Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Brit tanulmány: általánossá válhatnak a rekordmagas hőhullámok 2035-re

Nyári átlagnak fog számítani az idén is tapasztalt, korábbi csúcsértékeket megdöntő hőmérséklet, és általánossá válhatnak a hőhullámok 2035-ra Európában – közölte a Luxembourg Times című angol nyelvű luxemburgi hírportál egy brit tanulmányra hivatkozva pénteken.

Létrehozva:

|

A klímakutatással foglalkozó brit Met Office Hadley Centre által készített tanulmány szerint a rendkívüli melegek, és az egyre gyakrabban jelentkező hőhullámok kevesebb mint 15 év alatt átlagos nyári hőmérsékletnek fognak számítani. A rendszeresen jelentkező aszályok és az erdőtüzek szokásossá válnak még akkor is, ha az országok teljesítik a 2015-ös párizsi klímamegállapodásban meghatározott klímacéljaikat – írták.

Az évszázad végére egy szokványos nyár több mint 4 Celsius-fokkal lesz melegebb, mint volt az iparosodás előtt. Ez több mint kétszerese a klímamegállapodás szerinti célértéknek, miszerint a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését 2 Celsius-fok alatt kell tartani, illetve törekedni kell az 1,5 Celsius-fokos maximumra – közölték. Peter Stott, a brit meteorológiai szolgálat (Met Office) munkatársa szerint a szélsőséges időjárás kockázata, beleértve az erdőtüzeket, az aszályokat és a villámárvizeket, növekedni fog, hacsak nem csökken jelentősen az üvegházhatású gázok kibocsátása.

David King, a klímakutatással foglalkozó nemzetközi szakértői csoport (CCAG) elnöke pedig azt közölte: “a helyzet rosszabbodni fog. Az európai időjárás az előrejelzések szerint szélsőségesebbé válik még annál is, mint amit ezen a nyáron tapasztaltunk”. A klímahelyzet további romlásának okait elemezve King arra figyelmeztetett, hogy az idén mért adatok nem veszik teljes mértékben figyelembe az Északi-sarkvidék instabilitását, amely – véleménye szerint – globális fordulópontot jelent. A jégolvadás ugyanis dominóhatás kiváltva jelentős következményekkel járhat az egész bolygóra nézve – idézte a szakértői csoport elnökét a luxemburgi hírportál.

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Napelemet, szigetelést, kevesebb fosszilis energiát – így vélekedik Európa a zöld átmenetről

Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből. A brüsszeli közlemény szerint a megkérdezettek 81 százaléka támogatja az EU egészére kiterjedő klímasemlegességi célkitűzést 2050-re. Ezzel összefüggésben a válaszadók 77 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás okozta károk költsége jóval magasabb, mint a nettó nulla átmenethez szükséges beruházás. Az európaiak 85 százaléka gondolta úgy, hogy az éghajlatváltozás kezelésének prioritást kell élveznie a közegészségügy és az életminőség javításának érdekében. Hasonlóképpen, a megkérdezettek 83 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás káros hatásaira való jobb felkészülés javítani fogja az életminőséget. A megkérdezettek 38 százaléka gondolta úgy, hogy személyesen ki van téve a környezeti és éghajlattal kapcsolatos kockázatoknak és fenyegetéseknek. A válaszadók 88 százaléka gondolta fontosnak, hogy az EU intézkedéseket hozzon a megújuló energiaforrások növelése érdekében, és szintén 88 százalék volt azok aránya, akik úgy vélték, hogy az EU-nak intézkedéseket kell tennie az energiahatékonyság javítása érdekében, például azáltal, hogy ösztönzi az embereket otthonaik szigetelésére, napelemek telepítésére vagy elektromos autók vásárlására.

A fosszilis tüzelőanyagok importjának csökkentésével kapocslatban 75 százalék volt azok aránya, akik szerint ez az intézkedés növeli az energiabiztonságot és gazdaságilag előnyös az EU számára. Az európaiak 77 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés elősegíti az innovációt. 84 százalék értett azzal egyet, hogy nagyobb támogatást kell nyújtani az európai vállalatoknak, hogy versenyezhessenek a tiszta technológiák globális piacán, ami a tiszta ipari megállapodás iránti nyilvános támogatást mutatja.

A uniós tagállamok állampolgárainak 92 százaléka mondta azt, hogy egyéni éghajlatvédelmi intézkedéseket tesz, és fenntartható döntéseket hoz a mindennapi életében, ugyanakkor 28 százalékuk gondolta úgy, hogy ezen egyéni lépések révén fordítani lehet a helyzeten. A válaszadók a nemzeti kormányokat (66 százalék), az EU-t (59 százalék) és az üzleti és ipari szektort (58 százalék) jelölték meg a legalkalmasabbnak az éghajlatváltozás kezelésére.

Advertisement

Míg a felmérés szerint a megkérdezettek 84 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozást emberi tevékenység okozza, a válaszadók több mint fele (52 százalék) úgy vélte, hogy a hagyományos média nem nyújt egyértelmű tájékoztatást az éghajlatváltozásról, annak okairól és hatásairól. A kommunikációs csatornákat szélesebb körben vizsgálva a válaszadók 49 százaléka vélte úgy, hogy nehéz különbséget tennie a megbízható információk és a klímaváltozással kapcsolatos dezinformáció között a közösségi médiában.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák