Zöldinfó

Egyre több pénzintézet kínál hiteltermékeket energetikai korszerűsítésre

A jegybanki elvárásokkal összhangban egyre több bank kínál hitelkonstrukciókat az ingatlanok energetikai korszerűsítésére; a pénzintézeteknek az MTI kérdésére küldött válaszaiból kiderül, hogy az OTP Banknak és az UniCredit Banknak van már ilyen célú hitele, a CIB Bank fontolgatja a termékpaletta bővítését ebbe az irányba, a K&H pedig augusztus elejétől vezetett be ilyen terméket.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-08-16

Szerző:

Hell

A K&H új zöld hitelének célja a bank tájékoztatása szerint az, hogy csökkenjen az adott lakás energiafelhasználása, az ingatlan legalább BB energetikai besorolási osztályba kerüljön, energiafogyasztási értéke évente legfeljebb 80 kilowattóra legyen négyzetméterenként. Megjegyezték: a hitel egyaránt igénybe vehető már meglévő ingatlan modernizációjára, felújítására vagy olyan új ingatlan vásárlására, amely megfelel a magasabb energetikai elvárásoknak. A K&H lehetőséget teremt arra, hogy egy szerződésben kapjon hitelt az ügyfél az ingatlan vásárlására és annak felújítására. A pénzintézet zöld lakáshitel kamata jelenleg megegyezik a mindenkori jelzáloghitel kamatokkal, de a K&H a kölcsönösszeg 1 százalékát, legfeljebb 120 ezer forintot visszatérít a hitelfelvevőnek, és legfeljebb 40 ezer forint erejéig egy energetikai tanúsítvány díját is állja – tájékoztattak. A hitelprogram összhangban van az MNB által meghirdetett lakáscélú Zöld Tőkekövetelmény-kedvezmény Program feltételeivel – jelezték.

A piacon jelen lévő pénzintézetek közül az OTP Bank az Évnyerő lakáshitel termékén keresztül felújításra és energetikai korszerűsítésre is nyújt fedezetet. A hitelkonstrukciónál az ügyfelek a futamidő első évében, amikor hitelből történik a lakás energiahatékony felújítása, alacsonyabb törlesztőrészletet, csak kamatot fizetnek. A felújítási munka elvégzése után, amikor már az energetikai korszerűsítés hatása érvényesülhet, akkor kell csak elkezdeni a hitel tőketörlesztését. Az UniCredit Bank több olyan hitelterméket is kínál, amelyeket kifejezetten lakások energetikai megújításához dolgozott ki. Kiemelték a Green kedvezményes kamatozású személyi kölcsönt napelem-telepítésre. Ennél a terméknél figyelembe vették, hogy a napelemek iránti erősödő kereslet miatt a kivitelezések elhúzódhatnak, ezért ügyfeleiknek a hitelszerződés megkötésétől számított hat hónap áll a rendelkezésükre a hitelösszeg lehívására és a törlesztés megkezdésére.

A bank továbbá kínál felújítási személyi kölcsönt hosszú, akár 10 éves futamidővel lakásfelújítási, köztük energetikai korszerűsítési célokra is. A piaci kamatozású felújítási jelzáloghitelüknél amennyiben a felújítás célja a rezsiköltség csökkentése, akkor a bank 0,5 százalékos öko kamatkedvezményt nyújthat. A bank jelezte, hogy sok pénzintézet mellett náluk is elérhető a gyerekeseknek segítséget nyújtó Kamattámogatott otthonfelújítási kölcsön: a kormányrendeletben szereplő felhasználási célok között több is van, amelynek megvalósításával a lakás energetikai feltételei javíthatók. Az Erste Bank dolgozik egy zöld termék kialakításán, a CIB Bank pedig azt közölte, hogy vizsgálja a lehetőségét olyan hiteltermékek bevezetésének, amely kifejezetten a lakások energiakiadásainak csökkentését célozza meg. Jelenleg a pénzintézetek meglévő finanszírozási termékei energetikai korszerűsítésre, felújításra vagy energetikailag korszerű ingatlan vásárlására, építésére is felhasználhatók – hívták fel a figyelmet.

Az MNB pénteken közölte, hogy megújította zöld ajánlását, amelyben elvárják, hogy a hazai hitelintézetek 2025-ig álljanak át a zöld működésre, egyebek mellett dolgozzanak ki környezeti szempontból is fenntartható hitelezési politikát.

Kapcsolódó tartalom:energiafelhasználás felújítás hitel

Zöldinfó

Okostelefon a zsebben, természet a kézben, így válhat mindenki kutatóvá

Egy megyényi természet sorsa múlik azon, mit tudunk róla – és most bárki beszállhat a rejtett értékek feltérképezésébe.

Létrehozva:

1 nap telt el a létrehozás óta

2026-02-01

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Magyarország 2030-ig vállalta, hogy területének 30 százalékát védelem alá helyezi, de ettől ma még messze vagyunk – írja az alternativenergia.hu. A hiányzó rész egy nagyobb megye területének felel meg – és nem térképen, hanem adatokban „hiányzik”. Szabolcs Márton, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa szerint a megoldás fontos részét jelentheti a közösségi tudomány, vagyis azok az önkéntesek, akik akár egyetlen telefonos megfigyeléssel is hozzájárulhatnak a természetvédelemhez. Ráadásul nem kell a nyárra várni: a téli és kora tavaszi adatgyűjtés is kulcsfontosságú. Magyarországon jelenleg a területek mintegy 22 százaléka áll természetvédelmi oltalom alatt, miközben az uniós vállalás szerint 2030-ra el kellene érni a 30 százalékot. Ez a különbség pedig nem kevés: egy nagyobb megye területének felel meg. A kérdés az, hol található ez az a térség, amely természetvédelmi szempontból indokolt lenne a védelemre. A válasz pedig nem újabb térképek rajzolásában, hanem sokkal több és pontosabb biológiai adatban rejlik.

Több adat kell, mint amennyit a kutatók egyedül össze tudnak gyűjteni

Bár a Földön mintegy 2,5 millió fajt ismerünk, sok esetben még a velük kapcsolatos alapvető információink – például az elterjedésük – is hiányosak. Ennek nem az az oka, hogy ezek a fajok érdektelenek lennének, hanem az, hogy nincs elég kutató, aki minden élőlényt mindenhol megfigyeljen. A természetvédelem gyakorlati tervezéséhez azonban elengedhetetlen lenne tudni, hol élnek a védelemre szoruló fajok, és mely területek őrzik a legnagyobb biodiverzitást.

Ezt a hiányt pótolják egyre nagyobb mértékben a közösségi tudományos programok. Magyarországon már most is hatalmas civil adatgyűjtő hálózat működik: madárszámlálások, vadkamerás felvételek feldolgozása, városi tavak élővilágának feltárása vagy éppen kullancsok és szúnyogok megfigyelése zajlik önkéntesek bevonásával. Ezek az adatok nem fiókban maradnak, hanem ellenőrzés után tudományos kutatásokban és természetvédelmi döntésekben is megjelennek.

Ebben jelentős szerepet játszik az iNaturalist nevű online platform, amely világszerte – magyar nyelven is – elérhető. A felhasználók fényképpel és helyadatokkal tölthetnek fel megfigyeléseket, a rendszer pedig határozási javaslatot tesz, amit a közösség és szakértők ellenőriznek. Így akár egyetlen telefonos fotóból is megbízható tudományos adat válhat. Ezek a közösségi megfigyelések már ma is hozzájárulnak például egyes fajok elterjedésének, változatainak vagy táplálkozási szokásainak pontosabb megértéséhez.

A fehér foltok feltérképezése döntheti el, mi kerülhet védelem alá

A gyorsan növekvő adatmennyiség ellenére komoly gond, hogy a megfigyelések nem egyenletesen oszlanak el. Több adat érkezik a városok környékéről és a népszerű kirándulóhelyekről, miközben a félreesőbb, kevésbé látogatott területek sokszor adathiányosak maradnak. Pedig könnyen lehet, hogy éppen ezek között található az a „megyényi” terület, amelyet a következő években természetvédelmi oltalom alá lehetne helyezni.

Erre a problémára válaszul indult el az Élő Magyarország – Országos Élővilág-térképezési Program. A kezdeményezés célzottan azokat a térségeket vizsgálja, ahonnan kevés adat áll rendelkezésre. Az önkéntesek előre kijelölt területeket járnak be, és rendszeresen töltenek fel megfigyeléseket az iNaturalistre. A program első évének tapasztalatai azt mutatják, hogy már néhány tucat résztvevő is látványos eredményeket tud elérni: több száz új adat született, és szinte minden résztvevőnél előkerült valamilyen védett faj.

A program 2026-ban is folytatódik, új hangsúlyokkal. A Téltemető Növényvadászat projekt idén január 20 és március 20 között várja a virágzó növények megfigyeléseit. Emellett Magyarország csatlakozik a City Nature Challenge nemzetközi kezdeményezéshez is, amely során áprilisban Budapest és Debrecen élővilágát térképezik fel egy négynapos, nyitott esemény keretében.

A természetvédelem jövője egyre inkább azon múlik, mennyire tudjuk bevonni a társadalmat az adatgyűjtésbe. A biodiverzitás megőrzéséhez nemcsak szakemberekre, hanem figyelmes megfigyelőkre is szükség van – akár egy okostelefonnal a zsebükben.

Tovább olvasom