Zöld Energia
Építészeti fotópályázatot hirdettek a környezetbarát Fradi-stadion bemutatására
Építészeti fotópályázatot írt ki Nagypálya címmel, az új Fradi-stadion bemutatására a Magyar Építőművészek Szövetsége és a Miniszterelnökség, valamint a Magyar Művészeti Akadémia. A versenyre amatőr és profi fotósok egyaránt nevezhetnek.
A pályázat résztvevőinek feladata, hogy minél eredetibb látásmóddal mutassa be az új ferencvárosi labdarúgó stadiont. Az első helyezett díja fél millió forintos, a másodiké háromszázezer, a harmadik helyezetté kétszázezer forintos vásárlási utalvány. A győztes műveket mások mellett a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke és a stadion építését irányító kormánybiztos, valamint kortárs fotográfusok alkotta bíráló bizottság fogja kiválasztani – közölte a Miniszterelnökség csütörtökön az MTI-vel.
Az új stadiont környezettudatos szempontok figyelembevételével épült: külön gyűjtik az esővizet és a szürkevizet a WC-blokkok öblítésére és locsolásra, a tetőn napkollektorok működnek, hasznosítják a szennyvízhőt, valamint az építkezéskor a régi stadion bontásakor keletkezett törmeléket is hasznosították. A minimalista épület, amelynek külsejét meghatározza a 4-es metróból ismert, sima felületű látszóbeton és a lelátószerkezetre kívülről ráfeszülő áttört fémháló, nemzetközi mérkőzésekre rendezésére is alkalmas lesz, a nyitó meccset augusztus 10-én rendezik. A pályázat részletei a nagypalya.com weboldalon érhetők el.
Zöld Energia
Új típusú energiatárolót dolgoztak ki
A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.
Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.
Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.
A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.
A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.
A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés