Kapcsolatfelvétel

Design

Hulladéközönt hoz az internet

Létrehozva:

|

Meglehet, hogy a közeljövőben szinte minden elektronikus eszközünk kapcsolódni fog a netre. De hova tesszük a régi masináinkat? Elektronikus hulladékok valóságos hegyei lepnek majd el minket. Már most is 20 kilogramm az egy főre jutó e-szemét mennyisége.

Az Internet of Things (IoT) az elektronikus eszközök “okosodását” jelenti. Nemcsak a számítógép, hanem a lakóépület világítási és fűtési rendszere, a hűtőszekrény, a kávéfőző és egy seregnyi más eszköz is a világhálóra kapcsolódik majd az IoT jegyében. A szenzorok segítségével oda-visszaműködik majd az adatáramlás, minden egy eseményvezérelt rendszerben működik, okosmérőkkel visszacsatolást végez, módosítja működését, stb.

Itt olvashat részletesebben az m2m- machine to machine – kommunikációnak is nevezett dologról, ami 2015 egyik legfontosabb trendje.

Hova dobjam

Síkképernyős eszközökre cseréltük a régi monitorokat és tévéket, okosra a nem-okos mobiltelefonjainkat csak az elmúlt pár évben. Az idejét múlt gépek mind a szeméttelepeken kötöttek ki, a szelektív gyűjtés pedig csak néhány országban megoldott. 2009-ben jutottunk el oda, hogy a netre kapcsolódó elektromos eszközök száma meghaladta az emberiség lélekszámát. Az okos eszközök 2015-ben eléri a 25 milliárdot, 2020-ben pedig az 50 milliárdot is meghaladja. Az IoT eljövetele hamarosan újabb hardvercserélési hullámot vált majd ki. Hirtelenjében a gyerekjátékok, a vízforralók és egy sor más készülék mind a kukában végzi, amikor felváltják őket szoftveres, behálózott utódaik.

Aminek a fogyasztói társadalom hátat fordít

2013-ban világszerte 57,7 millió tonna elektronikus hulladékot gyűjtöttek be a hulladékkezelők, állítja a Reuters.
Az amerikai székhelyű, de nemzetközi tevékenységet végző National Center for Electronics Recycling (NCER) valamivel kevesebbre, 54 millió tonnára taksálta a globális volument. Ez annyit tesz, hogy egy főre 20 kilónyi e-hulladék jut. Becslések szerint az Európai Unióban már most is csak a valós e-hulladéknak mindössze 25 %-a kerül bele a szelektív gyűjtésbe és a szakszerű újrafeldolgozás folyamatába (vagyis 75 % nem). Amerikában a szanaszét dobott elektromos eszközök aránya 85 %. Egy újabb eszközcsere-hullámmal ez növekedhet.

A legnagyobb e-szeméttermelő természetesen az Egyesült Államok, ahol össznépi passzió, hogy minden új ketyerét megvesznek. Szemét-outputban második helyen áll Ázsia, melyet Nyugat-Afrika követ a sorban. E kontinensen még nincs megszervezve a szelektív gyűjtés. Az újrafelhasználás javarészt a barkácsolás szintjén megy, ám az elektronikus eszközök alkatrészeinek szakszerűtlen használata veszélyt jelenthet az emberi egészségre. Magyarországon egy 2014. augusztusában meghozott kormányrendelet értelmében a gyártó és a forgalmazó köteles visszavenni az elhasznált elektromos eszközt, illetve új vásárlása esetén elszállítani a régit. 2010-ben a megunt, eldobott elektronikus eszközök száma 258,2 millió darab volt az USA-ban, ám ebből csak 171,4 millió került be az újrafeldolgozás rendszerébe, további 14,4 millió darabot pedig külföldre szállítottak. Az e-szemét 46 %-át háztartási készülékek teszik ki, csak ezek után jönnek a számítógépek és a kommunikációs eszközök.

forrás: piacesprofit.hu

Design

Bemutatták az újahasznosított műanyagból készült Lego kockát

Létrehozva:

|

Szerző:

A Lego csoport bemutatta az újrahasznosított műanyagból készült LEGOR kocka prototípusát, amellyel egy újabb lépést tesz a LEGO termékek fenntarthatósága felé – közölte a cég szerdán az MTI-vel.

Az eldobott PET palackokból készült kocka új prototípusa az első, ami újrahasznosított anyagból készült, és amely megfelel a cég szigorú minőségi és biztonsági feltételeinek. Sok időbe telik, mire az újrahasznosított kockák a LEGO dobozokban is megjelenhetnek. A kutatók tovább tesztelik és fejlesztik a PET formulát, azután dönthetnek a próbagyártásról – tették hozzá. Az újrahasznosított kocka prototípusa a Lego csoport legújabb fenntarthatóságot elősegítő fejlesztése. 2020-ban a cég bejelentette, hogy eltörli az egyszer használatos műanyagot a termékek dobozaiból, 2018-ban pedig megkezdte a fenntartható forrásból származó cukornád alapú, polietilénből készült elemek gyártását.

forrás: lego.com

A Lego csoport fenntartható anyagokra irányuló törekvése csak egy a cég számos kezdeményezése közül, amelyekkel pozitív hatást szeretnének gyakorolni. A Lego csoport több mint 400 millió amerikai dollárt (mintegy 117 milliárd forint) fektet be három év alatt (2022-ig), hogy felgyorsítsa a fenntarthatósággal kapcsolatos céljainak megvalósítását. A Lego csoport bevétele 13 százalékkal 43,7 milliárd dán koronára (2154 milliárd forint) nőtt tavaly – közölte pénzügyi eredményeit az MTI-vel a dán építőjáték-gyártó márciusban. A működési eredménye 12,9 milliárd dán koronát tett ki 2020-ban, 19 százalékkal nőtt egy év alatt. A cég közlése szerint minden piacon kétszámjegyű volt az értékesítés növekedése; különösen nagy mértékben erősödtek Kínában, az amerikai kontinensen, Nyugat-Európában, illetve az ázsiai és csendes-óceáni térségben.

Tovább olvasom

Design

Innád papírból a kólát?

Létrehozva:

|

Szerző:

Magyarországon teszteli egyik új fejlesztését, az újrahaszosítható papírpalackot a Coca-Cola – jelentették be keddi sajtótájékoztatójukon Budapesten a cég képviselői.

A The Coca-Cola Company magyarországi ügyvezetője a rendezvényen jelentős csomagolástechnológiai fejlesztésnek nevezte a papírpalackot, amelyet a dán Paper Bottle Company (Paboco) közreműködésével fejlesztettek. Kerekes Péter közölte, hogy a 2 hétig tartó tesztprogram kiskereskedelmi partnere a kifli.hu online élelmiszerbolt lesz, rajtuk keresztül szerdától juttatják el a vásárlókhoz a növényalapú italt tartalmazó palackokat. Szabó Réka, a kifli.hu kereskedelmi igazgatója közölte, hogy nem csupán fogyasztói visszajelzés alapján értékelik, de vissza is gyűjtik a palackokat vizsgálatra. Ebből kiderül, alkalmasak-e a kiskereskedelmi forgalomra, bírják-e az igénybevételt a felhasználásig. A Coca-Cola HBC Magyarország ügyvezető igazgatója a fejlesztést azzal indokolta, hogy a fogyasztók elvárják a fenntarthatóságot, a környezettudatosságot. Békefi László hozzátette, hogy a vállalat ennek megfelelve számos fejlesztést jelentett be az elmúlt években, és idén csaknem 600 millió forintot fordít arra, hogy a dobozos multipack termékek műanyag csomagolását kartonpapírra cserélje. A bejelentést a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség főtitkára méltatta a bemutatón.

Nagy Miklós üdvözölte, hogy a cégek fenntarthatósági vállalásai a termékeik csomagolására is kiterjednek. Becslések szerint a csomagolóanyagok világpiaca eléri az évi ezer milliárd dollárt, amiből az élelmiszer- és italcsomagolások részesedése legalább 50 százalék – tette hozzá. A csomagolóipart – mint fogalmazott – sokszor tekintik a környezetszennyezés egyik fő felelősének, de minden termék előállítása jobban terheli a környezetet, mint a csomagolása. Környezeti szempontból ezért az a legjobb, ha a csomagolás védelmében minden áru eljut a fogyasztóhoz, és ezzel betölti a rendeltetését – hangsúlyozta. Az MTI kérdésére közölték, hogy a fejlesztési folyamat nem zárult le, így annak költségét csak a befejezést követően tudják közölni. Terveik szerint hamarosan olyan papírpalack kerülhet a piacra, amely az újrahasznosítható műanyag bélést és kupakot elhagyva teljes mértékben papírként hasznosítható újra.

 

 

Képek: coca-cola.hu

Tovább olvasom

Design

Gomba alapú, lebomló koporsót fejlesztettek holland kutatók

Létrehozva:

|

Szerző:

A különleges koporsó környezetbarát alternatívát kínál: nemcsak a természetes bomlást gyorsítja, de még a szennyezett talaj regenerálódását is segíti.

Bár sokan nem gondolnak bele, a gombák valójában lenyűgöző organizmusok, amelyek nemcsak a táplálkozásban, hanem a gyógyászatban is remekül alkalmazhatóak. Sőt, több szakértő úgy véli, hogy az élőlények még a zöldebb jövő megteremtésében is segíthetnek, hozzájárulhatnak például az olajszivárgások semlegesítéséhez. Egy holland kutató egészen meglepő területen, a temetkezésekben próbálja meg hasznosítani a gombákat – számol be a Treehugger. A Bob Hendrikx startupja, a Loop által készített Living Cocoon (Élő Gubó) a gombák fonalszerű, vegetatív részéből, micéliumból áll. A speciális koporsó felgyorsítja a bomlást, illetve javítja a talaj állapotát, miközben a benne lévő holttest néhány év alatt eggyé válik a természettel. A hagyományos temetési eljárások meglepőek károsak a környezetre. A koporsókból, illetve a kezelt holttestekből káros anyagok kerülhetnek a földbe, a normál temetést követő bomlás pedig kifejezetten lassú. Sőt, a hamvasztás is problémás lehet, hiszen a maradványok égetése során többek között szén-dioxid és higany kerül a levegőbe.

A Living Cocoon ugyanakkor kizárólag természetes, veszélytelen anyagokból épül fel. A micéliumhoz szerves vegyületeket adnak, a keveréket pedig egy formába helyezik: ahogy a micélium növekedik, felfalja a vegyületet, és nagyjából egy hét alatt felveszi az öntőforma, azaz a koporsó alakját. A folyamat további előnye, hogy nem igényel semmiféle külső energiát, fényt vagy hőt. A speciális koporsó úgy lett kifejlesztve, hogy a talajba engedve nemhogy ne ártson, hanem kifejezetten kedvezzen a földnek. Korábbi vizsgálatok már igazolták, hogy a micélium alapú anyagok képesek kivonni a különböző szennyező anyagokat. Hendrikx szerint jelenlegi életmódunk fenntarthatatlan, a Living Cocoon segítségével ugyanakkor segíthetünk a talajon, ahelyett, hogy károsítanánk azt.

A Loop eddig tíz alkalommal tesztelte élesben a koporsóját Delftben és Hágában. A vállalat célja az, hogy további elemzésekkel jobban megértsék, miként befolyásolja a Living Cocoon a föld minőségét. Hendrikx bízik benne, hogy fejlesztésükkel egy nap segíthetik majd a helyi önkormányzatokat a szennyezett területek helyreállításában.

 

 

Képek: loop-of-life.com

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák