Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

A földhő lehet a hazai zöldenergia egyik kitörési pontja

Minden eddiginél több támogatás pörgeti fel a földhő hasznosítását – közölte az Energiaügyi Minisztérium.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint Magyarország adottságai kifejezetten kedveznek a geotermikus energia felhasználásának, e téren már most az európai élvonalba tartozunk. A Jedlik Ányos Energetikai Programban a kormány az eddigi ráfordításokat többszörösen meghaladó forrásmennyiséget mozgósít a további előrelépés érdekében. A beruházók pénzügyi kockázatait az első kútfúrásokra fordítható összesen 10 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás csökkentheti. A pályázati felhívás csütörtökön megjelent, a jelentkezés márciusban indul. A magyar energiapolitika kiemelt célkitűzései a minél nagyobb mértékű önellátásra való törekvés, a megfizethető energia biztosítása és az energiatermelés zöldítése. A geotermikus energia fokozott felhasználása mindhárom törekvés valóra váltását előremozdíthatja. Állami támogatás nélkül a stratégiai célok eléréséhez szükséges nagyságrendű beruházások megvalósítása azonban nem biztosítható – írták.

A kormány a Jedlik Ányos Energetikai Programmal támogatja a vállalkozások energetikai korszerűsítéseit, energiahasználatuk zöldítését, hatékonyságának javítását. A kiírások egyebek mellett az ipari energiatárolók telepítéséhez, a biogáz-biometán előállításához, a távhőrendszerek fejlesztéséhez kínálnak állami hozzájárulást. A programcsomag legfontosabb hatásaként csökkenti a hazai cégek rezsikiadásait, ezzel erősítve versenyhelyzetüket. A Jedlik-program három pályázattal ösztönzi a földhő fokozott hasznosítását. A csütörtökön megjelent 10 milliárd forintos kiírásból tíz-húsz vidéki helyszínen megvalósuló projekt kaphat legalább 400 millió, de legfeljebb 1 milliárd forint támogatást. Ha a fúrás sikeresnek bizonyul, az állami hozzájárulás az összes elszámolható költség tizedét fedezheti, míg sikertelenség esetén akár a felét is. A fizikai befejezés határideje a támogatási szerződés hatálybalépésétől számított két év, de legkésőbb 2028 vége. A pályázatokat első körben 2026. március 2-tól április végéig lehet majd benyújtani – tudatta az EM.

Hozzátették, hogy egy másik, jövő héten élesedő kiírás 12 milliárd forinttal segíti a hálózatra kapcsolódó, geotermális alapú villamosenergia-termelő rendszer kialakítását meglévő termelő és visszasajtoló kútra alapozva. A harmadik ágazati programelem szintén március elejétől érhető el, 19 milliárd forint kamatmentes hitellel ösztönözheti a geotermikus hő- és villamosenergia-termelő beruházások megvalósítását, a kútfúrástól a termelésen át, egészen az energia felhasználókig történő eljuttatásáig. Rámutattak, hogy 2010-hez képest már négyszeresére emelték a geotermikus hőenergia kitermelését. Az iparág fellendítését új, rugalmas engedélyezési rendszer, a Magyar Geotermia Klaszter létrehozása, az országos geotermikus kutatási program folytatása is szolgálja. A Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció célul tűzi ki, hogy 2030-ra megduplázzák, a 6,4 petajoule bázisérték kétszeresére növeljék a hazai földhő felhasználást. A Jedlik Ányos Energetikai Programban minden eddiginél több forrás, összesen 41 milliárd forint áll rendelkezésre földhős beruházásokra. A geotermia a kormányzati támogatások jóvoltából a hazai zöldgazdaság húzóágazatává válhat – áll a közleményben.

Advertisement

Zöld Energia

Drámai múlt, zöld jövő: Csernobil energia-termelő központtá válhat

Napelemparkot építenek a csernobili erőmű területén, így biztosítva a létesítmény áramellátását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A napelemek egy hónapon belül megkezdik a villamos energia előállítását – írja az alternativenergia.hu. Szerhij Tarakanov, a nukleáris létesítmény vezérigazgatója az UNIAN ukrán hírügynökségnek pénteken elmondta, hogy szinte kész a két megawatt teljesítményű napelempark. “Még egy hónap, és üzembe helyezzük az állomást”. Ez lehetővé teszi, hogy a villamosenergia-költségek csökkentését, amelyek jelentős részét teszik ki az objektum költségvetésének – közölte. Megjegyezte, egyelőre nincs szó arról, hogy belépjenek a villamosenergia-piacra, de nem zárja ki, hogy ilyen tervek is felmerülhetnek a jövőben. “A kormány megbízott bennünket az erőművi blokkok leszerelésével és a szarkofág átalakításával, hogy biztonságos legyen a környezetére, most ezen dolgozunk” – tette hozzá a szakember, aki a csernobili atomerőmű és a körülötte lévő tiltott zóna jövőjét abban látja, ha a területet fejlesztési övezetté alakítják. “Itt elegendő hely van például a zöld energiatermelés számára. Emellett megvan az infrastruktúra új atomerőművi blokkok telepítéséhez is. Elegendő vízkészlettel rendelkezünk és kiterjedt energiahálózatunk van. Az engedélyezési folyamat is egyszerűbb lesz, mivel a tiltott zónában nincs szükség lakossági meghallgatásokra. Ezt az egyedülálló területet a jövőben ki kell használni” – mondta Tarakanov.

Ugyanakkor a vezérigazgató elmondta: nem gondolja, hogy az erőmű energetikai potenciálja helyreállítható lenne kis moduláris reaktorokkal (SMR). Közölte: az 1986 áprilisában történt csernobili baleset tanulságait figyelembe véve kizárólag kipróbált technológiákkal kell dolgozni; célszerűbb lenne nagy teljesítményű, bevált és magas biztonsági szintű reaktorokat építeni. Az UNIAN hozzáfűzte, hogy a régi szarkofág fölé épített új biztonsági burkolat, amelyet egy orosz drón megrongált, sürgős javításra szorul. A 2025 februári drónbecsapódás és az azt követő tűz miatt a biztonsági burkolat elvesztette teljes tömítettségét. Helyreállításának teljes költsége elérheti az 500 millió eurót, és a munka akár 2030-ig is eltarthat. Az összeg egy részét Ukrajna nyugati partnerei már átutalták. Az orosz rakéták és drónok folyamatos fenyegetést jelentenek az objektum biztonságára. A világ egyetlen atomerőművét sem tervezték arra, hogy tartósan drón- vagy rakétatámadásoknak legyen kitéve – közölte, rámutatva arra, hogy a szarkofág megsemmisülne, ha Iszkander, Kinzsal vagy Kalibr típusú rakéta csapódna bele.

Az épület leomlását követően a védőburkolat alatti több száz tonnányi üzemanyag-maradvány, valamint por a levegőbe jutna és felhőt képezne, amelyet a szél bármilyen irányba elsodorhat – mondta Szerhij Tarakanov. Hangsúlyozta, hogy jelenleg nincs közvetlen kockázata a régi szarkofág beomlásának, amely a közvetlenül az 1986-ban felrobbant négyes reaktor fölött található. A tavalyi orosz dróntámadás jellege arra utal, hogy az incidens szándékos volt. A támadás célja feltehetően az objektum ellenállóképességének és a nemzetközi közösség reakciójának tesztelése volt. Egyetlen atomerőmű sem lehet harctér, a csernobili sem. Ez nukleáris terrorizmus Oroszország részéről – mondta a vezérigazgató.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák