Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

MEKH: az energiafogyasztás 11,7 százalékát adták megújuló források 2021-ben

Létrehozva:

|

Megjelent a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2021-es éves energiastatisztikai riportja, amely a hazai energiatermelésre, -ellátásra és felhasználásra vonatkozó éves adatokat mutatja be. 2021-ben az elsődleges energiahordozók termelése kis mértékben emelkedett, amelyen belül a megújuló energiahordozókból származó termelés is nőtt.

Az elsődleges fosszilis energiahordozók és a megújuló források primer belföldi felhasználása szintén bővült. A végfelhasználók által elfogyasztott energia mennyisége a legtöbb szektorban nőtt. Az importfüggőség kis mértékben mérséklődött. 2021-ben az elsődleges energiahordozók termelése 454 316 TJ volt, amely kis mértékű, 0,6%-kos emelkedést jelent a megelőző évhez képest. A megújuló energiahordozókból származó termelés napenergia nélkül 7,3%-kal, a napenergiából származó primerenergia termelés pedig 51,0%-kal nőtt az előző évhez képest. Az elsődleges fosszilis energiahordozók termelése 7,4%-kal, a nukleáris pedig 0,5%-kal csökkent. A primerenergia-felhasználás 1 151 377 TJ volt 2021-ben, ami 4,8%-kos bővülést jelent a 2020-as évhez, valamint 3,2%-kost a koronavírus járvány előtti 2019-es évhez képest. A primer belföldi felhasználás 67,9%-át elsődleges fosszilis energiahordozók, 15,2%-át nukleáris energia, 11,7%-át elsődleges megújuló energiaforrások, 4,0%-át villamos energia import biztosította, míg a fennmaradó, 1,2%-ot a nem megújuló hulladékokból és egyéb forrásból származó energia nyújtotta.

A fosszilis energiahordozókat tekintve a szén és széntermékek felhasználása 18,3%-kal csökkent, míg a kőolaj és kőolajtermékek felhasználása 8,7%-kal emelkedett. A földgáz felhasználása 6,1%-kal nőtt a tavalyi évhez képest. Az elsődleges megújuló energiaforrások felhasználása 9,2%-kal emelkedett 2021-ben az előző évhez képest. Minden megújuló energiahordozó termelése és felhasználása is emelkedett, kivéve a biogáz forrásból származót és a vízenergiát. Az elmúlt években megfigyelhető szilárd biomassza-felhasználáscsökkenés megállt és a felhasználás 6,9%-kal emelkedett az előző időszakhoz képest. 2021-ben a megújuló energiaforrásokból előállított energia részaránya a bruttó végső energiafogyasztásban 14,1% volt.

Advertisement

A tárgyidőszakban a primer belföldi felhasználás forrásának jelentős részét továbbra is a kőolaj- és kőolajszármazékok valamint a földgáz-behozatal biztosította 557 789 TJ mennyiségben. A kőolaj import 1,5%-kal, 6 008 ezer tonnára, míg a földgáz nettó energiaimport 5,7%-kal, 261 556 TJ-ra csökkent az előző évhez képest. Magyarország továbbra is viszonylag magas importkitettséggel rendelkező ország, ugyanakkor a felhasznált energiaszükséglet kisebb mértékben függött a külső forrásoktól, mint az előző évben. Az importfüggőség mértéke az összes energiahordozóra vonatkozóan 2021-ben 2,4 százalékponttal, 53,8%-ra csökkent,

2021-ben a végfelhasználók által elfogyasztott energia mennyisége 893 467 TJ volt, 7,3%-kal magasabb a megelőző évhez, és 6,1%-kal a koronavírus járványt megelőző 2019-es évhez képest. A végső felhasználáson belül legnagyobb részt képviselő lakossági szektor részaránya 30,0%-ot tett ki, a közlekedési célú felhasználás 23,0%-ot, az ipar 22,2%-ot fogyasztott el a teljes végső energiafelhasználásból, míg a kereskedelem és közszolgáltatások (honvédelemmel együtt) aránya 9,9% volt. A legkisebb súlyú mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat részaránya a teljes végfelhasználásból mindössze 3,1%-ot jelentett.

Advertisement

A tárgyévben a végső felhasználás minden fő szektorában nőtt az energiafelhasználás, kivéve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászatot. A legnagyobb növekedés energiamértékegységben és relatív mértékben is a közlekedésben jelentkezett, amely 10,5%-kal bővült 2020-hoz képest, ugyanakkor nem érte el a pandémia előtti 2019-es felhasználási szintet.

Advertisement

Zöld Energia

nergiaszuverenitás nélkül nincs sikeres zöldpolitika

Az Európai Unió az orosz energiahordozókat amerikai LNG-re cserélte.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az energiaszuverenitás oldalán nem valódi függetlenedést látunk, hanem függőségváltást – mondta Hernádi Zsolt. Az orosz energiahordozók visszaszorítása teret nyitott az amerikai LNG-nek, a megújulók technológiákban pedig érezhető a kínai gyártási és nyersanyag dominancia – írja az alternativenergia.hu. Így az energiaszuverenitás oldaláról nézve nem történt függetlenedés – fogalmazott a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója az MCC Energiaszuverenitás 2026 konferencián. Sem az EU sem a régió nem bővelkedik energiaforrásokban. Ez egy adottság, ami szuverenitási szempontból hátrány – fogalmazott Hernádi majd hozzátette: ezt a problémát kell megoldanunk. Az EU eredeti terve az volt, hogy a dekarbonizáció által fogja növelni az energiaszuverenitást, de az energiaimport-függőség alig változott: 2019 és 2023 között mindössze 60 százalékról 58 százalékra mérséklődött. Az orosz fosszilis energiáról való leválással az EU teret nyitott az USA-ból érkező LNG-nek, és az EU lett az Egyesült Államok legnagyobb piaca. 2024-ben az EU több mint 100 milliárd köbméter LNG-t importált, ennek közel 45 százaléka az Egyesült Államokból érkezett, ami több mint kétszerese a 2021-es mennyiségnek. Ezen felül a megújulók fejlesztésével is új függőség jött létre.

Példaként a napelemek importját emelte ki, amelynek több mint 90 százaléka Kínából származik, de hasonlóak az arányok az akkumulátorok és a kritikus nyersanyagok esetében is. Jó hogy vannak új források, de nem jó, hogy a függőség nem csökkent. Kínától energiaszuverenitási stratégiájából kéne tanulni: Kína készleteket halmoz fel, bővíti a szén- és megújulóenergia-termelést, miközben csökkenti az importfüggőséget, és ezáltal képes dekarbonizációra is. Ezzel szemben az EU elsősorban a kibocsátáscsökkentést helyezte minden más fölé, és eközben az súlyos versenyképességi és szuverenitási problémákat okozott, és egyre kevésbé képes fenntartani a dekarbonizáció lendületét is.

Hernádi Zsolt úgy vélte, hogy az EU a tagállamok eltérő adottságait sem veszi figyelembe: míg szinte minden EU-s országnak szembesülnie kell azzal a kockázattal, honnan szerzi be az energiát, Magyarországnak és a többi szárazföldi országnak ezen felül ellátási útvonal kockázattal is számolni kell. Hernádi Zsolt szerint az európai dekarbonizációs célok nem reálisak, és úgy vélte, nagyobb tagállami rugalmasságra és diverzifikációra van szükség, valamint arra, hogy hagyják a piacot működni, mert ez növeli a hatékonyságot.

Advertisement

Úgy vélte, hogy az energiaszuverenitás az állam és a piac együttműködésével jöhet létre: válságálló ellátás csak akkor jöhet létre, ha az állam stratégiai irányt ad, a vállalatok pedig képesek beruházni és alkalmazkodni. A MOL évtizedekkel ezelőtt felismerte, hogy régióban kell gondolkodni. A MOL három finomítóval, 2400 töltőállomással és közel 100 ezer hordó napi termeléssel biztosítja a régió olajipari szuverenitását. Magunknak kell megteremteni a szuverenitást, segíts magadon és Isten is megsegít elv alapján. Ehhez az is kell, hogy a vállalatok megtermelt profitot vissza tudják forgatni beruházásaikba – tette hozzá.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák