Zöld Energia

Nem lehet megállítani a napelemet

Létrehozva:

8 év telt el a létrehozás óta

2017-11-20

Szerző:

Hell

Mivel a megújuló energiaforrások szép lassan átveszik a nem megújuló energiaforrások szerepét, ezért vannak olyan berendezések, rendszerek, amelyek az energiatermelés alappillérei lesznek. Kétségtelen, hogy idesorolható a napelem is, amelyik már 10 éve is reményt adott arra, hogy igenis a jövő lehet tiszta, szép és energia-dús. A napelemeknek tehát nem lehet nemet mondani, hiszen ezek elképesztő ütemben fejlődnek. Mindez nem csak a fejlett országokra igaz, hanem hazánkra is. Ezért is érheti meg előre gondolkozni és már most beszerezni a napelemet.

Pár éven belül triplájára nőhet a világ napenergia-előállítsa. Ezt példázza, hogy tavaly a világ villamosenergia-termelésének csupán 2 %-át adta a tavaly év végéig kiépült 306 gigawatt napenergia-kapacitás. Egyes előrejelzésekre adva pedig kijelenthető, hogy elérheti a több, mint 900 gigawattot is, ami egy elképesztő teljesítmény lenne. A napelem fényes jövőjét az is hűen türközi, hogy 2016-ban összesen 76,6 GW új napenergia-kapacitás épült ki a világon, ami 50 %-os növekedés az előző évi új telepítésekhez képest. Ezzel első alkalommal előzte meg a szélenergia újonnan telepített kapacitásait.

Aki kicsit is otthonosan mozog a megújuló energiaforrások világában, érdekli a természetvédelem és igenis hisz az emberiséget fenyegető klímaváltozásban, nem bírja szó nélkül hagyni Amerikai jelenlegi elnökének, Donald Trump-nak a nyilatkozatait. Az elnök a tényeknek nemet mondva elutasítja a megújuló energiaforrásokat illető törekvéseket, és inkább a szenet választaná. De a világ legerősebb országának elnöke sem tehet a napelem ellen semmit. Ezt igazolja, hogy a tavalyi év harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához képest 191%-kal többet, vagyis csaknem háromszoros mennyiségű új kapacitást helyeztek üzembe napelemes energia-termelő rendszerből az USA-ban. Sőt, az elkövetkezendő években még intenzívebb növekedést jósolnak a piaci elemzők, ami vicces módon Trump ellenkezése dacára pont az ő egyik legfőbb deklarált célját, új munkahelyek teremtését is szolgálja.

A napelem terjeszkedésében Magyarország sem marad le, de persze nem teljesít itt úgy, mint például Németország vagy épp Hollandia. A törekvések között említést érdemel az, hogy Százhalombattán az évi 14-20 megawatt beépített teljesítményű szolárpark lehet az egyik legnagyobb hazai bravúr. Emellett pedig Gemencen olyan különleges fotovoltaikus napelemtől kapja az elektromos áramot egy erdészház, amelyhez egy energiatároló konténer is tartozik. A 2015 novemberében felállított prototípus már túljutott a sikeres tesztüzemen, és megkapta a TÜV Rheinland tanúsítási dokumentációit. Fő pozitívum itt, hogy hogy sok energiát képes hosszú időn át tárolni. További érv, hogy az előállítása és a felhasználása is rendkívül tisztán, környezetszennyezés nélkül oldható meg, és viszonylag kis vesztességgel alakítható oda- és vissza. Illetve a jó irányban történő haladást az is bizonyítja, hogy a fotovoltaikus erőművek száma bővülni fog idén és ezzel együtt jelentősen nőhet a 0,5 megawatt teljesítménynél kisebb naperőművek száma hazánkban.

Forrás: napelemek-napkollektorok.hu

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöld Energia

Így alakítja át a klímaváltozás a napenergia-potenciált

Még a hazai napelemek áramtermelése is megszenvedheti a klímaváltozást, hiába érkezik több napenergia.

Létrehozva:

20 óra telt el a létrehozás óta

2025-11-28

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A klímaváltozás komoly hatással van az energiaszektorra: a forróbb nyarak miatt egyre több energiára van szükség hűtéshez – ennek egy részét napenergiából is fedezhetjük. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói friss elemzésükben rámutatnak, hogy a klímaváltozás még itt is közbeszólhat – írja az alternativenergia.hu. A nyári napsugárzás mennyisége ugyanis már nem sokat nő a jövőben, ugyanakkor a pesszimista jövőkép szerint az egyre forrósodó nappalok visszafogják a napenergiából kinyerhető áram mennyiségét. Az elmúlt évtizedekben Magyarország, sőt, egész Kelet-Európa nyári égboltja látványosan világosabb lett. A levegőtisztaság javulása – a nehézipar visszaszorulása és a légszennyezés elleni nemzetközi intézkedések révén – jelentősen csökkentette az aeroszolrészecskék mennyiségét. Ezzel nemcsak több napsütés tudott átjutni a légkörön, de a nedvesség kicsapódását segítő apró részecskék hiánya miatt a felhőképződés is visszaesett, különösen nyáron. Ennek eredményeként Magyarországon ma átlagosan 29 olyan naposabb nyári nap van évente, amikor a besugárzás meghaladja a 270 W/m²-t – tízzel több, mint a rendszerváltás előtt.

Úgy tűnik, a napenergia-technológia felfutása éppen a megfelelő időpontban következett be – a kérdés csak az, hogy mit várhatunk a jövőben, és hogyan befolyásolja a várakozásainkat a klímaváltozás. Ennek jártak utána az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita a klímaváltozás két legújabb forgatókönyvét hasonlították össze: az egyik szerint a kibocsátáscsökkentés csak a 2040-es években indul be (realista jövőkép), a másik szerint folytatódik az eddigi „business-as-usual” trend (pesszimista jövőkép). A modellek alapján nyáron már alig várható további világosodás – az országban legfeljebb 1–5 nappal nőhet a naposabb napok száma a század végéig.

A szél nem segít, a forróság viszont árt
Nem meglepő, hogy minél erősebb a napsugárzás, annál több energiát lehet elvileg előállítani belőle. Az viszont kevésbé ismert, hogy a túlzott hőség rontja a napelemek hatékonyságát, míg a szél javítja azt, mivel hűti a rendszereket.

A jövő szélviszonyai a klímamodellek eredményei szerint nem változnak jelentősen, így nem várható, hogy a hűtőhatás javíthatná a napelemek teljesítményét. A hőmérséklet viszont biztosan nő, a pesszimista jövőkép szerint sokkal erőteljesebben, így az összes nyári napot tekintve a napenergia-potenciál csökkenése várható itthon. Míg a realista jövőkép szerint gyenge növekedés, azaz pozitív hatás várható, leginkább a Dunántúlon.

Különösen a naposabb nyári napokon lesz érzékelhető a visszaesés: akár másfél napnyi paksi erőmű-termelésnek megfelelő energiát is elveszíthetünk évente a pesszimista forgatókönyv szerint. Ha az összes nyári napot tekintjük, akkor a realista forgatókönyv szerint még akár egy napnyi energiát nyerhetünk is, miközben a pesszimista szerint nagyjából ugyanennyit veszítünk majd. Ráadásul a klímaváltozás nemcsak a napelemek hatásfokára van hatással. A forróbb nyarak rövidítik az élettartamukat, a gyakoribb viharok kárt tehetnek bennük, a klímaváltozással gyakoribbá váló szaharai porviharok pedig csökkenthetik a besugárzást és a hatékonyságot is.

A kutatás végső tanulsága egyértelmű: minél előbb csökkentjük a globális üvegházgáz-kibocsátást, annál kisebb veszteséggel számolhatunk – nemcsak a napelemek, hanem az egész energiagazdálkodás szempontjából is.

Tovább olvasom