A projekt elég ellentmondásos, mert a létesítmény által megtermelt energiával olaj- és gázfúrókat is el akarnak látni. A projekt résztvevői szerint a szélfarm használatával csökkenthetik a kibocsátást, a létesítmény ugyanakkor hosszabb távon támogathatja a fosszilis energiahordozók kinyerését. Norvégia elkezdte felépíteni a világ legnagyobb lebegő szélfarmját az ország nyugati partjainál – számol be az Interesting Engineering. Ellentmondásos módon a létesítményt részben arra fogják felhasználni, hogy energiával lássák el a térség gáz- és olajtermelését. Az Északi-tengeren a szélsebesség rendkívüli, ezért egyre több szélerőművet telepítenek ide. Tavaly például egy 50 megawattos skót szélfarmot fejeztek be, amely 55 ezer háztartás számára biztosíthat áramot. Nem meglepő módon Norvégia is folytat hasonló projekteket.
A Hywind Tampen nevű tengeri létesítmény kapacitása a tervek szerint 88 megawattos lesz. A telephez 11 turbina tartozik majd, melyek mind olyan lebegő betonszerkezeteken lesznek, amelyeket alul rögzítenek egy közös rendszerben. A parkot a parttól 140 kilométerre akarják létrehozni, a turbinák 260-300 méter mély vízben fognak állni. A projekt már javában zajlik, eddig négy turbinát helyeztek ki. Az energiatermelés előreláthatóan 2022 harmadik negyedévében kezdődik majd, az előállított áram egy részéből a Snorre és a Gullfaks olaj- és gázmezők energiaszükségletét tervezik kielégíteni. A projektben részt vevő egyik vállalat, az Equinor szerint a létesítmény a helyi platformok éves energiaigényének 35 százalékát láthatja el. Mivel a szükséges áramot alapvetően fosszilis energiahordozók révén termelnék meg, a projekttel évente mintegy 200 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátást és ezer tonna nitrogén-oxid-emissziót spórolhatnak meg. Az építéshez használt megoldások ráadásul segíthetik a későbbi lebegő szélfarmok létrehozását.
Norvégiában sok területen törekednek a zöld technológia alkalmazására, az elektromos autók használatát tekintve például a világelithez tartozik az ország. Norvégia ugyanakkor a bolygó ötödik legnagyobb olajkinyerője, és a harmadik legjelentősebb földgázexportőre. A szélfarmmal az olaj és gáz feltárása valamivel környezetbarátabb lesz, a projekt ugyanakkor azt mutatja, hogy a skandináv hosszú távon is gondolkozik a fosszilis energiahordozókban.
Zöld Energia
Új típusú energiatárolót dolgoztak ki
A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.
Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.
Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.
A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.
A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.
A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.
