Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

TIM államtitkár: a jövő energetikájában a fő szempont a “zöldülés” és az ellátásbiztonság

A jövő energetikájában a fő szempont a “zöldülés” és az ellátásbiztonság – mondta a Technológiai és Ipari Minisztérium energetikáért felelős államtitkára kedden Gárdonyban, a 35. Távhő Vándorgyűlésen.

Létrehozva:

|

Steiner Attila úgy vélte, az ukrajnai háború miatt kialakult európai energia válsághelyzet felgyorsíthatja a klímavédelmi célok gyorsabb elérését, közép- és hosszútávon a földgáz kiváltását megújuló energiákkal, valamint az energiahatékonyság növekedését. Ugyanakkor legalább ennyire fontossá válik az ellátásbiztonság, főleg rövidtávon, a közelgő téli fűtési szezonra tekintettel, de hosszabb távon is a megújuló energiák részarányának jelentős növelésével – tette hozzá. Az államtitkár a távfűtéses lakásokkal kapcsolatban közölte: 1100 milliárd forint fűtési költséget prognosztizálnak az idei szezonban a magas gázárak miatt. A kormány célja igazságos költségviselés kialakítása, ehhez azonban az épületrészenként nem szabályozható (egycsöves, átfolyós) fűtési rendszerű épületek korszerűsítése, szabályozhatóvá tétele elengedhetetlen – fűzte hozzá.

Steiner Attila jelezte, hogy a költségmegosztók felszerelését a távhőfillér emeléséből finanszíroznák és 5-6 év alatt lehetne a 134 ezer érintett lakást felszerelni az eszközzel. Megemlítette, hogy tervben van az idei télen a lakossági felhasználóknak átadott hőmennyiség csökkentése a távhő rendszerekben, ennek mértéke és mikéntje azonban még nincs kidolgozva. Az államtitkár szólt a távhőszektor előtt álló fejlesztési lehetőségekről is, amelyek között említett egy hétfőn megjelent, ötmilliárd forintos keretösszegű pályázati lehetőséget, amelyben távhőhálózatok hatékonyságnövelésére, modernizációjára nyújthatók be pályázatok november 21-től. Szintén előkészítés alatt van egy kilencmilliárdos csomag, amely a megújuló energiaforrásokat hasznosító hőtermelő kapacitások létrehozását célozza, továbbá tervben van egy 40 milliárd forintos keret, amelyben 2030-ig a meglévő primer távfűtési szolgáltatások fejleszthetők.

 

mti

Zöld Energia

Extrém környezetben tesztelték a jövő napelemeit – meglepő eredmények születtek

A szakértők négyféle paneltípussal kísérleteztek a sarkvidéken.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A török Firat Egyetem, a Török Sarkkutató Intézet és az Isztambuli Műszaki Egyetem szakemberei az Antarktisz szélsőséges környezetében vizsgálták különböző napelempanelek teljesítményét – írja a PV Magazine. A kísérletet Horseshoe Island nevű szigeten található Török Tudományos Kutatótáborban végezték a helyi nyár folyamán, amikor a kontinensen működő 75 kutatóállomás energiaellátását főként fosszilis tüzelőanyagok biztosítják. A szakértők célja az volt, hogy hozzájáruljanak a megújulók bevonásába az energiaellátásban.

A kísérlet során négyféle paneltípust – monokristályos, polikristályos, rugalmas és átlátszó – teszteltek, melyek mindegyike 25 W maximális teljesítményű volt. A paneleket 54,3 fokos dőlésszögben rögzítették, ez az adott földrajzi helyzethez optimalizált szög. Az energia tárolására párhuzamos konfigurációjú ólom-sav akkumulátorokat, a terhelés modellezéséhez pedig egy speciálisan szigetelt objektumot használtak.

A kutatók tizenkét paramétert, köztük meteorológiai adatokat (hőmérséklet, páratartalom, szélsebesség, napsugárzás) és a panelek teljesítményét dokumentálták 30 másodpercenként, ez alól kivételt jelentettek a teljes hótakarós napok. A mérések alapján az átlagos környezeti hőmérséklet 3,2 Celsius-fok, a páratartalom 69%, a szélsebesség 1,6 m/s, a napsugárzás pedig 476 W/m² volt. A monokristályos panelek felületi hőmérséklete átlagosan 12,07, a polikristályosé 11,1, a rugalmasé 11,104, míg az átlátszóké 10,5 fok volt.

A hatékonysági eredmények alapján a monokristályos panel teljesített a legjobban 20,5 százalékos átlagos hatékonysággal, a polikristályos 18,95, a rugalmas 18,9, az átlátszó pedig 14,51 százalékos hatásfokot ért el. A termelt teljesítményben is a monokristályos vezetett 13,27 W-tal, ezt követte a polikristályos (12,30 W), a rugalmas (12,13 W) és az átlátszó (8,32 W). Az éves szén-dioxid-kibocsátás csökkentése ezekkel a panelekkel 3,15 és 1,97 tonna között mozoghatna.

A csapat szerint a megújuló energiaforrások alkalmazása az Antarktiszon jelentősen csökkentheti a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget, elősegítheti a környezeti fenntarthatóságot, növelheti az energiabiztonságot, és támogathatja a nemzetközi kutatási együttműködéseket.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák