Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Energiahivatal: júliusban tovább nőtt a villamos energia ára

úliusban tovább emelkedtek a villamosenergia-árak Európában, miután ugrásszerűen nőtt a földgáz ára az orosz gázszállítások csökkentése miatt – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) havi villamosenergia-piaci jelentésében.

Létrehozva:

|

Kiemelték: a másnapi árak Olaszországban voltak a legmagasabbak, megawattóránként 456 euró. Franciaországban 401 euró, Szerbiában pedig 384 euró megawattóránként. Az öt legnagyobb európai piac (német, francia, olasz, spanyol, angol) összesített fogyasztása 1 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos hónapjában. A közép-európai régió fogyasztása a tavaly júliusi adatokhoz képest 4,9 százalékkal esett vissza. Júliusban az öt legnagyobb piac össztermelése 0,7 százalékkal nőtt az előző év ugyanezen hónapjához képest. A francia áramtermelés júliusban 23 százalékkal mérséklődött, nagy részben a nukleáris termelés 34 százalékos visszaesésének köszönthetően – közölték. A termelési mixen belül az öt legnagyobb európai piacon együttesen a nukleáris termelés 28 százalékkal csökkent és súlya a teljes kibocsátáson belül 21 százalékra esett.

A kieső nukleáris termelést a fosszilis helyettesítette, ezen belül is a szén alapú termelés 27 százalékkal, a földgáz alapú pedig 25,6 százalékkal nőtt. A fosszilis termelés súlya az öt legnagyobb európai piac villamosenergia-termelésében összességében 37,6 százalékos volt, míg a megújulóké 34,1 százalékos.A MEKH beszámolt arról is, hogy a magyarországi bruttó áramfogyasztás júliusban összességében 5,5 százalékkal csökkent az előző év ugyanezen hónapjához képest. A havi átlaghőmérséklet 1 fokkal volt alacsonyabb a tavaly júliusinál. A maximális rendszerterhelés is 2 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy éve. A rendelkezésre álló hazai termelőkapacitások nagysága 4 százalékkal emelkedett júliusban év/év alapon. A növekedés annak köszönhető, hogy befejeződött a Dunamenti Erőmű karbantartása és a magas árak miatt a kombinált ciklusú erőművek órás termelése 67 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest és elérte az 547 megawattot.A megújulók átlagos órás termelése az előző hónap szintjén maradt. A naperőművi termelés júliusban három nap is elérte az 1810 megawattot, míg egy hónappal ezelőtt a termelés 1765 megawatton tetőzött.

 

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Napelemet, szigetelést, kevesebb fosszilis energiát – így vélekedik Európa a zöld átmenetről

Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből. A brüsszeli közlemény szerint a megkérdezettek 81 százaléka támogatja az EU egészére kiterjedő klímasemlegességi célkitűzést 2050-re. Ezzel összefüggésben a válaszadók 77 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás okozta károk költsége jóval magasabb, mint a nettó nulla átmenethez szükséges beruházás. Az európaiak 85 százaléka gondolta úgy, hogy az éghajlatváltozás kezelésének prioritást kell élveznie a közegészségügy és az életminőség javításának érdekében. Hasonlóképpen, a megkérdezettek 83 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás káros hatásaira való jobb felkészülés javítani fogja az életminőséget. A megkérdezettek 38 százaléka gondolta úgy, hogy személyesen ki van téve a környezeti és éghajlattal kapcsolatos kockázatoknak és fenyegetéseknek. A válaszadók 88 százaléka gondolta fontosnak, hogy az EU intézkedéseket hozzon a megújuló energiaforrások növelése érdekében, és szintén 88 százalék volt azok aránya, akik úgy vélték, hogy az EU-nak intézkedéseket kell tennie az energiahatékonyság javítása érdekében, például azáltal, hogy ösztönzi az embereket otthonaik szigetelésére, napelemek telepítésére vagy elektromos autók vásárlására.

A fosszilis tüzelőanyagok importjának csökkentésével kapocslatban 75 százalék volt azok aránya, akik szerint ez az intézkedés növeli az energiabiztonságot és gazdaságilag előnyös az EU számára. Az európaiak 77 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés elősegíti az innovációt. 84 százalék értett azzal egyet, hogy nagyobb támogatást kell nyújtani az európai vállalatoknak, hogy versenyezhessenek a tiszta technológiák globális piacán, ami a tiszta ipari megállapodás iránti nyilvános támogatást mutatja.

A uniós tagállamok állampolgárainak 92 százaléka mondta azt, hogy egyéni éghajlatvédelmi intézkedéseket tesz, és fenntartható döntéseket hoz a mindennapi életében, ugyanakkor 28 százalékuk gondolta úgy, hogy ezen egyéni lépések révén fordítani lehet a helyzeten. A válaszadók a nemzeti kormányokat (66 százalék), az EU-t (59 százalék) és az üzleti és ipari szektort (58 százalék) jelölték meg a legalkalmasabbnak az éghajlatváltozás kezelésére.

Advertisement

Míg a felmérés szerint a megkérdezettek 84 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozást emberi tevékenység okozza, a válaszadók több mint fele (52 százalék) úgy vélte, hogy a hagyományos média nem nyújt egyértelmű tájékoztatást az éghajlatváltozásról, annak okairól és hatásairól. A kommunikációs csatornákat szélesebb körben vizsgálva a válaszadók 49 százaléka vélte úgy, hogy nehéz különbséget tennie a megbízható információk és a klímaváltozással kapcsolatos dezinformáció között a közösségi médiában.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák