Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A cseresznyefa-virágzást köszöntik a szegedi füvészkertben

A hanamit, a cseresznyefa-virágzást köszöntik szombaton a Szegedi Tudományegyetem füvészkertjében, ezen a napon a látogatókat a japán kultúrát bemutató programok is várják – tájékoztatta Németh Anikó igazgató az MTI-t.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A szakember elmondta, a szokottnál hűvösebb időjárás miatt még csak néhány korai fajta virágzik, de a napos időnek köszönhetően bármelyik pillanatban újabb díszcseresznyék bimbói is kifakadhatnak. A botanikuskert látogatói azonban számos gyümölcsfa és -cserje felhőszerű fehér virágában gyönyörködhetnek, nyílnak már a cseresznyeszilvák és a kökények is. A hanami – szó szerint virágnézés – gyönyörködés a tavasszal virágzó cseresznyében, japán szilvában, azáleákban, hortenziákban, kínai vagy japán kajsziban vagy a sokáig díszfaként nevelt őszibarackban. Szombaton ezt a Japánban hagyományos ünnepet szeretnék közelebb hozni a látogatókhoz – közölte az igazgató.

A botanikus kertben a japán díszcseresznye számos fajtáját gondozzák. A Európában sorfaként és parkokban is elterjedt a kagyló alakú koronájáról felismerhető kanzan, amely azonban őshazájában viszonylag ritkának számít. A felfelé törő lombjáról kapta nevét a tejutat jelentő amanogawa fajta, de látható a füvészkertben japán csüngő díszcseresznye, a néha ősszel is virágzó higan és tajvani – harangvirágú – díszcseresznye is. Ez utóbbi nyílik legkorábban, tél végén, ezért Európában nem is nagyon merték ültetni, de ahogy melegebbé vált a klíma már nem kell annyira tartani a fagyoktól.

Szombaton délután két alkalommal is Gál Tamás, a japánkert kurátora kalauzolja körbe a látogatókat a gyűjteményben. Előadás hallható majd a hagyományos japán virágrendezés művészetéről az ikebanáról, és a bambuszkertészetről, tradicionális japán hangszeres bemutatót és teaszertartást is tartanak majd. Az egész napos programok során a vendégek betekintést nyerhetnek a szusikészítés rejtelmeibe, kipróbálhatják az origamihajtogatást, de láthatnak furosiki – japán kendőcsomagolás – bemutatót is. A Somogyi-könyvtár standján japán könyvek és képregények lapozgatása mellett mellett a mangarajzolásba is bekapcsolódhatnak. Bonszaibemutatót is rendeznek, melyen nemcsak idős növényeket láthatnak az érdeklődők, hanem segítséget is kaphatnak az apró növények ápolásához, neveléséhez is.

Advertisement

Zöldinfó

Vegyszerek nélkül is működik: ezért különlegesek az ősi gabonák

A nagyüzemi termesztésű búzához képest az ősi gabonák élettani és környezeti hatásai is kedvezőbbek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az ősi gabonák (például a tönköly, tenke, alakor) kedvezőbb élettani és környezeti hatásokkal rendelkeznek a hagyományos, nagyüzemi termesztésű búzához képest, ráadásul műtrágya és növényvédő szerek használatát sem igénylik, ellentétben az utóbbival – foglalta össze az ősi gabonák legfontosabb jellemzőit Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és Simon András, a NaturGold Hungária Kft. ügyvezetője és tulajdonosa a Kék bolygó című podcast közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon elérhető – ismertette az alternativenergia.hu. Áder János a műsorban a 2000-ben alapított NaturGold Hungária Kft. által végzett munkát mutatta be, kitérve a Magyarországon ismert tönkölybúza termelésére, feldolgozására és értékesítésére. Simon András kifejtette: az ember által létrehozott nagyüzemi termesztésű búzánál hozammaximalizálásra törekedtek, ezért ezek termesztése szinte elképzelhetetlen műtrágyák és növényvédő szerek nélkül. Ezzel szemben az ősi gabonák maguktól alakultak ki, és sok ezer éve nem változtak.

Az ősi gabonák úgynevezett pelyvás gabonák, amelyeknél az értékes szemet egy védőburok veszi körül, amely megóvja azt a környezeti hatásoktól, például a gombafertőzéstől, kártevőktől, kórokozóktól és az időjárás viszonytagságaitól is. Ezért nincs szükségük és rosszul is viselik a műtrágya és a növényvédő szerek használatát. Ráadásul az ősi gabonák és a nagyüzemi termesztésű búza beltartalmában is jelentős az eltérés – emelte ki. Mindezek alapján Áder János rámutatott: ha valaki ősi gabonából készült terméket fogyaszt, akkor több vitaminhoz, aminosavhoz, fehérjéhez, rosthoz jut hozzá, mint az, aki a nagyüzemi termesztésű búzából készült termékeket fogyaszt. Simon András elmondása szerint az ősi gabonák fel tudják venni a talajból a számukra szükséges tápanyagokat, ezért tökéletes számukra az ökológiai gazdálkodás.

Áder János az ősi gabonák kedvező tulajdonságainak és hatásainak áttekintése után rákérdezett, hogy akkor miért nem ezt termesztjük. Simon András válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy az ősi gabonák előnye egyben a hátrányuk is, mégpedig az a burok, amely a magot őrzi. Ez ugyanis a betakarításnál nem pereg ki a kalászból, hanem speciális géppel kell eltávolítani, ez a külön művelet pedig plusz költséggel és plusz energiával is jár. Áder János rámutatott arra is, hogy az ősi gabonáknál egy hektárra vetítve az átlagos hozamok kisebbek a hagyományos nagyüzemi termesztésű búzához képest.

Advertisement

Simon András elmondta, hogy most évente 10 ezer tonna tönköly búzát dolgoznak fel, és ez a mennyiség bővül, mert Magyarországon és külföldön is van a termékeikre kereslet. Legalább 150 féle terméket készítenek, köztük liszteket, leves- és körettésztákat. Magyarországon a termékeik országos szinten a bio- és reform boltokban érhetőek el, de webáruházzal és mintabolttal is rendelkeznek. A NaturGold Hungária Kft.-nél a termelés, a feldolgozás, az értékesítés egy kézben van – tájékoztatott a volt államfő, kitérve arra, hogy a NaturGold Hungária Kft. a korábbi alkalmakhoz hasonlóan az idei – február 25-én induló – Planet Budapest fenntarthatósági expón is részt vesz.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák