Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Beépítésre kész az első magyar ipari zöldhidrogén-projekt kompresszora

A napokban készítik elő a beépítéshez az egyik legjelentősebb hazai ipari zöldhidrogén-projekthez, az Akvamarinhoz alkalmazott hidrogénkompresszort a Ganzair Kompresszortechnika Kft. kiskunhalasi üzemében – közölte a társaság.

Létrehozva:

|

Az MVM csoport tagjaként a Magyar Földgáztároló Zrt. négy földalatti gáztárolójából a kardoskútit vonja be egy kísérleti projektbe, az Akvamarinba, amelynek keretében egy 2,5 megawatt összteljesítményű elektrolizáló és nyomásfokozó rendszer, a hozzá tartozó hidrogéngáz-előkészítő, nagynyomású tartályos gáztároló és a hidrogént a földgázba keverő, adagoló technológia épül ki. Az elektrolizáló által előállított hidrogén egyrészt földgázba keverve a Magyar Földgáztároló Zrt. saját gázmotorjaiban, kazánjaiban hasznosul, így csökkentve a technológia szén-dioxid-kibocsátását. Másrészt a közvetlen energetikai felhasználáson túl cél az is, hogy ipari méretű kísérletet folytassanak a hidrogén föld alatti gáztárolóban  100 bar feletti nyomáson történő hosszú távú tárolására. Eközben vizsgálni fogják a nagynyomású hidrogén hatását a felszíni technológiai berendezésekre, a helyi gázhálózatra, a föld alatti gáztároló geológiai szerkezetére.

A 2021 tavaszán elfogadott magyar hidrogénstratégia egyik fontos célja, hogy a hazai földgáztartalékhoz 5-10 százalékos mértékben zöld hidrogént keverjenek. Ez nem módosítja a lakossági földgáz fizikai jellemzőit, ugyanakkor jótékony hatással bír az ország energiafüggőségének csökkentésére és karbonsemlegességi céljainak elérésére. A beruházás kettős eredménnyel kecsegtet. Egyrészt a földgáz-infrastruktúrában tárolt, továbbított hidrogénről értékes műszaki információk származhatnak, másfelől a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozásához is hozzájárul. A csúcsidőn kívül termelt villamos árammal elektrolizált hidrogén eltárolható és később  ismét villamos árammá alakítható. A hidrogénkompresszor a Ganzair Kompresszortechnika Kft. kiskunhalasi üzeméből kerül majd a Magyar Földgáztároló Zrt. kardoskúti telephelyére, ahol az Akvamarin hidrogéntermelő és -tároló beruházás létesül. Kopasz Fabiola, a Ganzair Kompresszortechnika Kft. stratégiai és üzletfejlesztési igazgatóhelyettese elmondta: a kardoskúti fejlesztésből a Ganzair által megpályázott és elnyert beruházás értéke 1,8 milliárd forint.

A beszállító, a Ganzair Kompresszortechnika Kft. egyúttal nagy erőkkel fejleszti kiskunhalasi bázisát, amely idővel sorozatgyártásra is alkalmas lehet, amivel hozzájárul a megújuló energiaforrások részarányának növeléséhez a magyar energiamixben. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a csaknem száz munkavállalót foglalkoztató kiskunhalasi Ganzair Kompresszortechnika Kft. árbevétele 2021-ben közel 4,5 milliárd forintra nőtt az előző évi 3,9 milliárd forintról, amelynek közel negyede exportértékesítésből származott. A vállalkozás adózott eredménye ugyanebben az időszakban 618 millió forintról 403 millió forintra csökkent.

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöld Energia

Az energiaközösségek segíthetnék a megújuló energia terjedését, de sok a akadály

Jogi és technikai akadályok lassítják az energiaközösségek terjedését az EU-ban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Az Európai Unió által szorgalmazott energiaközösségek fejlődését jogi és technikai akadályok hátráltatják, ezért a kezdeményezés eddigi eredményei jelentősen elmaradnak a várakozásoktól – írja az alternativenergia.hu. A luxemburgi testület jelentése szerint jelenleg kevés energiaközösség működik az EU-ban, így hozzájárulásuk a megújulóenergia-termeléshez nem számottevő. A projektek előrehaladását a pontatlan uniós iránymutatások, a hálózati csatlakozások késedelme, valamint az energiatárolási megoldásokat ösztönző intézkedések hiánya is akadályozza. Az energiaközösség olyan jogi struktúra, amely lehetővé teszi a polgárok, a helyi önkormányzatok és a kisvállalkozások számára, hogy együtt termeljenek, kezeljenek, osszanak meg és fogyasszanak energiát. Ilyen lehet például a közös tetőre telepített napelem vagy közösségi tulajdonban lévő szélturbina, amely egy település vagy városrész energiaellátásához járul hozzá.

Az ilyen projektek több milliárd euró értékű uniós támogatásra jogosultak, és az EU szerint fontos szerepet játszhatnak az éghajlat- és energiapolitikai célok elérésében. A korábbi becslések szerint 2030-ra az energiaközösségek állíthatnák elő Európa szélenergia-kapacitásának 17 százalékát, a napenergia-kapacitásnak pedig 21 százalékát. A számvevők szerint azonban ezek az előrejelzések túlzottan optimistának bizonyultak, részben azért, mert nem alakul elegendő energiaközösség. “Miközben az unió minden erejével igyekszik elérni éghajlat- és energiapolitikai céljait, a polgárok általi energiatermelés továbbra is meggyőző ötletnek tűnik. Elméletileg ideális, de a gyakorlatban nehézségekbe ütközik” – mondta Joao Leao, a jelentésért felelős számvevő.

Hozzátette, az EU feladata most az, hogy lebontsa a jogi és technikai akadályokat, hogy a kezdeményezések a gyakorlatban is eredményeket hozhassanak. Uniós célkitűzés volt, hogy 2025-re minden 10 ezer főnél népesebb településen legalább egy megújulóenergia-alapú energiaközösség jöjjön létre. Az Európai Bizottság azonban eddig nem készített beszámolót e cél teljesüléséről, a számvevők által összegyűjtött adatok pedig arra utalnak, hogy az EU nagy valószínűséggel nem érte el ezt a célt.

Advertisement

A jelentés rámutat arra is, hogy a nem kellően egyértelmű uniós fogalommeghatározások jogbizonytalanságot okoznak. Nem világos például, hogy pontosan mi minősül energiaközösségnek, miként kell azokat megszervezni, hogyan kell megosztani a megtermelt villamos energiát, illetve miként értékesíthető a többlet. Ez elriaszthatja a polgárokat a részvételtől, akadályozhatja az új kezdeményezések létrehozását. A probléma különösen a társasházak esetében jelentkezik, ahol – az uniós lakosság közel felének otthonában – egy új jogi személy létrehozása a meglévő lakástulajdonosi társulások mellett sokak számára további bürokratikus terhet jelenthet.

A számvevőszék szerint az energiaközösségek fejlődését a villamosenergia-hálózat túlterheltsége miatt késlekedő vagy elutasított csatlakozások is hátráltatják. Emellett gondot okoz, hogy a megújulóenergia-termelés és a fogyasztás időben gyakran nem esik egybe: a napelemek például jellemzően dél körül termelik a legtöbb energiát, miközben a háztartások energiaigénye inkább kora reggel és este nő meg. A jelentés szerint az energiatárolási megoldások – amelyek segíthetnek a kereslet és a kínálat kiegyensúlyozásában és a hálózati terhelés csökkentésében – kulcsszerepet játszhatnának a projektek sikerében. Az Európai Bizottság azonban nem kezelte prioritásként az energiaközösségek ilyen jellegű támogatását.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák