Egyéb
Ha napelemet telepítene, mutatjuk mire figyeljen
A rezsiszabályok átírása miatt rengetegen akarják kiiktatni a gázfogyasztást, a hőszivattyúk és napelemek beszerzése viszont nem egyszerű.
Az Index Kiss Ernővel, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnökével készített interjút a jelenlegi napelemes piaci helyzetről. A rezsimódosítás bejelentését követően azonnal nőtt az érdeklődés itthon a napelemek iránt, de a roham már jóval korábban, az otthonfelújítási program, illetve a napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázat hatására kialakult. Előbbi keretében a gyermeket nevelő szülők a kiválasztott beruházás, például a napelem-telepítés után akár 50 százalékos visszatérítést is kaphatnak, utóbbi esetében pedig 100 százalékos támogatást kínálnak az alacsonyabb jövedelmű háztartásoknak. Kiss Ernő szerint folyamatosak a megkeresések, a trendben nincsen csökkenés. Mint elmondta, mindenki igyekszik megszabadulni a gázfűtéstől, a többség a napelemek és a hőszivattyúk iránt érdeklődik. Mivel a társasházak esetében általában kisebbek a fogyasztások, a szakértő arra számít, hogy a rezsiszabályok átalakítása miatt elsősorban nem itt jelentkeznek majd problémák, gondok inkább az elavult társasházaknál adódhatnak.
Kiss Ernő szerint egy hőszivattyúnál a nehézséget technikai értelemben az épület régi, elavult hálózatai okozhatják, míg egy napelem esetében a hazai villamosenergia-hálózat hibái jelentenek kihívást. A fejlesztés az utóbbi évtizedben elmaradt, ez teszi nehézzé, hogy más legyen a villamos energia iránya, illetve hogy más legyen a hálózati teljesítmény. „Ha túl sok napelem akar visszatölteni egy adott vezetékszakaszon, akkor ez azt okozza, hogy eltérhet a szabványos feszültségtől. Ez egyszerű hálózatfejlesztéssel javítható lehet” – nyilatkozta. A szakértő a további problémák között megemlítette, hogy a Mavir már előírja az 500 kilowatt feletti napelemes rendszerekre az energiatárolási kötelezettséget is. Ennek költsége a beruházóra hárul, és 60 százalékos drágulást eredményez.
Kiss Ernő a lakossági támogatások között a már említett otthonfelújítási programot, illetve a napelemes pályázatot emelte ki, utóbbi esetében az újabb igénylési lehetőség régiótól függően idén novemberben vagy decemberben nyílik meg. A program első ütemében több mint 43 ezer pályázatot nyújtottak be, a komoly érdeklődést nemcsak az elbírálást lassítja, hanem a hazai cégeket is leterheli.
A szakértő szerint jelenleg sok az adminisztratív és a műszaki probléma a napelemes rendszerek létesítésénél, és egyre nehezebb az áramszolgáltatóknál megszerezni a csatlakozási lehetőséget. „A háztartások esetében előírtak egy új szabályt, ami szinte egyedülálló: 2,5 kilowatt felett három fázissal kell csatlakoztatni a napelemes rendszert, Ausztriában ugyanez a határ 8 kilowatt – a 2,5 kilowatt a hajszárítók értékeivel vetekszik” – tette hozzá. Mint hozzátette, a vállalkozások is nagyon sűrűn kapnak elutasítást a szolgáltatóktól a kapacitáshiányra hivatkozva.
Egyéb
A lándzsás útifű nemcsak köhögés ellen jó, kiváló modellnövény is
A növényi populációk működésének pontosabb megértéséhez vitt közelebb a sokunk által csak gyógy- vagy gyomnövényként ismert lándzsás útifű. A MATE munkatársának részvételével zajlott nemzetközi kutatásról a napokban jelent meg publikáció az ökológiai szakterületen rendkívül nívós Functional Ecology szakfolyóiratban.
Gyakran előfordul, hogy egy adott növényfaj egymástól távol élő populációi között jelentős eltérések fedezhetők fel, többek között a növény magassága vagy a levél alakja és mérete között. Mindez azzal magyarázható, hogy a különféle környezeti tényezők – pl. a domborzat, talaj, hőmérséklet, fény, csapadék – különbözőképpen hatnak egy adott növényfajra a természetes elterjedési területének különböző pontjain, és megint másként azokon a területeken, ahova emberi behurcolás által került.
Arról azonban ez idáig csak jóval kevesebbet lehetett tudni, hogy mi történik mindeközben a növények gyökérzetével, hogyan változik azok hossza, átmérője. Az ismeretek bővítése érdekében a PlantPopNet nemzetközi populációökológiai hálózat végzett nagyléptékű vizsgálatokat, melynek egyik fontos forráspopulációja a MATE Georgikon Campus területén található lándzsás útifű állomány volt.
„Az üvegházi kísérlethez európai, észak-amerikai és ausztrál, tehát őshonos és nem őshonos populációkból származó lándzsás útifű magokat használtunk fel, és elsősorban arra kerestük a választ, hogy a gyökérjellemzők milyen mértékben változnak a populációk között, a felszín feletti (levél)tulajdonságokhoz viszonyítva” – mutat rá Dr. Bódis Judit, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet egyetemi docense, a Functional Ecology szaklapban megjelent tanulmány magyar társszerzője.
Az eredmények alapján a gyökértulajdonságok ugyanolyan mértékű eltérést mutattak a populációk között, mint a levéltulajdonságok, sőt néha még nagyobbat is. Ugyanakkor ez a változatosság csak kismértékben volt magyarázható a magok eredeti származási helyével, a származási terület környezeti feltételeivel.
„Ugyan a magok nagyon eltérő környezetből származtak, a kísérleti növények egységesen reagáltak a kezelésekre: alacsonyabb vízellátottság esetén a gyökerek rövidebbek lettek, és viszonylag több biomasszát tartalmaztak, valamint a gyökér- és levéltömeg jelentősen nőtt a mikorrhiza gombákkal való beoltással. Érdekes módon a gombapartner kolonizációja nagyobb volt az alacsony vízellátottságú gyökerekben, ami arra utal, hogy az erőforrás-korlátozott környezetben nagyobb az együttműködés, és a növények kevesebb gyökeret hoznak létre” – magyarázta Dr. Bódis Judit.
A környezeti tényezők változásai tehát azonos válaszokat indukálhatnak egy adott faj esetében akkor is, ha a növények különböző forráspopulációkból származnak, és az adekvát válaszreakcióban jelentős támogatást kaphatnak a növények mikorrhiza gombapartnereiktől. Mint arra a kutatók rámutatnak, érdekes lenne a kísérleti körülmények után terepi viszonyok között is megerősíteni az eredményeket.
Forrás: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem