Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mostantól saját márkajelük van a bécsi zöldségeknek

Létrehozva:

|

Könnyű dolga lett a bécsieknek: már egyetlen pillantással ráismerhetnek a város határain belül termett zöldségekre, gyümölcsökre.

A Bécsi Mezőgazdasági Kamara ugyanis külön márkajelet vezetett be ezeknek a termékeknek. A „Stadternte Wien” címkét azok a bécsi gazdaságok használhatják, amelyek megfelelnek az előírt minőségi és származási szabályrendszernek. „So nah – so gut” (Olyan közeli – olyan finom) mottóval saját márkát vezetett be a bécsi mezőgazdasági terményeknek a város agrárkamarája. A „Stadternte Wien” (Bécsben termett) jelölés segítségével a vásárlók a jövőben a címkék böngészése nélkül, egy pillantással felismerhetik azokat a zöldségeket, gyümölcsöket, borokat, söröket vagy éppen mézet, amelyek az osztrák főváros határain belülről származnak. A márkajelet azok a bécsi termelők használhatják, akik megfelelnek a szigorú minőségi és származási szabályrendszernek.

A Stadternte Wien jelölés garancia a kiváló minőségre, illetve arra, hogy a termék az osztrák főváros határain belül termett. Vagyis nem kellett hosszú szállítási láncon végigmennie ahhoz, hogy a bécsiek kosarába kerülehessen, ami jelentős hozzájárulás a klímavédelemhez. Ráadásul az osztrák főváros termelői – és a város maga is – nagy hangsúlyt fektetnek a bio-gazdálkodásra. A 645 bécsi mezőgazdasági vállalkozás 27 százaléka bio-gazdaság, a város pedig már 1978-ban elkezdett átállni a vegyszermentes termelésre. Bécs 1.700 hektáron folytat bio-gazdálkodást, amivel Ausztria legjelentősebb bio-gazdaságai közé tartozik.

Advertisement

Az osztrák főváros összterületének 14 százalékát használják mezőgazdasági termelésre, az 5.700 hektárból 4.300 hektár szántóföld. 543 hektáron főként zöldséget – paradicsomot, paprikát és uborkát – termesztenek, 673 hektáron pedig szőlőt. Kevesen tudják, de Bécs igazi uborka-nagyhatalomnak számít Ausztriában: 2019-ben az összes osztrák uborkatermés 65,3 százaléka az osztrák fővárosból származott. Bécsnek egyébként még saját borászata is van, a Weingut Cobenzl 60 hektáron állítja elő az Ausztriában és külföldön egyaránt ismert borait. Ráadásul a borászat idéntől tisztán biológiai gazdálkodást folytat.

Az osztrák fővárosban összesen 645 mezőgazdasági üzem működik, ezek közül 207-ben – fedett területen – zöldségeket, 197-ben szőlőt, 80-ban kerti-, balkon- és dísznövényeket, nyolcban pedig gyümölcsöt termesztenek. Szántóföldi műveléssel 161, állattartással 16, szabadföldi zöldségtermesztéssel 12, erdészettel pedig három üzem foglalkozik. A főleg Simmeringben, Donaustadtban és Floridsdorfban működő családi vállalkozások negyven különböző fajta zöldséget termesztenek, 2020-ban összesen 73.402 tonnányit. A Stadternte Wien jelöléssel az ő termékeiket lehet könnyen beazonosítani – például a piacokon. A programban résztvevő termelőkről a fogyasztók a https://www.stadtlandwirtschaft.wien/stadternte oldalon olvashatnak részletesen.

Advertisement

Kép:  PID / Jobst

 

Advertisement

Zöldinfó

Hulladékból erőforrás: több ezer tonnát tereltek vissza a körforgásba

Kárpátalján már több mint 2500 tonna hulladék jutott vissza a gazdaságba.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A PET Kupa és a Diageo Zrt. támogatásával valósult meg a CALL-Action projekt, amely 2022 februárja óta építi Kárpátalján a szelektív hulladékgyűjtés rendszerét – írja az alternativenergia.hu. Ennek köszönhetően mostanra már több mint 2500 tonna potenciális folyami hulladékot térítettek el a természetből és juttattak vissza a körforgásos gazdaságba – közölte a PET Kupa Egyesület a honlapján. Az egyesület által eljutatott közleményben rámutattak, a CALL-Action projekt célja, hogy a kárpátaljai hulladékgazdálkodás fejlesztésén, valamint szemléletformáló iskolai programokon és folyótisztító akciókon keresztül valódi hatást, mérhető eredményeket érjen el. A program így egyszerre szól környezeti beavatkozásról, infrastruktúra-fejlesztésről és közösségépítésről.

Kiemelték, nagy eredménynek számít a 2500 tonnányi hulladék, amit eddig sikerült eltéríteni a folyótól, hiszen ezzel megóvták a helyi vízi ökoszisztémát és megakadályozták, hogy ez a hulladék Magyarországra érkezzen.
A közlemény szerint az eredmények a PET Kupa szakembereit is meglepték, ugyanis a projekt első, kétéves fázisában 690 tonna hulladék körforgásban tartását vállalták helyi partnerek bevonásával, azonban már akkor több mint a dupláját gyűjtötték be. Mindez egyebek mellett annak köszönhető, hogy Kárpátalján három hulladékszállító teherautó állt szolgálatba. A PET Kupa közösségi támogatói, civil adományozók segítették az első jármű beszerzését, míg a másik kettő teherautó már a Diageo segítségével érkezett meg Beregszászra, illetve Ungvárra.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák