Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Érdemes napelemeket telepíteni az erdők helyére?

Létrehozva:

|

Ha pusztán a szénsemlegesítést nézzük, megéri napelemeket telepíteni a fák helyére, de a probléma természetesen ennél jóval összetettebb.

Rengeteg szakértő gondolja úgy, hogy a napelemek jelentik a legjobb eszközt a globális felmelegedés és az elszálló energiaárak elleni küzdelemben. A panelek ugyanakkor meglehetősen helyigényesek, és előfordul, hogy a napelemek kihelyezésekor a természettől vesznek el területeket. Vajon megfelelő megoldás, ha a napelemek telepítéséhez fákat vágnak ki? Ezen komplex kérdés megválaszolásához több tényezőt, így a kibocsátást, illetve a természet megóvását is figyelembe kell venni. A problémát a PV Magazine járta körbe.

Az Európai Környezetvédelmi Bizottság elemzése alapján egy kifejlett fa egy évben 22 kilogramm szenet képes megkötni. Egy-egy hektár erdőben nagyjából 40-100 fa található. Ami a napelemeket illeti: az eszközök révén jelentősen csökkenhető az emisszió, a mértéket azonban több faktor, köztük a helyi éghajlati adottságok is befolyásolják. Az Egyesült Államokban például kilowattóránként átlagosan 0,38 kilogramm szén-dioxid-kibocsátás spórolható meg, egy átlagos, 400 wattos panel tehát évi 1,5 kilowattórával 231 kilogramm emissziót takarít meg. Ez több mint tíz kifejlett fa szénelnyelésével ér fel.

Advertisement

Amennyiben tehát pusztán a kibocsátást vesszük figyelembe, a napelemek hatékonyabbak a fáknál. Egy átlagos, 7000 wattos otthoni napelem a szénsemlegesítés szempontjából 180 fának felel meg, egy hektárnyi napelem pedig 16-65-ször több emissziócsökkenéssel jár, mintha ugyanazon a helyen erdő lenne.

A napelemek ráadásul nem zárják ki teljes egészében a növények jelenlétét. Egy korábbi vizsgálat alapján ha a panelek alatt természetes, jól gondozott aljnövényzet van, az kedvezően hathat a talajra, és akár 1 tonnával is növelheti az évente elnyelt szén mennyiségét. Mindezek ellenére fontos hozzátenni, hogy az emberiségnek szüksége van az egészséges természetre, ehhez pedig nagy, egymással összefüggő, zavartalan erdők is kellenek. Amennyiben viszont a klímaváltozás elleni harcban elengedhetetlen kibocsátás-csökkentésre törekszünk, bizonyos helyzetekben előnyökkel járhat néhány fa kivágása, hogy oda napelemes rendszereket telepíthessenek.

Advertisement

Zöldinfó

Természet, klímavédelem és közösségépítés a Magyar Nemzeti Parkok Hetén

Megnyílt a Magyar Nemzeti Parkok Hete.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megnyílt a Magyar Nemzeti Parkok Hete, a 20. alkalommal megrendezett országos programsorozat az év legnagyobb ökoturisztikai eseménye, amelyen mind a 10 magyarországi nemzeti park igazgatóság bemutatkozik a nagyközönség előtt Budapesten – írja az alternativenergia.hu. A nyitó hétvégén a Vajdahunyad vár udvarán interaktív programok, játékok várják a látogatókat. A rendezvényt megnyitó sajtótájékoztatón pénteken Budapesten Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter kiemelte, a mai nap sokkal több mint egy rendezvénysorozat kezdete, ez a természet ünnepe. Annak a természeti örökségnek az ünnepe, amelyhez szinte mindenki ezer szállal kötődik. Hozzátette: a természet és a minket körülvevő környezet védelme és szeretete nélkül hosszú távon nem sokra jutunk. A hazai változatos természeti örökség mellett kitért a kulturális örökségre is, amelyről úgy fogalmazott: “a Hortobágy végtelen pusztája, a Balaton világa a nádasokkal, folyóink és erdeink nem csak a tájat formálták, hanem a magyar gondolkodást és identitást is”.

A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy a természet ezeknél is többet jelent, a mindennapi életünk alapja is egyben. Hiszen tiszta víz, levegő, termékeny talaj vagy beporzó rovarok nélkül nincs egészéges élelmiszer, sőt emberi élet sem képzelhető el ezek nélkül a Földön. Az élővilág változatossága, más néven a biológiai sokféleség és az általa biztosított szolgáltatások védelme “nem valami féle hóbort, hanem saját életminőségünk és a jövőnk záloga, amely biztosítja életfeltételeinket” – mutatott rá. Hozzátette: ez különösen igaz mostanában, amikor az emberek egyre gyakrabban tapasztalják meg a klíma változás hatásait, hiszen az aszályok, a hőhullámok, a villámárvizek már nem távoli jelenségek, hanem a mindennapi élet részei.

Gajdos László elmondása szerint az egészéges természeti környezet ilyenkor úgy működik, mint az emberi szervezet immunrendszere: az erdők, a gyepek, a vizes élőhelyek, a folyók természetes rendszerei csökkentik a szélsőséges időjárási események hatásait. Ráadásul kutatások bizonyítják, hogy a zöld környezet a stressz egyik legfőbb ellenszere, a mentális jóllétünk alapja.

Advertisement

Közölte, Magyarország nemzeti parkjai a szabadban eltöltött időt is számtalan módon támogatják, például vannak vezetett gyalogos és vízi túrák, ahol elhivatott szakemberek mutatják be “az elénk táruló táj titkait”. Gajdos László – az Élő Környezetért Felelős Minisztériumra utalva – elmondta, az új környezeti tárca létrehozása önmagában is erős politikai üzenet, amely a társadalomban erősödő környezeti igényekre, konfliktusokra is reagál.

Az elmúlt évek tapasztalatai megmutatták – legyen szó aszályról, a hazai erdők állapotáról vagy éppen a környezetet érintő beruházások körüli vitákról -, hogy a magyar emberek számára egyre fontosabb az őket körülvevő környezet állapota, és joggal várják el a felelős, átlátható, jövőbemutató döntéseket. Személyes elköteleződése, hogy olyan minisztériumot építsen, amely képes megfelelni ezeknek a társadalmi elvárásoknak és a 21. század környezeti kihívásainak – fogalmazott Gajdos László, hozzátéve, olyan minisztériumot kíván építeni, amely partnerként tekint a helyi közösségekre, az önkormányzatokra, a civil szervezetekre, a tudományos világ szereplőire és minden magyar emberre, aki tenni akar a környezet megőrzéséért.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák