

Zöldinfó
Uniós számvevőszék: a szénorientált régióknak nyújtott támogatás nem segítette elő a klímasemlegességet
Az Európai Számvevőszék (ECA) legfrissebb jelentése szerint a szénorientált régióknak nyújtott uniós pénzügyi támogatás nem gyakorolt jelentős hatást a munkahelyteremtésre és az energetikai átalakulásra, a szén továbbra is jelentős üvegházhatású gázkibocsátási forrás több uniós országban.
A luxemburgi testület kedden kiadott jelentésében a 2014 és 2020 közötti mintegy 12,5 milliárd eurós uniós támogatás hatásait elemezte hét széntermelő régió vonatkozásában, Németországban, Lengyelországban, Romániában, a Cseh Köztársaságban és Spanyolországban. A közelmúltban aláírt uniós Zöld megállapodás szerint a szén fokozatos kivonása elengedhetetlen a 2030-as éghajlatpolitikai célok eléréséhez és ahhoz, hogy Európa 2050-re klímasemlegessé váljon. A 2021 júniusában létrehozott Igazságos Átmenet Alap a 2021-2027-es időszakban 19,3 milliárd euróval segíti a klímasemlegesség felé történő átmenet által leginkább érintett régiókat és ágazatokat. A számvevők úgy vélik, az Európai Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források segítségével el lehessen hárítani a szénről való átállás útjában álló akadályokat, figyelembe véve az Ukrajna orosz inváziója nyomán jelentkező energiapiaci feszültségeket is. Ennek érdekében pedig az Igazságos Átmenet Alap forrásainak hatékony felhasználása is szükséges.
Az ECA felhívta a figyelmet, hogy a széntermelés csökkenése miatt visszaesett az ágazatban foglalkoztatottak száma is. Az elbocsátott szénipari munkavállalók uniós finanszírozású képzésekben vehettek részt, de mivel részvételi adatok nem állnak rendelkezésre, a számvevők nem tudták megállapítani, hogy ez segített-e nekik a munkakeresésben. A számvevők arra utaló jeleket sem találtak, hogy a finanszírozott projektek a vizsgált régiókban jelentős hatást gyakoroltak volna a megújulóenergia-termelési kapacitásra. Az energiamegtakarítást célzó uniós finanszírozású beruházások hatása szerény volt, illetve nem volt számszerűsíthető – tette hozzá a testület. A számvevőszék bírálta azt is, hogy az Európai Bizottság nem végzett megfelelő elemzést arról, hogy a korábbi uniós finanszírozás milyen eredményeket ért el ezekben a régiókban, sem azok fennmaradó szükségleteiről. A számvevők hangsúlyozzák annak kockázatát, hogy e forrásokat esetleg úgy költhetik el, hogy közben nem történik meg ténylegesen az átállás.
Az ECA továbbá kifogásolta, hogy néhány európai országban a belföldön bányászott szenet importtal vagy más fosszilis tüzelőanyaggal váltották ki. Németország és Lengyelország például az elmúlt 15 évben jelentősen növelte szénimportját. A szén továbbra is jelentős üvegházhatásúgáz-forrás maradt, különösen Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Bulgáriában, Németországban, Szlovéniában és Romániában.

Zöldinfó
Modern lámpák és alacsonyabb rezsi a falvakban
Népszerű a közvilágítás korszerűsítését célzó támogatás a Magyar Falu Programban.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A sikeres kezdeményezés jóvoltából várhatóan több mint 1000 kistelepülés cserélheti korszerűbbekre az utcai lámpatesteket. A falvak kérésére meghosszabbított határidővel, szerdáig jelentkezhettek a hazai kistelepülések a Jedlik Ányos Energetikai Program és a Magyar Falu Program közös felhívására – jelentette be Facebook-beegyzésében Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos és Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Ezt a támogatási lehetőséget is a falusi önkormányzatok kérésére indították a Magyar Falu Programban, hiszen jelentős rezsicsökkenés várható a korszerűsítésnek köszönhetően. Így nem meglepő, hogy rendkívül népszerű volt a falvak körében ez a kezdeményezés is: várhatóan ezernél több település kezdhet bele a munkába – írta meg az alternativenergia.hu.
A felhívás célja a helyi közvilágítás korszerűsítése, a meglévők helyett energiatakarékosabb lámpatestek telepítése, autonóm szabályozhatóságuk kiépítése. A kistelepülésektől az elszámolható költségeket teljes egészében átvállalja az állam. Az elnyert források pedig akár a teljes költség erejéig előlegként is kifizethetők. A bejegyzés szerint nem véletlen, hogy a rég várt lehetőséggel majdnem minden második kistelepülés élni kíván. A fejlesztések nemcsak a falvak, hanem az ötezer lélekszám alatti kisvárosokban élők számára is komfortosabbá teszik lakóhelyüket. A rezsiterhek csökkenése, valamint a fenntarthatóbb energiafogyasztás mellett fontos szempont, hogy a kistelepülések biztonságosabbá válnak lakóik számára, egyúttal vonzóbb arcukat mutatják vendégeik felé.
Mint kiemelték, 2025 az áttörés éve a falvak számára is. A folyamatos párbeszédnek köszönhetően a korábbi támogatási célok mellett idén új elemekkel bővülhetett a program. A közvilágítási pályázat is ennek a közös gondolkodásnak az eredménye, amely nagy segítséget jelent a jövőben a falusi önkormányzatok számára.
A Magyar Falu Program keretében eddig nagyságrendileg 1300 milliárd forint támogatás érkezett a hazai kistelepülésekre. A munka folytatódik, hamarosan újabb jó hírekkel jelentkeznek – ígérték a bejegyzésben.
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás óta
A hálózattól az otthonig: a Swatten új szintre emeli az energiatárolást
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta
Holtágak, tározók és csatornák feltöltésével javul a vízpótlás az országban
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Zsolna az elektromos jövő központja – a KIA új modellje már futószalagon
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta
Az akkumulátorok új szerepben – az amerikai otthonokból virtuális erőművek születnek
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás óta
Tovább erősödik az elektromos átállás a BMW csoportnál