Design
Hulladéközönt hoz az internet
Meglehet, hogy a közeljövőben szinte minden elektronikus eszközünk kapcsolódni fog a netre. De hova tesszük a régi masináinkat? Elektronikus hulladékok valóságos hegyei lepnek majd el minket. Már most is 20 kilogramm az egy főre jutó e-szemét mennyisége.
Az Internet of Things (IoT) az elektronikus eszközök “okosodását” jelenti. Nemcsak a számítógép, hanem a lakóépület világítási és fűtési rendszere, a hűtőszekrény, a kávéfőző és egy seregnyi más eszköz is a világhálóra kapcsolódik majd az IoT jegyében. A szenzorok segítségével oda-visszaműködik majd az adatáramlás, minden egy eseményvezérelt rendszerben működik, okosmérőkkel visszacsatolást végez, módosítja működését, stb.
Itt olvashat részletesebben az m2m- machine to machine – kommunikációnak is nevezett dologról, ami 2015 egyik legfontosabb trendje.
Hova dobjam
Síkképernyős eszközökre cseréltük a régi monitorokat és tévéket, okosra a nem-okos mobiltelefonjainkat csak az elmúlt pár évben. Az idejét múlt gépek mind a szeméttelepeken kötöttek ki, a szelektív gyűjtés pedig csak néhány országban megoldott. 2009-ben jutottunk el oda, hogy a netre kapcsolódó elektromos eszközök száma meghaladta az emberiség lélekszámát. Az okos eszközök 2015-ben eléri a 25 milliárdot, 2020-ben pedig az 50 milliárdot is meghaladja. Az IoT eljövetele hamarosan újabb hardvercserélési hullámot vált majd ki. Hirtelenjében a gyerekjátékok, a vízforralók és egy sor más készülék mind a kukában végzi, amikor felváltják őket szoftveres, behálózott utódaik.
Aminek a fogyasztói társadalom hátat fordít
2013-ban világszerte 57,7 millió tonna elektronikus hulladékot gyűjtöttek be a hulladékkezelők, állítja a Reuters.
Az amerikai székhelyű, de nemzetközi tevékenységet végző National Center for Electronics Recycling (NCER) valamivel kevesebbre, 54 millió tonnára taksálta a globális volument. Ez annyit tesz, hogy egy főre 20 kilónyi e-hulladék jut. Becslések szerint az Európai Unióban már most is csak a valós e-hulladéknak mindössze 25 %-a kerül bele a szelektív gyűjtésbe és a szakszerű újrafeldolgozás folyamatába (vagyis 75 % nem). Amerikában a szanaszét dobott elektromos eszközök aránya 85 %. Egy újabb eszközcsere-hullámmal ez növekedhet.
A legnagyobb e-szeméttermelő természetesen az Egyesült Államok, ahol össznépi passzió, hogy minden új ketyerét megvesznek. Szemét-outputban második helyen áll Ázsia, melyet Nyugat-Afrika követ a sorban. E kontinensen még nincs megszervezve a szelektív gyűjtés. Az újrafelhasználás javarészt a barkácsolás szintjén megy, ám az elektronikus eszközök alkatrészeinek szakszerűtlen használata veszélyt jelenthet az emberi egészségre. Magyarországon egy 2014. augusztusában meghozott kormányrendelet értelmében a gyártó és a forgalmazó köteles visszavenni az elhasznált elektromos eszközt, illetve új vásárlása esetén elszállítani a régit. 2010-ben a megunt, eldobott elektronikus eszközök száma 258,2 millió darab volt az USA-ban, ám ebből csak 171,4 millió került be az újrafeldolgozás rendszerébe, további 14,4 millió darabot pedig külföldre szállítottak. Az e-szemét 46 %-át háztartási készülékek teszik ki, csak ezek után jönnek a számítógépek és a kommunikációs eszközök.
forrás: piacesprofit.hu
Design
Megnyílt a Mol új székháza
Megnyílt a Mol Campus, a vállalat új székháza Budapesten, a Kopaszi-gát mellett; az épületben 2500 ember dolgozik majd a cég növekedésén, mert biztosítani kell Magyarország energiaellátását – mondta a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a megnyitó ünnepségen, csütörtökön.
Hernádi Zsolt hozzátette, az épületet a Foster + Partners és magyarországi partnere, a Finta Stúdió tervezte. A belsőépítészeti megoldásokat a Kinzo és a Minusplus tervező és designer iroda dolgozta ki. A kivitelezésért pedig a Market Építő Zrt. felelt. Emlékeztett, 2016-ban azért döntöttek úgy, hogy új saját tulajdonú székházat építenek, mert hittek a jövőben. Hozzátette, a Campus a jövő generációinak készült, az épület azt üzeni: “a Mol itt volt, itt van itt is lesz a következő évtizedekben”. Kiemelte, a Mol Magyarország első olyan zászlóshajója, amely külföldön is sikereket tudott felmutatni. Ma már a régió meghatározó iparvállalata. A Mol-csoport a világ 21 országában van jelen. Ugyanakkor jelezte, bármennyire is nemzetközi a cég “itthon otthon van”, mert a Mol magyar multiként úgy döntött, hogy Budapesten építkezik, itt építik meg a jövő irodaházát. Hernádi Zsolt arra is kitért, hogy az üzemanyag fronton elszabadult káoszt valamennyire sikerült csillapítani, szerdán már 30 százalékkal csökkent a fogyasztás az elmúlt napokhoz képest, de még nem állt helyre a rend.
Ratatics Péter, a vállalatcsoport fogyasztói szolgáltatásokért felelős ügyvezető igazgatója közölte, a Campus 143 méter magas, nettó alapterülete 86 ezer négyzetméter. Az MTI kérdésére elmondta, az új székház felépítését a Mol saját forrásból finanszírozta, a beruházás értékét azonban üzleti titokra hivatkozva nem hozta nyilvánosságra. Azt azonban megjegyezte, hogy a Campus a Magyarországon felépülő irodaházaknál nagyjából 20 százalékkal magasabb értéket képvisel. A megnyitót követően a történelmi egyházak XI. kerületi képviselői megáldották a Mol Campust.
A helyszínen kiadott közlemény szerint a Mol Campus Budapest egyik legdinamikusabban fejlődő városrészében, a BudaParton épült fel. A Mol 2500, eddig 9 különböző telephelyen dolgozó kollégáját költözteti az új székházba. Hozzátették, az olyan innovatív megoldásoknak köszönhetően, mint az épületen található 900 négyzetméternyi napelem, valamint a geotermikus energiát használó hűtési és fűtési rendszer a Mol Campus a legszigorúbb fenntarthatósági elvárásokat is teljesíti.
Kép: MTI/Balogh Zoltán
Fenntarthatóság a pályán és azon kívül: Az Ausztrál Open hivatalos partnere lett a Waterdrop
Milyen környezetbarát alternatívák léteznek a sztreccsfólia gyártásban?
Ezzel a rendszerrel még többet spórolhatnak a napelemesek
A napelem inverterek típusai
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés