Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A cseresznyefa-virágzást köszöntik a szegedi füvészkertben

A hanamit, a cseresznyefa-virágzást köszöntik szombaton a Szegedi Tudományegyetem füvészkertjében, ezen a napon a látogatókat a japán kultúrát bemutató programok is várják – tájékoztatta Németh Anikó igazgató az MTI-t.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A szakember elmondta, a szokottnál hűvösebb időjárás miatt még csak néhány korai fajta virágzik, de a napos időnek köszönhetően bármelyik pillanatban újabb díszcseresznyék bimbói is kifakadhatnak. A botanikuskert látogatói azonban számos gyümölcsfa és -cserje felhőszerű fehér virágában gyönyörködhetnek, nyílnak már a cseresznyeszilvák és a kökények is. A hanami – szó szerint virágnézés – gyönyörködés a tavasszal virágzó cseresznyében, japán szilvában, azáleákban, hortenziákban, kínai vagy japán kajsziban vagy a sokáig díszfaként nevelt őszibarackban. Szombaton ezt a Japánban hagyományos ünnepet szeretnék közelebb hozni a látogatókhoz – közölte az igazgató.

A botanikus kertben a japán díszcseresznye számos fajtáját gondozzák. A Európában sorfaként és parkokban is elterjedt a kagyló alakú koronájáról felismerhető kanzan, amely azonban őshazájában viszonylag ritkának számít. A felfelé törő lombjáról kapta nevét a tejutat jelentő amanogawa fajta, de látható a füvészkertben japán csüngő díszcseresznye, a néha ősszel is virágzó higan és tajvani – harangvirágú – díszcseresznye is. Ez utóbbi nyílik legkorábban, tél végén, ezért Európában nem is nagyon merték ültetni, de ahogy melegebbé vált a klíma már nem kell annyira tartani a fagyoktól.

Szombaton délután két alkalommal is Gál Tamás, a japánkert kurátora kalauzolja körbe a látogatókat a gyűjteményben. Előadás hallható majd a hagyományos japán virágrendezés művészetéről az ikebanáról, és a bambuszkertészetről, tradicionális japán hangszeres bemutatót és teaszertartást is tartanak majd. Az egész napos programok során a vendégek betekintést nyerhetnek a szusikészítés rejtelmeibe, kipróbálhatják az origamihajtogatást, de láthatnak furosiki – japán kendőcsomagolás – bemutatót is. A Somogyi-könyvtár standján japán könyvek és képregények lapozgatása mellett mellett a mangarajzolásba is bekapcsolódhatnak. Bonszaibemutatót is rendeznek, melyen nemcsak idős növényeket láthatnak az érdeklődők, hanem segítséget is kaphatnak az apró növények ápolásához, neveléséhez is.

Advertisement

Zöldinfó

A környezetvédelem természetes része a tudatos pénzkezelésnek

Egy magatartáskutatás alapján, aki takarékos, az zöldebben él.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A pénzügyileg takarékos emberek nagyobb valószínűséggel viselkednek környezettudatosan. Aki viszont imád vásárolni, az hajlamos kevésbé figyelni a környezeti szempontokra – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss tanulmányából, amely részleteit olvashatjuk az alternativenergia.hu. A kutatás szerint a pénzügyi tudatosság nemcsak a pénztárcának, hanem a bolygónak is jót tesz: a pénzügyi takarékosság ugyanis közvetlenül hozzájárul a zöld viselkedéshez, és azok, akik odafigyelnek kiadásaikra, hajlamosabbak takarékosan bánni a természeti erőforrásokkal is, legyen szó energiafogyasztásról, hulladéktermelésről vagy a vásárlási szokásaikról. A takarékossági attitűd a legerősebb előrejelzője a környezettudatos magatartásnak, és ez fontosabb, mint az, hogy környezettudatosnak vallja-e magát az illető – áll a Corvinus kutatóinak tanulmányában. Ezzel szemben a vásárlásorientált szemlélet – az, hogy valaki szeret költeni, új termékeket vásárolni – gyengíti a környezetbarát viselkedés iránti hajlandóságot, bár ez a kapcsolat nem erős, mégis statisztikailag kimutatható: minél inkább a fogyasztás áll valaki életében a középpontban, annál kevésbé valószínű, hogy környezettudatos döntéseket hoz.
A tanulmány szerint a környezetvédelmi és környezettudatos magatartást ösztönző üzenetek önmagukban nem elegendőek, mert erősebb a hatásuk a gazdasági növekedésre és fogyasztásra buzdító narratíváknak.

A kutatás egyik legfontosabb következtetése, hogy a környezetvédelem nem feltétlenül igényel külön erőfeszítést, hanem a tudatos pénzügyi magatartás természetes velejárója. Másképp fogalmazva: aki figyel a pénzére, az a bolygóra is jobban figyel, de a környezettudatos viselkedést nem lehet pusztán oktatással vagy információval formálni. A szerzők szerint a kognitív ösztönzőkön túl kell lépni, mert legalább ennyire meghatározóak a szokások (például a takarékosság) és az érzelmi attitűdök (mint például a vásárláshoz való viszony). Példaként említik, hogy a túrázás a természetben élménye a gyermekkorban később a felnőtt életben erősebb környezetvédelmi attitűdök kialakulásához vezethet, mint a közvetlen környezetvédelmi oktatás. A kutatók szerint a cégek is sokat tehetnek azzal, ha a takarékos és fenntartható viselkedést támogatják, akár belső képzésekkel, akár ösztönzőprogramokkal, ilyen lehet az energiahatékonysági tréning, a hulladékmegelőzési ötletpályázat vagy az otthoni környezettudatos viselkedés jutalmazása.

A környezet védelme érdekében a vállalatoknak érdemes mellőzniük a felesleges vásárlást ösztönző üzeneteket, és népszerűsíteniük javítási, újrafelhasználási lehetőségeket és a közös használatú szolgáltatásokat, mint például az autómegosztást vagy a közösségi kerékpározást – áll a kutatásban.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák