Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Horvát lap: a kormány rendelete miatt gáz nélkül maradnak a horvát vállalatok

Miután a horvát kormány úgy döntött, hogy a hazai kitermelésű gázt az INA horvát olajipari vállalatnak teljes egészében a kizárólag állami tulajdonban lévő Horvát Elektromos Műveknek (HEP) kell eladnia, az INA módosítani kényszerült a korábban megkötött szerződéseket a horvát vállalatokkal – írta a Jutarnji List című horvát napilap hétfőn.

Létrehozva:

|

A lapnál több olyan vállalkozás is jelentkezett, amely időben kötött szerződést az INA-val megfelelő mennyiségű gáz leszállítására, az akkor érvényes árakon. Az olajipari vállalat azonban a kormány rendelete miatt nem tudja teljesíteni a vállaltakat, és ezért új feltételeket ajánlott a szerződő feleknek, többszörös áron. Egy Zágráb megyei vállalat igazgatója a lapnak úgy nyilatkozott: tíz nappal ezelőtt kapott értesítést az INA-tól a szerződés módosítására. Ebben az INA azt írta, hogy szeptember 15-én lépett hatályba a hazai energiapiaci zavarok megszüntetésére vonatkozó új szabályozás, amely szerint 2024 márciusáig kötelesek a hazai kitermelésű gázt fix áron a HEP-nek eladni. Mivel az INA-nak így piaci áron kell beszerezni a fennmaradó keresletre vonatkozó gázmennyiséget, azt csak piaci áron tudja tovább adni. A nevét elhallgató vállalat még tavaly májusban kötött gázszerződést az INA-val október 1-jei szállítással megawatt óránként 23 euróért. Az új szerződés szerint ez az ár most a tízszeresére növekedne.

Az igazgató a lapnak elmondta: osztrák, francia és német piacra készítenek termékeket, de a bizonytalanság miatt nem tudják megmondani megrendelőinknek, mennyibe fog kerülni a végleges ár a megnövekedett költségek miatt. “A gazdasági minisztériumnak és a HEP-nek meg kell mondani, milyen áron ad el nekünk gázt “- mondta, hozzátéve, hogy ők időben megkötötték a szerződéseket, de a kormány rendelkezése miatt ez most érvénytelen, a gáz pedig nélkülözhetetlen ipari nyersanyag a termelésükben. A lap kormányközeli forrásra hivatkozva azt írta: a kabinet elsősorban a védett fogyasztók számára biztosítja a felvásárolt gázt, mint a háztartások és a közintézmények. Azon vállalkozások számára, amelyeknek szerződésük volt az INA-val, más formában segítenek. Ennek meghatározására azonban megvárják az Európai Unió döntését a gáz árának befagyasztásáról, addig pedig türelemre kérték a vállalkozásokat.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Látványos kihajtás és élő örökség várja a látogatókat Hortobágyon

Kihajtási ünnep, kézművesvásár és világörökségi pusztanap a Hortobágyon.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A több évtizedes hagyományt követve, Szent György-napjához kötődve ma áthajtják a téli szállásaikat elhagyó állatokat a hortobágyi Kilenclyukú hídon, és elindítják a jószágokat a nyári legelőhelyekre – írja az alternativenergia.hu. Közleményükben azt írták, hogy a kihajtási ünnepet több éves kihagyás után újra a Kilenclyukú híd lábánál, a hortobágyi vásártéren rendezik meg a Hortobágyi Génmegőrző Nonprofit Kft., a nemzeti park és a település önkormányzata összefogásának eredményeként. Az állattenyésztéssel foglalkozó népek körében a gazdasági év egyik kiemelkedő időpontja volt az április 24-ei György-nap, mert az időjárástól és a legelők állapotától függően ez idő tájt hajtották ki a jószágokat a téli szálláshelyekről a nyári legelőkre, és ekkor történt a pásztorok “megfogadása” is. A gazdag és még ma is élő pásztoroló és állattartó hagyományokkal rendelkező Hortobágyon mind a mai napig ezen több évszázados ritmushoz igazodnak a pásztorok, akik még ma is őrzik a nyájakat, gulyákat, járnak a ménes után csakúgy, mint 100-150 évvel ezelőtt. A világon egyedülálló hortobágyi örökség számos eleme ezen a vidéken még mindig a mindennapok része – írták.

Hozzátették: idén azért kapnak az események a szokásosnál is kiemeltebb figyelmet, mert 2026-ot az ENSZ és a FAO a legelők és a pásztorok nemzetközi évének nyilvánította. A kezdeményezés célja a fenntartható legelőgazdálkodás, a pásztori életmód kulturális örökségének megőrzése, valamint ezek biodiverzitásban, élelmezésbiztonságban és a klímavédelemben betöltött szerepének hangsúlyozása világszerte. A közlemény kiemeli, a legelők a világ szárazföldjének közel felét teszik ki, kulcsfontosságúak a szénmegkötésben és a biológiai sokféleség megőrzésében. A kezdeményezés felhívja a figyelmet arra, hogy a pásztorkodás nemcsak múlt, hanem a fenntartható jövő szempontjából is létfontosságú tevékenység. A ma délelőtt 10 órától kezdődő kihajtási ünnepen a Pásztormúzeum előtt a HNP családi programokkal, népi és természetismereti játékokkal, kézműves foglalkozásokkal, Kádár Ferkó fotószínházával várja a vendégeket.

A RaptorMobil segítségével élményekben gazdag, interaktív foglalkozás keretében ismerkedhetnek meg az érdeklődők a ragadozómadarak izgalmas világával. Emlékeztettek arra, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park 1999 óta kultúrtáj kategóriában az UNESCO világörökség része, és mára már hagyománnyá vált, hogy a szervezet a kihajtási ünnep alkalmából egy másik világörökségi helyszínt lát vendégül: ezúttal a rendezvény kiemelt vendége az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság. A délután 14 órától kezdődő kihajtási ünnep leglátványosabb eleme a közel kétszáz éves Kilenclyukú hídon pásztoraik kíséretében átvonuló jószágok, népies fogatok, a rackanyáj, a ritkaságszámba menő négyes bivaly-, és hatos szürkemarha foga. Az ünnepen Hortobágy örökös pásztorainak köszöntésére, a számadó pásztorok éves beszámolójára is sor kerül, illetve lehetőség lesz a pásztorokkal és jószágaikkal való ismerkedésre, csikósbemutató megtekintésére – közölték a szervezők.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák