Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Kék bolygó – A demográfia, a klíma és történelem, az energia volt a téma Áder János új podcastjában

A demográfia, a klíma és történelem, valamint az energia kérdéseit járta körbe Böszörményi-Nagy Gergellyel, a Brain Bár jövőfesztivál alapítójával, a MOME Alapítvány elnökével Áder János volt államfő a Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában, amely a Youtube-on is elérhető.

Létrehozva:

|

Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány elnöke elmondta, a beszélgetés apropóját Böszörményi-Nagy Gergely Nonkonform című könyve adta. A volt államfő a demográfia témájában arra mutatott rá, hogy az afrikai országokban hatszoros vagy akár tízszeres is a népesség az 1960-as évekhez képest. A becslések szerint 2050-re a Föld népességének 70-75 százaléka városlakó lesz. A kötetben szerepel egy olyan adat, amely szerint négyszáz olyan városban élnek majd 10 milliónál többen – mondta el Áder János. Megjegyezte: 1950-ben nyolc olyan város volt, amelyben több mint 5 millióan laktak.

A népesség növekedésével kétszer gyorsabban nő a vízfogyasztásunk és háromszor gyorsabban az energiafogyasztásunk. Az érintett városokban 2050-ig több infrastruktúrát kell megépíteni, mint az előző kétezer évben összesen, de ha majd csökken a népesség, akkor ez az infrastruktúra kihasználatlan és fenntarthatatlan lesz – hívta fel a figyelmet a volt államfő. Böszörményi-Nagy Gergely szerint pont a városiasodás hozza el a demográfiai fordulatokat. A népességrobbanás időszakának végén járunk, összehúzódás következik, a 21. század végére nem ez lesz a probléma, hanem az elöregedés, a csökkenő termékenység és az ebből fakadó gazdasági nehézségek – mondta.

Felidézte: az iparosodás okozott egy népességrobbanást, de azzal, hogy a társadalmak gazdagabbak lettek, megváltozott a nők szerepe, a gyermekvállalási kedv szükségszerűen csökkent. Ennek jelei 15-20 év múlva megérkezhetnek, 2040 és 2060 között már nem marad a világnak olyan része – Indiát kivéve – ahol ne fordulna visszájára a folyamat, azaz ne népességcsökkenésbe fordulna a trend – vélekedett.

Advertisement

Áder János a klíma és történelem témája kapcsán arról beszélt, hogy a kötetben bemutatott szerzők szerint a klímaváltozás történelemformáló erő és példaként hozzák a Római Birodalmat, ahol a fejlődés egy 350 éves klímaoptimumhoz kötődik, míg a hanyatlás és a középkor időszaka a kisjégkorszakhoz. Böszörményi-Nagy Gergely elmondta, a kisjégkorszak időszakában a világban hasonló ideológiák jelentek meg és ugyanúgy növekedett a politikai feszültség. A Föld akkori népességének egyharmada elpusztult a kisjégkorszakban – jegyezte meg.

A beszélgetők egyetértettek abban: a Nonkonform című könyv egyik legfontosabb gondolata, hogy a “sikeres klímavédelemre csak a nemzetek képesek”. Az energia témája kapcsán Áder János arra hívta fel a figyelmet, hogy minden fogadkozás és aláírt vállalás ellenére ma magasabb a károsanyag-kibocsátás, mint hét éve. A jövőre nézve pedig arról beszélt, hogy a világon 24 ezer kilométernyi olaj- és gázvezetéket építenek. Ez nem azt mutatja, hogy rövid idő alatt meg akarnánk szabadulni az olajtól és a földgáztól – jegyezte meg Áder János a november elején rögzített felvételen.

Advertisement

Zöld Energia

Mi történik a félbemaradt napelemes projektekkel? Egyre nagyobb a bizonytalanság.

A szakmai szövetség szerint sürgős állami beavatkozás nélkül több száz család maradhat napelem nélkül, miközben még támogatási összegek visszafizetésére is kötelezhetik őket.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Súlyos helyzet alakult ki a 2021-ben indított lakossági napelemes pályázatok körül: a szakmai szervezetek szerint több száz, de akár ezer feletti háztartás is elveszítheti az elnyert támogatását, miközben olyan összegek visszafizetésére kötelezhetik őket, amelyeket valójában soha nem kaptak meg, írja az alternativenergia.hu. A probléma hátterében a napelemes piac elmúlt években bekövetkezett összeomlása, a kivitelező cégek csődhulláma és az elhúzódó pályázati adminisztráció áll. Az érintett támogatási program az RRF-6.2.1 jelű lakossági pályázat, amelyet az Európai Unió Helyreállítási Alapjának forrásaiból indítottak. A program célja az volt, hogy családi házak tulajdonosai támogatással telepíthessenek háztartási méretű napelemes rendszereket. A Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség (MNNSZ) adatai szerint összesen 33 700 pályázat érkezett be, amelyek közül mintegy 23 ezer projekt már sikeresen lezárult. A fennmaradó közel 10 ezer pályázat azonban még mindig nincs teljesen lezárva, miközben a beruházások befejezésének határideje június 15-én lejár. A legnagyobb problémát azok az esetek jelentik, ahol az eredetileg megbízott kivitelező időközben csődbe ment, eltűnt vagy fizetésképtelenné vált. Sok család ezért új kivitelezőt szeretett volna bevonni a projekt befejezéséhez, azonban ehhez a pályázat kezelőjének jóváhagyása szükséges. Számos esetben ezt a jóváhagyást nem kapták meg, különösen akkor, ha az első kivitelező már felvette a támogatás egy részét előlegként.

A rendszer jelenlegi szabályai szerint ugyanis a kivitelezőváltás csak akkor engedélyezhető, ha a korábban kifizetett előleget visszafizetik. Ez azonban gyakran lehetetlen, hiszen a csődbe ment cégek nem rendelkeznek a szükséges forrásokkal. Így előfordulhat, hogy a támogatást elnyerő családoknak kellene visszafizetniük olyan több százezer forintos összegeket, amelyek valójában soha nem kerültek hozzájuk.

A helyzetet tovább nehezítette a pályázat lebonyolításának átszervezése. A program kezelését korábban az ÉMI Nonprofit Kft. végezte, majd 2025 végén a feladatot a Nemzeti Fejlesztési Központ és a Helyreállítási Terv Végrehajtásáért Felelős Főigazgatóság vette át. A szakma szerint az átállás tovább lassította az amúgy is nehézkes ügyintézést, így sok kérelem még mindig elbírálásra vár.

Advertisement

Az MNNSZ szerint a helyzet még kezelhető lenne, de ehhez gyors kormányzati döntésekre van szükség. A szövetség azt javasolja, hogy az állam automatikusan engedélyezze a kivitelezőváltást minden érintett pályázónak, és biztosítsa a szükséges forrásokat a korábban kifizetett előlegek pótlására. Korábban már volt példa hasonló megoldásra, amikor több száz projektet sikerült így megmenteni.

A szakmai szervezet azt is sürgeti, hogy a kormány hosszabbítsa meg legalább egy hónappal a pályázat teljesítési határidejét. Bár egy átlagos háztartási napelemes rendszer telepítése mindössze néhány napot vesz igénybe, a jelenlegi határidőig már fizikailag sem lehet befejezni az összes elakadt beruházást. Emellett a hálózati engedélyezési folyamatok gyorsítására is szükség lenne. A mostani válság egyben rávilágít a magyar lakossági napelemes piac elmúlt éveinek problémáira is. Magyarország 2022-ig az egyik leggyorsabban növekvő napelemes piac volt Európában, a telepített kapacitás jóval meghaladta a korábbi kormányzati előrejelzéseket. A növekedést azonban nem követték megfelelő hálózatfejlesztések, ezért a kormány 2022 őszén korlátozta az új rendszerek hálózati visszatáplálását.

Advertisement

A váratlan intézkedések, a szaldóelszámolás fokozatos kivezetése és a szabályozási bizonytalanság jelentősen visszavetette a lakossági beruházási kedvet. Sok kivitelező vállalkozás gyakorlatilag egyik napról a másikra maradt megrendelések nélkül, miközben az RRF-pályázatokból származó bevételek az adminisztratív akadályok miatt késve vagy egyáltalán nem érkeztek meg.

A következmények most láthatók igazán: számos vállalkozás csődbe ment, félbehagyott projekteket hagyva maga után. Ennek eredményeként több száz vagy akár több mint ezer család kerülhet olyan helyzetbe, hogy nem készül el a napelemes rendszere, elveszíti a támogatást, és még visszafizetési kötelezettséggel is szembesülhet.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák