Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A cseresznyefa-virágzást köszöntik a szegedi füvészkertben

A hanamit, a cseresznyefa-virágzást köszöntik szombaton a Szegedi Tudományegyetem füvészkertjében, ezen a napon a látogatókat a japán kultúrát bemutató programok is várják – tájékoztatta Németh Anikó igazgató az MTI-t.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A szakember elmondta, a szokottnál hűvösebb időjárás miatt még csak néhány korai fajta virágzik, de a napos időnek köszönhetően bármelyik pillanatban újabb díszcseresznyék bimbói is kifakadhatnak. A botanikuskert látogatói azonban számos gyümölcsfa és -cserje felhőszerű fehér virágában gyönyörködhetnek, nyílnak már a cseresznyeszilvák és a kökények is. A hanami – szó szerint virágnézés – gyönyörködés a tavasszal virágzó cseresznyében, japán szilvában, azáleákban, hortenziákban, kínai vagy japán kajsziban vagy a sokáig díszfaként nevelt őszibarackban. Szombaton ezt a Japánban hagyományos ünnepet szeretnék közelebb hozni a látogatókhoz – közölte az igazgató.

A botanikus kertben a japán díszcseresznye számos fajtáját gondozzák. A Európában sorfaként és parkokban is elterjedt a kagyló alakú koronájáról felismerhető kanzan, amely azonban őshazájában viszonylag ritkának számít. A felfelé törő lombjáról kapta nevét a tejutat jelentő amanogawa fajta, de látható a füvészkertben japán csüngő díszcseresznye, a néha ősszel is virágzó higan és tajvani – harangvirágú – díszcseresznye is. Ez utóbbi nyílik legkorábban, tél végén, ezért Európában nem is nagyon merték ültetni, de ahogy melegebbé vált a klíma már nem kell annyira tartani a fagyoktól.

Szombaton délután két alkalommal is Gál Tamás, a japánkert kurátora kalauzolja körbe a látogatókat a gyűjteményben. Előadás hallható majd a hagyományos japán virágrendezés művészetéről az ikebanáról, és a bambuszkertészetről, tradicionális japán hangszeres bemutatót és teaszertartást is tartanak majd. Az egész napos programok során a vendégek betekintést nyerhetnek a szusikészítés rejtelmeibe, kipróbálhatják az origamihajtogatást, de láthatnak furosiki – japán kendőcsomagolás – bemutatót is. A Somogyi-könyvtár standján japán könyvek és képregények lapozgatása mellett mellett a mangarajzolásba is bekapcsolódhatnak. Bonszaibemutatót is rendeznek, melyen nemcsak idős növényeket láthatnak az érdeklődők, hanem segítséget is kaphatnak az apró növények ápolásához, neveléséhez is.

Advertisement

Zöldinfó

A felszín alatti vizek és a geotermikus energia kerülnek a középpontba Budapesten

Budapesten rendezik meg a hidrogeológusok világkongresszusát.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Budapesten rendezik meg a Hidrogeológusok Nemzetközi Szövetsége (IAH) 53. világkongresszusát szeptember 14. és 18. között – ismertette az alternativenergia.hu. A felszínalatti vizekkel foglalkozó szakmai rendezvény ötven év után tér vissza Magyarországra – közölték az MTI-vel a szervezők. A közlemény szerint a rendezvényre a világ 75 országából közel 900 kutató, mérnök, vízügyi szakember, ipari szereplő és döntéshozó érkezik a fővárosba.

A résztvevők a fenntartható vízgazdálkodás, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, a geotermikus energia, valamint a felszínalatti vízkészletek védelmének legfontosabb kérdéseit vitatják meg. A kongresszus szeptember 15-i ünnepélyes megnyitóján a magyar kormány, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), az UNESCO és az IAH vezető képviselői köszöntik a megjelenteket.

Az esemény középpontjában a felszínalatti vizek stratégiai jelentősége és a nemzetközi tudományos együttműködés szerepe áll. A megnyitó kiemelt részeként megemlékeznek Prof. Tóth Józsefről, a világhírű magyar hidrogeológusról, akinek felszínalatti vízáramlási rendszerekről alkotott elmélete alapvetően formálta át a modern hidrogeológiai gondolkodást – írták a tájékoztatóban.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák