10 gödör befogadóképessége összesen 2,5 millió köbméter lesz és összterülete eléri majd a 160 hektárt. Hangsúlyozta: a feltöltést jelenleg kizárólag a szabad, azaz mezőgazdasági célra fel nem használt vízkészletek elvezetésével oldják meg.
Zöldinfó
Összeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt
A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet a csapadékhiány miatt.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet – mondta Molnár János, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium agrárgazdasági államtitkára szerdán, a betakarítási koordinációs bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, a csapadékhiány a mezőgazdaságra nagyon kedvezőtlenül hatott, a kialakult helyzet mindenkit jelentős kihívások elé állított – írja az alternativenergia.hu. A csapadék idei hiánya a rendkívül aszályos 2022. évit is meghaladta. A vízügyi hatóság adatai alapján az ország nagy részén nagyjából 600 milliméternyi csapadék hiányzik, ami egy közepesen jó év csapadékmennyiségének felel meg, azaz több mint egy évnyi csapadék hiányzik a talajból és a vízháztartásokból – emelte ki.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy 2026 rendkívüli év volt a szántóföldi növénytermesztésben, a terméseredmények kedvezőtlenül alakultak. Jelezte, hogy 2022 óta folyamatosan készülnek az aszályos időszakokra. Idén a napraforgó vetésterülete meghaladta a kukoricáét, ami tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna Magyarországon. Hozzátette, idén 780 ezer hektáron vetettek napraforgót. A vetésterület növelésére azért volt szükség, mert a napraforgó ellenállóbb a kukoricánál.
Az aszály miatt azonban idén gyenge termés várható: hektáronként átlagosan 1,6 tonna napraforgó betakarításával számolnak. A betakarítás az elmúlt évekhez képest korábban, már megkezdődött, és jelenleg 80 százalék felett tart. Idén a kukorica vetésterülete több mint a felére csökkent 2022-höz képest. Magyarországon 589 ezer hektáron vetettek szemeskukoricát, ám az aszály miatt sok vetésterület tönkrement, így várhatóan csak mintegy 500 ezer hektárról tudják betakarítani a termést. Hektáronként átlagosan 3 tonnás terméssel számolnak.
Az átlagot javíthatja a kedvezőbb helyzetben lévő, később betakarítandó dunántúli területek termése. Így összesen mintegy 1,5 millió tonna kukorica teremhet Magyarországon, ami elmarad a hazai felhasználási igénytől. Petőházi Tamás szólt arról is, hogy elkezdődtek az őszi vetések. Az őszi káposztarepcét 146 ezer hektáron vetettek. A kalászosok vetésterületének 10-15 százalékos növekedése várható az országban.
A gabonatermesztők szövetségének elnöke szerint a klímaváltozás miatt nemcsak Magyarországon, hanem az egész északi féltekén csökken a mezőgazdasági termés. Ennek hatására a mezőgazdasági termékek ára a világpiacon is emelkedik, amit a magasabb szállítási és energiaárak tovább növelnek.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaNégy órán át képes energiát szolgáltatni az új tároló
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaKözösségi tulajdonú szélerőművek jöhetnek létre Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNyílt pályázatot hirdettek a 10 hazai nemzeti park igazgatói posztjára
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaOktóberben ismét megtisztulhatnak az ország elhanyagolt területei
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás óta375 tonna illegális trópusi faanyagot foglaltak le Hollandiában
