Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Őslakosok is vannak az idei “zöld Nobel-díjasok” között

Létrehozva:

|

Őslakos ecuadori környezetvédelmi aktivisták is vannak a Goldman Környezetvédelmi Díj, hétköznapi nevén zöld Nobel-díj idei kitüntetettjei között – számolt be róla a The Guardian.

A két dél-amerikai díjazott a 29 éves Alex Lucitante és a 30 éves Alexandra Narváez, akik egy bennszülöttmozgalom élére álltak, hogy megvédjék a cofán nép ősi területét az aranybányászattól. 2018 októberében ennek eredményeként az ecuadori bíróságok 52 aranybányászati koncessziót töröltek, amelyeket a közösség beleegyezése nélkül, illegálisan adtak ki. A sikeres fellépésnek köszönhetően 32 ezer hektárnyi, a cofánok által szentnek tartott, érintetlen, nagy biodiverzitású esőerdő menekült meg. A győzelem precedenst teremtett Ecuadorban, ahol az alkotmánybíróság példaként használja az ügyet arra, hogyan kell tiszteletben tartani az őslakos népek jogait. A környezetvédelmi aktivisták szempontjából Dél-Amerika a legveszélyesebb helyszín a világon, mivel a kormányok rendszeresen megsértik az őslakosok konzultációhoz való jogát, amelyet az őslakos és törzsi népekről szóló egyezmény rögzít.

A környezetvédelmi díj további elnyerői között van az 55 éves holland Marjan Minnesma, aki beperelte a holland kormányt, amiért nem védte meg polgárait az éghajlati válságtól. A bíróság arra kötelezte Hollandiát, hogy kezdje meg az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését. A próbaper sikere nyomán világszerte hasonló perek indultak el. Az afrikai győztes, egy nigériai környezetvédelmi jogász, szintén holland kötődésű. Az 52 éves Chima Williams húsz év alatt harcolta ki Hágában, hogy a Royal Dutch Shell olajvállalatot felelősségre vonják a leányvállalata okozta olajszennyezés miatt, amely jelentős ökológiai, társadalmi és gazdasági károkat okozott a Niger deltájában. Goldman-díjas lett egy nyugdíjas thaiföldi tanár, Niwat Roykaew is, aki a halászok és a gazdák segítségével megakadályozott egy kínai csatornaprojektet, amely Ázsia legnagyobb biodiverzitású folyóját, a Mekongot fenyegette.

Egy amerikai diák, Nalleli Cobo kampánya pedig elérte, hogy Los Angeles betiltott minden új olajprojektet, és kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ig fokozatosan megszünteti a meglévő olajkitermelő helyeket. Cobo kilencéves korában csatlakozott a közösség harcához egy olajkút bezárásáért, miután ő és más gyerekek is megbetegedtek. Édesanyjával együtt mozgósította a közösséget, panaszokat nyújtott be, gyűléseken vett részt, és tanúskodott a környezetszennyezés okozta egészségkárosodással kapcsolatban. Cobo, akinél 19 évesen rákot diagnosztizáltak, műtéten és kemoterápiás kezelésen is átesett. Ma már 21 éves, politológiát tanul az egyetemen, és azt tervezi, hogy 2036-ban indul az amerikai elnökválasztáson. Az 1989-ben alapított Goldman-díjat eddig 93 ország 213 környezetvédelmi aktivistája kapta meg.

Zöld Energia

Hogyan építhető naperőmű a világ egyik legkeményebb környezetében?

A tibeti létesítmény segít zöld energiával ellátni a régiót.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A China Huaneng Group, Kína egyik legnagyobb állami tulajdonú villamosenergia-termelő vállalata bejelentette, hogy sikeresen csatlakozott a hálózatra a Tibeti Autonóm Területen, Sannan városánál található Dzsiava I. naperőműve – számol be a PV Magazine. A több mint 4500 méter magasan fekvő létesítmény jelenleg a legnagyobb napenergia-tároló projekt a régióban, de a rendszert a következő lépésekben tovább bővítik majd. Az I. fázisú erőmű Dzsiava faluban fekszik, és 250 MW napelemes kapacitással, valamint egy 50 MW/200 MWh-s elektrokémiai energiatároló rendszerrel büszkélkedhet. A tárolóegységet úgy tervezték, hogy a napfényes órákban elnyelje a felesleges energiát, éjszaka pedig négy óra alatt akár 200 MWh-t szabadítson fel, ezzel javítva a térség energiabiztonságát, illetve egyenlítve ki a csúcsidőszakokban jelentkező energiaigényt. A projektet a Huaneng Yarlung Tsangpo Hydropower Development Co., Ltd., a Huaneng Group leányvállalata hozta létre. Az építkezés hivatalosan 2024 februárjában kezdődött, az erőművet pedig 2025 márciusának végére, 13 hónapos intenzív építkezést követően kapcsolták a hálózatra. Ennél keményebb környezetben nem nagyon lehet beruházást megvalósítani.

A projekt helyszínén az oxigén szintje mindössze 60%-a a tengerszinten mérhetőnek, míg az ultraibolya sugárzás mértéke két-háromszoros. A hőmérséklet eközben közel 30 Celsius-fokos ingadozásokat mutat naponta. A zord környezet az éves építési időt kevesebb mint hat hónapra korlátozta, és a csapatnak olyan nehézségekkel kellett megküzdenie, mint a magassági betegség, a szélsőséges időjárás és a gépek csökkent hatékonysága.

A Huaneng szerint a projekt révén értékes tapasztalatokat szereztek a magashegyi mérnöki munkák terén, megalapozva a Tibetben, Csinghajban, Hszincsiangban és más, hasonló kihívást jelentő régiókban megvalósítandó jövőbeli nagyszabású projekteket. A teljes üzembe helyezést követően az I. fázis várhatóan évente körülbelül 370 GWh villamos energiát fog termelni, és létfontosságú szerepet játszik majd a tibeti csúcsidőszakokban jelentkező áramhiány enyhítésében. A létesítményt is magába foglaló, 850 MW-os Yalong River projektet három szakaszban valósítják meg.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák