Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Mire képes egy napelemes autó?

A Red Bull Forma-1-es csapatának egykori menedzsere úgy véli, hogy a napelemek hozhatnak fordulatot az elektromos autóknál.

Létrehozva:

|

Egy ausztrál szakértő szerint a napelemes elektromos kocsik jelenthetik a megoldást az elektromos autók hatótáv-problémájára – számol be az ökodrive.hu. Richard Hopkins, az Új-Dél-Walesi Egyetem munkatársa és a Red Bull Forma-1-es csapatának korábbi menedzsere nincs meggyőződve róla, hogy az e-járművek esetében csupán az akkumulátortechnológia fejlesztésére van szükség. Több megközelítés kell, a megoldást pedig végül ezek kombinációja adhatja. A kutató úgy látja, a kulcs az igény lehet. „Nem feltétlenül azért választunk autót, mert tetszik a kinézete, hanem azért, mert megfelel az igényeinknek, a családunk szükségleteinek vagy a távolságnak” – mondta Hopkins. A szakértő szerint a tökéletes kombináció egy olyan jármű lehet, amely hidrogén-üzemanyagcellákat és napelemes akkumulátorokat egyaránt tud használni.

Hopkins ötletét a gyakorlatban is tesztelték: a közelmúltban egy hallgatók által épített elektromos jármű indult útnak, hogy felállítson egy új Guinness-rekordot. A Sunswift 7 feladata az volt, hogy egyetlen töltéssel a lehető leggyorsabban teljesítse az 1000 kilométeres távolságot egy Wensleydale-i kutatóközpontban. A piacon jelenleg egyetlen elektromos kocsi sem érhető el, amely egy töltéssel képes lenne 1000 kilométert megtenni. Igaz, 2021-ben a Toyota második generációs hidrogéncellás modelljének, a Mirainak sikerült a bravúr.

A Sunswift 7 esetében a fókusz nem a sebességen van, nem éppen egy gyors járműről van szó – 12 másodperc alatt gyorsul 0-ról 100 kilométer per órára. A lényeg a hatékonyság: az autó tetején, motorháztetőjén és a csomagtartóján is találhatóak napelemek, a hátsó kerekeknél pedig 38 kilowattórás motorok helyezkednek el. A teljes rendszer hatékonysága 98 százalék, a kocsi pedig csupán 560 kilogrammos, szemben a Tesla Model S 2000 kilogrammjával. A Sunswift 7 a számítások alapján napelemeinek és motorjainak köszönhetően 1300 kilométert tehet meg. Bár megjelenését és teljesítményét nézve messze elmarad egy hagyomány elektromos kocsitól, tökéletes választás lehet a napos Ausztráliában, ahol sokszor óriási távolságokat kell megtenni.

Advertisement

Zöld Közlekedés

Autóvezetés új dimenzióban: okos-autópálya VR-ben és mobilon is követhető

Intelligens közlekedés: egy magyar fejlesztés a nemzetközi élvonalban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Így működik a több szempontból világelső budaörsi okos-autópálya. „Minden autóról mindent tudunk” – így foglalta össze a BME és a Magyar Közút által közösen, az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium keretében fejlesztett okosautópálya-szakasz képességeit Szalay Zsolt, az egyetem Gépjárműtechnológia Tanszékének vezetője a projektről tartott sajtótájékoztatón – tájékozatott az alternativenergia.hu. A rendszer hónapok óta működik, a bme.hu-n már beszámoltak róla és most pedig a sajtónak is bemutatták, hogy pontosan mit tud. Az M1-M7 autópálya 800 méternyi budaörsi szakaszának két oldalán 39 különböző szenzor figyeli a járművek mozgását, az így keletkezett adattömegből pedig egy szuperszámítógép valós időben megalkotja az útszakasz teljes virtuális reprezentációját – ezt hívják digitális ikernek. Charaf Hassan, a BME rektora azzal nyitotta meg az eseményt, hogy a fejlesztés is mutatja, a Műegyetem és az ipar nem külön-külön működik, hanem együtt, amellett bizonyítja, hogy Magyarország képes élenjáró technológiák előállítására. „Nem a polcnak, hanem az iparnak csináljuk ezeket, a fenntartóváltásunk egyik mozgatórugója is az, hogy közeledjünk a gazdasági szereplőkhöz” – tette hozzá. „Az útépítés már nemcsak aszfaltozás, hanem olyan okoseszközök beépítése is, amelyek megkönnyítik az üzemeltetést. A fantáziánkat szabadjára engedve láthatjuk, milyen óriási lehetőséget vannak ebben a fejlesztésben” – mondta Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára.

Szilvai József Attila, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezérigazgatója nagy lehetőségnek nevezte, amikor egy infrastruktúra-kezelő csatlakozhat egy ilyen projekthez. „Mint minden mérnök, modellekkel dolgozunk, és most megérkeztünk a modellek mennyországába, ahol a valóság egy az egyben képződik le.” Megemlítette, hogy a „vision zero”, azaz a halálos balesetek számának 0-ra csökkentése eléréséhez még nincsenek meg az eszközeink, az okos-autópálya azonban fontos lépés lehet ebbe az irányba. A vezérigazgató szerint a magyar fejlesztésű rendszer lesz a 2026 májusában Budapesten rendezendő Transport Research Arena k+f konferencia fénypontja. Szalay Zsolt röviden ismertette a tanszék főbb kutatási területeit a kooperatív forgalomirányítástól az autonóm járműirányításon át a precíziós helymeghatározásig, jelezve, hogy a budaörsi rendszer is 20-25 ember 5 éves, több kutatócsoportban végzett munkájának az eredménye.

Megindokolta azt is, miért mondhatjuk, hogy a fejlesztés világelső, noha Kína már több mint 1000 kilométer okosutat épített. Három szempontból is egyedülálló: máshol nincs ilyen szenzorozottság, saját fejlesztésű az adatok értelmezését végző detektor, és az algoritmusok mindössze 70 milliszekundum alatt futnak le, így biztosítva a valós idejűséget. A tanszékvezető videókon is bemutatta, hogyan jelenik meg a digitális iker a számítógép képernyőjén, egy mobiltelefon alkalmazásában vagy akár egy VR-szemüvegen. Ha sikerül finanszírozást szerezni a rendszer bővítésére, létrejöhet egy olyan autópálya, ahol a közlekedők többe láthatnak, mint amit a saját járművük érzékel, sőt a vezetéstámogató eszközökkel nem rendelkező autók is felokosíthatók, biztonságosabbá téve ezzel a közlekedést.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák