Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mostantól saját márkajelük van a bécsi zöldségeknek

Létrehozva:

|

Könnyű dolga lett a bécsieknek: már egyetlen pillantással ráismerhetnek a város határain belül termett zöldségekre, gyümölcsökre.

A Bécsi Mezőgazdasági Kamara ugyanis külön márkajelet vezetett be ezeknek a termékeknek. A „Stadternte Wien” címkét azok a bécsi gazdaságok használhatják, amelyek megfelelnek az előírt minőségi és származási szabályrendszernek. „So nah – so gut” (Olyan közeli – olyan finom) mottóval saját márkát vezetett be a bécsi mezőgazdasági terményeknek a város agrárkamarája. A „Stadternte Wien” (Bécsben termett) jelölés segítségével a vásárlók a jövőben a címkék böngészése nélkül, egy pillantással felismerhetik azokat a zöldségeket, gyümölcsöket, borokat, söröket vagy éppen mézet, amelyek az osztrák főváros határain belülről származnak. A márkajelet azok a bécsi termelők használhatják, akik megfelelnek a szigorú minőségi és származási szabályrendszernek.

A Stadternte Wien jelölés garancia a kiváló minőségre, illetve arra, hogy a termék az osztrák főváros határain belül termett. Vagyis nem kellett hosszú szállítási láncon végigmennie ahhoz, hogy a bécsiek kosarába kerülehessen, ami jelentős hozzájárulás a klímavédelemhez. Ráadásul az osztrák főváros termelői – és a város maga is – nagy hangsúlyt fektetnek a bio-gazdálkodásra. A 645 bécsi mezőgazdasági vállalkozás 27 százaléka bio-gazdaság, a város pedig már 1978-ban elkezdett átállni a vegyszermentes termelésre. Bécs 1.700 hektáron folytat bio-gazdálkodást, amivel Ausztria legjelentősebb bio-gazdaságai közé tartozik.

Advertisement

Az osztrák főváros összterületének 14 százalékát használják mezőgazdasági termelésre, az 5.700 hektárból 4.300 hektár szántóföld. 543 hektáron főként zöldséget – paradicsomot, paprikát és uborkát – termesztenek, 673 hektáron pedig szőlőt. Kevesen tudják, de Bécs igazi uborka-nagyhatalomnak számít Ausztriában: 2019-ben az összes osztrák uborkatermés 65,3 százaléka az osztrák fővárosból származott. Bécsnek egyébként még saját borászata is van, a Weingut Cobenzl 60 hektáron állítja elő az Ausztriában és külföldön egyaránt ismert borait. Ráadásul a borászat idéntől tisztán biológiai gazdálkodást folytat.

Az osztrák fővárosban összesen 645 mezőgazdasági üzem működik, ezek közül 207-ben – fedett területen – zöldségeket, 197-ben szőlőt, 80-ban kerti-, balkon- és dísznövényeket, nyolcban pedig gyümölcsöt termesztenek. Szántóföldi műveléssel 161, állattartással 16, szabadföldi zöldségtermesztéssel 12, erdészettel pedig három üzem foglalkozik. A főleg Simmeringben, Donaustadtban és Floridsdorfban működő családi vállalkozások negyven különböző fajta zöldséget termesztenek, 2020-ban összesen 73.402 tonnányit. A Stadternte Wien jelöléssel az ő termékeiket lehet könnyen beazonosítani – például a piacokon. A programban résztvevő termelőkről a fogyasztók a https://www.stadtlandwirtschaft.wien/stadternte oldalon olvashatnak részletesen.

Advertisement

Kép:  PID / Jobst

 

Advertisement

Zöldinfó

Határokon átívelő együttműködés szükséges a magyar vízügyben, hangsúly az alkalmazkodáson

Közel 900 gazda jelentkezett a Vizet a tájba! programba.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Közel 900 gazda jelentkezett a vízvisszatartást célzó Vizet a tájba! programba, több mint 25 ezer hektár területet ajánlva fel a kezdeményezéshez, hiszen a víz megtartása lehet az egyik eszköz, amellyel küzdeni lehet az új éghajlati viszonyok következményei ellen – közölte Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára Luxemburgban. Az EU-tagállamok környezetügyekért felelős minisztereinek tanácskozására érkezve Raisz Anikó elmondta: a keddi tanácsülés egyik fő napirendi pontja a klímakérdések megvitatása, ezen belül az Európai Unió képviselendő álláspontja a közelgő, brazíliai ENSZ klímakonferencián. Hozzátette: reményei szerint a tanácsülésen elfogadják a klímapolitikai következtetéseket is. Kiemelte, hogy most az egyik legfontosabb téma a víz és az alkalmazkodás az új éghajlati viszonyokhoz, különösen az uniós vízstratégia kapcsán. “Nagyon örülünk annak, hogy amit az elnökségünk legelején, az informális tanácson felvetettünk, az a téma most már napirenden van, hiszen időközben a bizottság megjelentette a stratégiát” – tudatta az alternativenergia.hu.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarország számára a határon átnyúló együttműködés kulcsfontosságú, és az alkalmazkodási feladatokat nem szabad kizárólag az agrárszektorra hárítani. “Nagyon sok szektornak együtt kell működnie ahhoz, hogy sikeresen tudjunk alkalmazkodni az új viszonyokhoz a vizek kapcsán” – mondta, hozzátéve: a megfelelő finanszírozás elengedhetetlen, ezért Magyarország szeretné, ha az új többéves pénzügyi keretben (MFF) is megfelelő hangsúlyt kapna ez a kérdés. Raisz Anikó kitért arra is, hogy a tanácsülés napirendjén szerepel a kémiai biztonság kérdése is, amelyet Magyarország éppen egy évvel ezelőtt, a luxembourgi ülésen vetett fel. “Fontos, hogy végre megjelenjenek ezek a kérdések a bizottság munkájában is” – hangsúlyozta.

Elmondta, hogy a megbeszélésen a közelgő nemzetközi környezetvédelmi eseményekről is szó lesz, köztük az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlésének hetedik ülésszakáról. “Talán sosem volt olyan fontos a nemzetközi együttműködés, mint most” – tette hozzá. Újságírói kérdésre válaszolva Raisz Anikó a 2040-es 90 százalékos kibocsátáscsökkentési uniós klímacélokról is beszélt. “A magyar álláspont mindig a realitásokat veszi figyelembe” – fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy Magyarország már elérte a 48 százalékos kibocsátáscsökkentést, miközben az uniós átlag 38 százalék. “Mi tudjuk, mit kell csinálni, és látjuk, hogy olyan országok is követelik a 90 százalékos célt, amelyeknek eddig 0,1 vagy 10 százalékot sikerült teljesíteniük. Ez közös cél, de legyünk reálisak: olyan célokat kell kitűzni, amelyek a versenyképességet szolgálják, nem pedig tönkreteszik” – mondta.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák