Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Kék bolygó – A demográfia, a klíma és történelem, az energia volt a téma Áder János új podcastjában

A demográfia, a klíma és történelem, valamint az energia kérdéseit járta körbe Böszörményi-Nagy Gergellyel, a Brain Bár jövőfesztivál alapítójával, a MOME Alapítvány elnökével Áder János volt államfő a Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában, amely a Youtube-on is elérhető.

Létrehozva:

|

Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány elnöke elmondta, a beszélgetés apropóját Böszörményi-Nagy Gergely Nonkonform című könyve adta. A volt államfő a demográfia témájában arra mutatott rá, hogy az afrikai országokban hatszoros vagy akár tízszeres is a népesség az 1960-as évekhez képest. A becslések szerint 2050-re a Föld népességének 70-75 százaléka városlakó lesz. A kötetben szerepel egy olyan adat, amely szerint négyszáz olyan városban élnek majd 10 milliónál többen – mondta el Áder János. Megjegyezte: 1950-ben nyolc olyan város volt, amelyben több mint 5 millióan laktak.

A népesség növekedésével kétszer gyorsabban nő a vízfogyasztásunk és háromszor gyorsabban az energiafogyasztásunk. Az érintett városokban 2050-ig több infrastruktúrát kell megépíteni, mint az előző kétezer évben összesen, de ha majd csökken a népesség, akkor ez az infrastruktúra kihasználatlan és fenntarthatatlan lesz – hívta fel a figyelmet a volt államfő. Böszörményi-Nagy Gergely szerint pont a városiasodás hozza el a demográfiai fordulatokat. A népességrobbanás időszakának végén járunk, összehúzódás következik, a 21. század végére nem ez lesz a probléma, hanem az elöregedés, a csökkenő termékenység és az ebből fakadó gazdasági nehézségek – mondta.

Felidézte: az iparosodás okozott egy népességrobbanást, de azzal, hogy a társadalmak gazdagabbak lettek, megváltozott a nők szerepe, a gyermekvállalási kedv szükségszerűen csökkent. Ennek jelei 15-20 év múlva megérkezhetnek, 2040 és 2060 között már nem marad a világnak olyan része – Indiát kivéve – ahol ne fordulna visszájára a folyamat, azaz ne népességcsökkenésbe fordulna a trend – vélekedett.

Áder János a klíma és történelem témája kapcsán arról beszélt, hogy a kötetben bemutatott szerzők szerint a klímaváltozás történelemformáló erő és példaként hozzák a Római Birodalmat, ahol a fejlődés egy 350 éves klímaoptimumhoz kötődik, míg a hanyatlás és a középkor időszaka a kisjégkorszakhoz. Böszörményi-Nagy Gergely elmondta, a kisjégkorszak időszakában a világban hasonló ideológiák jelentek meg és ugyanúgy növekedett a politikai feszültség. A Föld akkori népességének egyharmada elpusztult a kisjégkorszakban – jegyezte meg.

A beszélgetők egyetértettek abban: a Nonkonform című könyv egyik legfontosabb gondolata, hogy a “sikeres klímavédelemre csak a nemzetek képesek”. Az energia témája kapcsán Áder János arra hívta fel a figyelmet, hogy minden fogadkozás és aláírt vállalás ellenére ma magasabb a károsanyag-kibocsátás, mint hét éve. A jövőre nézve pedig arról beszélt, hogy a világon 24 ezer kilométernyi olaj- és gázvezetéket építenek. Ez nem azt mutatja, hogy rövid idő alatt meg akarnánk szabadulni az olajtól és a földgáztól – jegyezte meg Áder János a november elején rögzített felvételen.

Advertisement

Zöld Energia

Hogyan hat Donald Trump a napelemes piacra?

Donald Trump politikája az amerikai energetikai piacon is felfordulást okozott.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A második Trump-kormány forgószélszerűen vette kezdetét: még csak három hónap telt Donald Trump beiktatása óta, de már számos drasztikus kül- és belpolitikai döntést hozott. Miként hat az elnök politikája az energiaszektorra, különösen a napelemes piacra – ennek a kérdésnek járt utána a PV Magazine. A kormányzat az elmúlt időszakban jelentős szakpolitikai reformokat hajtott végre. Az energetikai politika fő mozgatórugója, hogy az elnök nagyban támogatja a fosszilis energiahordozók kinyerését, miközben ellenzi az elektromos járművek támogatását célzó szabályzatokat. A terület legfontosabb Trump-rendelete az Unleashing American Energy, amely csökkenti az olaj- és ritkaföldfém-kitermelés korlátozásait. A régi-új elnök a megújulókat tekintve egyelőre elsősorban a szélenergia ellen lépett fel, több helyen korlátozásokat vezetett be az új szélfarm-beruházásra vonatkozóan. Ugyan a napenergiát egyelőre nem támadja célzottan, az ágazatot érintő politikai bizonytalanság hatással van a beruházásokra.

A napenergia 2024-ben az Egyesült Államok legjelentősebb, újonnan telepített villamosenergia-forrása volt, és az iparág továbbra is gyorsan növekszik. Az IRA (Inflation Reduction Act) nevű, alapvetően klímavédelmi célú törvénycsomag és más támogatások a különféle hitelek, adókedvezmények és egyéb megoldások révén jelentős felfutást hoztak a szektorban, de a Trump-kormány ezek felfüggesztésével akadályokat gördített az iparág elé. A szövetségi kifizetések befagyasztását most bírósági döntések próbálják megakadályozni, nagy kérdés, hogy milyen jövő vár az IRA-ra és más, az energetikai átállást segítő ösztönzőkre. Egyes szakértők szerint az IRA-alap a vártnál öt évvel korábban, 2027-ben véget érhet.

A napelemes szektor számára további kihívást jelentenek az új, Kínát, Kanadát és Mexikót érintő vámok, amelyek jelentősen megdrágítják a gyártást és az importot. Az iparág számára pozitívum ugyanakkor, hogy a napenergia költségei folyamatosan csökkennek, olyannyira, hogy a BloombergNEF szerint a napelemparkok még támogatások nélkül is egyre versenyképesebbek a gázerőművekkel szemben.

A szakértők úgy látják, összességében a Trump-kormányzat intézkedései rövid távon nehézségeket okozhatnak a megújuló energiaforrások számára, de a piac saját dinamikája miatt a napenergia továbbra is meghatározó tényező maradhat az amerikai energiatermelésben.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák