Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Magyar mérnöki csúcstechnológia: intelligens forgalomirányítás a BME és Magyar Közút közös projektjében

A „digitális iker” segítségével nemcsak a közlekedés biztonsága növekszik, hanem lehetőség nyílik a vezetőtámogató és önvezető rendszerek fejlesztésére is, ami a jövő intelligens közúti forgalomirányításának alapját képezi.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Világviszonylatban is kiemelkedő fejlesztés zárult le az M1-M7 autópálya közös szakaszán: a napokban helyezték üzembe azt a szuperszámítógéppel kiegészített rendszert, amely a forgalom valós idejű érzékelése és modellezése révén a jövő közúti közlekedésének alapvető építőeleme lesz – közölte a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) az MTI-vel – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Magyar Közút munkatársai az M1-M7 autópálya mintegy 800 méternyi budaörsi szakaszán 39 különböző szenzort helyeztek el, amelyek valós időben figyelik a járművek mozgását a kijelölt útszakasz mindkét oldalán, az így keletkezett információkat pedig folyamatosan továbbítják a cég adatközpontjában elhelyezett szuperszámítógépbe. A BME Gépjárműtechnológia Tanszékének munkatársai elvégezték a kihelyezett műszerek (radarok, LIDAR, hőkamerák, és különböző látószögű optikai kamerák) kalibrálását, valamint kidolgozták és betanították a mesterségesintelligencia-alapú modelleket, így a rendszer képes az útszakasz digitális leképzésére. Ebben a “digitális iker” néven futó rendszerben valós időben jelenik meg az autópálya összes tereptárgya, valamint az ott közlekedő valamennyi jármű – tették hozzá.

“A digitális iker ugyanakkor ideális lehetőséget teremt a vezetőtámogató vagy önvezető rendszerek tesztelésére is” – mondta a közlemény alapján Rövid András, a BME környezetérzékeléssel foglalkozó kutatócsoportjának vezetője és az Eureka projekt szakmai vezetője. Az M1-M7 okosautópálya-szakasza a jelenlegi 800 méterről hónapokon belül 1500 méteresre bővül, tovább növelve a tesztelési lehetőségeket – közölték. Kiemelték, hogy az itt nyert értékes tapasztalatokra építve kezdődhet majd meg a jövő közlekedésének alapját képező intelligens forgalomirányítás infrastruktúrájának nagyobb léptékű kiépítése; a fejlesztés egyik kiemelt célja a balesetek számának drasztikus visszaszorítása. Emellett egy ilyen rendszer képes olyan dinamikus forgalomirányítási műveletek önálló, biztonságos végrehajtására is, mint például a leállósávok helyzetfüggő használata – fejtették ki.

Advertisement

Zöld Közlekedés

Szürke hidrogénből zöld jövő, a SUSGREEN program és a repülés forradalma

Repülőgépek meghajtását szolgáló szintetikus üzemanyag kifejlesztésében vesznek részt a PTE kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Egy környezetkímélő, szintetikus repülőgép-üzemanyag kifejlesztését szolgáló, hároméven át zajló nemzetközi programban vesznek részt a Pécsi Tudományegyetem kutatói – közölte a baranyai felsőoktatási intézmény az MTI-vel. A Susgreen elnevezésű kutatási projekt célja, hogy a kőolaj alapú üzemanyagokat zöldebb alternatívákkal váltsa ki, és így csökkentse a repülés ökológiai lábnyomát – írta meg az alternativenergia.hu. E folyamatban kulcsszerep juthat a hidrogénnek, amellyel kapcsolatban a PTE Hidrogén Központjában is tudományos vizsgálatokat folytatnak – olvasható az egyetem közleményében. Mint írták, problémát jelent, hogy a ma használt hidrogén döntő többsége úgynevezett “szürke hidrogén”, amelyet jelentős szén-dioxid-kibocsátás mellett állítanak elő földgázból. A fenntarthatóbb megoldás a “zöld hidrogén”, amelyet vízbontással, megújuló energiaforrások felhasználásával nyernek. Európában azonban ennek aránya jelenleg még 5 százalék alatt van – emelték ki.

A Susgreen projekt célja, hogy a szintetikus üzemanyag előállításba minél több környezetbarát technológiát integráljon, ezért a PTE kutatói a holland, görög, török és spanyol partnerekkel a hidrogén fenntartható felhasználásának lehetőségeit vizsgálják, különösen az üzemanyag előállításához kapcsolódó folyamatokban.
Az Amszterdami Egyetem vezetésével megvalósuló, magyar oldalról a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból közel 60 millió forinttal támogatott projekt jelentős lépés lehet afelé, hogy a repülésben is egyre nagyobb teret nyerjenek a fenntarthatóbb üzemanyagok – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák