Zöldinfó

Olaszországban hiánycikk lett az egészségügyi kártyához szükséges mikrochip

A kórházban, orvosnál, gyógyszervásárláskor használt egészségügyi kártyákat már mikrochip nélkül állítják ki Olaszországban, miután a szilícium alapú integrált áramkörökből súlyos hiány keletkezett – írta az Il Messaggero napilap kedden.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-09-04

Szerző:

Hell

Az újság megjegyezte, hogy a társadalombiztosítási adatokat tartalmazó kártyák mikrochip nélkül használhatatlanok, hiszen az egészségügyi intézményekben nem tudják őket elektronikusan leolvasni. A közel hatvan millió lakosú országban minden állampolgárnak, valamint letelepedett vagy menedékkérelemben részesült külföldinek van úgynevezett egészségügyi kártyája, amely a személyi igazolvány mellett a legjelentősebb adathordozó dokumentumnak számít. Több napilap jelentése szerint a gazdasági minisztérium rendelkezett arról, hogy az elektronikus kártyát mikrochip nélkül állítsák ki, vagyis digitális funkciók nélkül, amelyek hiányában semmilyen internetes szolgáltatáshoz nem lehet hozzáférni. Kártya nélkül egyebek között nem lehet kezdeményes áron gyógyszert vásárolni, vagy kórházi rendeléshez időpontot foglalni.

Az illetékes tárca honlapján közölt magyarázat szerint nem tudnak megfelelő mennyiségben hardver darabkákat gyártani az ahhoz szükséges félvezetők, valamint más nyersanyagok nemzetközi piacán kialakult válság miatt. Az alapanyagok megnehezült beszerzése következtében esetleges gyógyszerhiány is kialakulhat – hívta fel a figyelmet a Farmindustria olasz gyógyszeripari szövetség. A Corriere della Sera napilap adatai szerint a nyersanyaghiány és az energiaárak ugrásszerű emelkedése több ágazatban is a termelés és a működés leállásához vezethet: az újság a kohászatot, a kereskedelmi és szolgáltatási szektort említi. Hangsúlyozza emellett a bezárást fontolgató 154 papírgyár helyzetét, amelyek közel húszezer dolgozónak adnak munkát. Az egyik legnagyobb kerámiaüzem tulajdonosa a Corrierének úgy nyilatkozott, tele vannak rendeléssel, de a nyári szünet után nem biztos, hogy újranyitnak, mivel a jelenlegi energiaköltségekkel “nem éri meg csempét gyártani”.

A La Repubblica előrejelzései szerint a fűtési szezon kezdetével nehézségbe kerülnek a kulturális intézmények is. Róma egyik legnagyobb színháza, a Teatro Argentina az idei év első hat hónapjában 123 ezer eurót fizetett az energiaszámlákért a tavalyi azonos időszakban költött 57 ezerhez képest.

mti

Kapcsolódó tartalom:egészség életmód mikrochip

Zöldinfó

Csak világoszöld a magyar ingatlanpiac – egyelőre nincs sötétzöld alap

Akár több száz milliárd forintnyi további fenntartható befektetés valósulhatna meg Magyarországon ingatlanalapokon keresztül.

Létrehozva:

4 óra telt el a létrehozás óta

2025-06-14

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Magyarországi Fenntartható Befektetési és Finanszírozási Egyesület (HuSIF) és a Greenbors Consulting Kft. közös tanulmánya szerint a hazai nyilvános ingatlanalapok összvagyona nagyjából 2000 milliárd forintra tehető, ebből mintegy 34 százalék minősül zöldnek, azaz ennyit kezelnek az EU definíciók szerinti ESG (környezeti-társadalmi irányultságú) befektetési kritériumokkal – írja az alternativenergia.hu. Zártkörű ingatlanalapokban ugyancsak körülbelül 2000 milliárd forintot tartanak befektetők, de ezekről nincsenek nyilvánosan elérhető ESG-adatok. Így összességében az ismert zöld ingatlanvagyon aránya jelenleg 15-20 százalék, 600-800 milliárd forint lehet. Ez az arány nemzetközi összehasonlításban nem kiugróan alacsony, ugyanis európai uniós szinten az ingatlanalapok vagyonának körülbelül 42 százalékát kezelik ESG alapon. Ugyanakkor Magyarországon ma még csak egy nyilvános ESG ingatlanalap működik, a kifejezetten fenntartható ingatlanbefektetéseket célzó “sötétzöld” alap pedig egyelőre nincs.

Az uniós 42 százalékból 39 az ESG, és 3 százalék a “sötétzöld” befektetés. Ez utóbbi minősítést azzal lehet kiérdemelni, hogy az alapkezelők a portfólió összeállításánál nemcsak figyelembe veszik a fenntarthatósági szempontokat, hanem kifejezetten a zöld célok elérését támogató befektetésekre fókuszálnak. Magyarországnak érdeke, hogy felzárkózzon az uniós átlaghoz ezen a téren, ideális esetben beelőzze azt. Ezt nemcsak a klíma- és egyéb környezetvédelmi szempontot indokolják, hanem az is, hogy ezáltal csökkenhet az ország energiafüggősége és javulhat versenyképessége – hívták fel a figyelmet.

A tanulmány a felzárkózás érdekében számos szakmai javaslatot fogalmaz meg, egyebek mellett szabályozási egyértelműsítéseket. Javasolják például, hogy egy felújításra vásárolt, induláskor nem energiahatékony épület is lehessen zöld befektetés, ha megfelelő felújítási terv kapcsolódik hozzá. Az ajánlások között szerepel a hiteles, mérhető kritériumrendszerek használata is. Az ingatlanalap, mint forma népszerű Magyarországon, de az ESG-tudatosság még alacsony. A javaslat szerint fontos a társadalmi edukáció, hogy a lakossági befektetők is tudjanak az ESG-befektetésekről, illetve értsék azok jellemzőit. Az új befektetési formák kapcsán megjegyezték: az European Long Term Investment Fund (ELTIF-ek) és a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (SZIT-ek) szintén elősegíthetnék a zöld ingatlanberuházásokat. Támogatni kell elterjedésüket, illetve azt, hogy megjelenjenek bennük a fenntarthatósági szempontok. A tanulmány szerint ideális esetben elérhető jövőkép lehet, hogy több alapkezelő indítson ESG megközelítésű ingatlanalapot, a “világoszöldek” mellett akár “sötétzöldeket” is, és a fenntarthatósági szempontok szerint kezelt összvagyon jelentősen megnőhet, akár 1000 milliárd forint fölé.

Tovább olvasom