Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A cseresznyefa-virágzást köszöntik a szegedi füvészkertben

A hanamit, a cseresznyefa-virágzást köszöntik szombaton a Szegedi Tudományegyetem füvészkertjében, ezen a napon a látogatókat a japán kultúrát bemutató programok is várják – tájékoztatta Németh Anikó igazgató az MTI-t.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A szakember elmondta, a szokottnál hűvösebb időjárás miatt még csak néhány korai fajta virágzik, de a napos időnek köszönhetően bármelyik pillanatban újabb díszcseresznyék bimbói is kifakadhatnak. A botanikuskert látogatói azonban számos gyümölcsfa és -cserje felhőszerű fehér virágában gyönyörködhetnek, nyílnak már a cseresznyeszilvák és a kökények is. A hanami – szó szerint virágnézés – gyönyörködés a tavasszal virágzó cseresznyében, japán szilvában, azáleákban, hortenziákban, kínai vagy japán kajsziban vagy a sokáig díszfaként nevelt őszibarackban. Szombaton ezt a Japánban hagyományos ünnepet szeretnék közelebb hozni a látogatókhoz – közölte az igazgató.

A botanikus kertben a japán díszcseresznye számos fajtáját gondozzák. A Európában sorfaként és parkokban is elterjedt a kagyló alakú koronájáról felismerhető kanzan, amely azonban őshazájában viszonylag ritkának számít. A felfelé törő lombjáról kapta nevét a tejutat jelentő amanogawa fajta, de látható a füvészkertben japán csüngő díszcseresznye, a néha ősszel is virágzó higan és tajvani – harangvirágú – díszcseresznye is. Ez utóbbi nyílik legkorábban, tél végén, ezért Európában nem is nagyon merték ültetni, de ahogy melegebbé vált a klíma már nem kell annyira tartani a fagyoktól.

Szombaton délután két alkalommal is Gál Tamás, a japánkert kurátora kalauzolja körbe a látogatókat a gyűjteményben. Előadás hallható majd a hagyományos japán virágrendezés művészetéről az ikebanáról, és a bambuszkertészetről, tradicionális japán hangszeres bemutatót és teaszertartást is tartanak majd. Az egész napos programok során a vendégek betekintést nyerhetnek a szusikészítés rejtelmeibe, kipróbálhatják az origamihajtogatást, de láthatnak furosiki – japán kendőcsomagolás – bemutatót is. A Somogyi-könyvtár standján japán könyvek és képregények lapozgatása mellett mellett a mangarajzolásba is bekapcsolódhatnak. Bonszaibemutatót is rendeznek, melyen nemcsak idős növényeket láthatnak az érdeklődők, hanem segítséget is kaphatnak az apró növények ápolásához, neveléséhez is.

Advertisement

Zöldinfó

Ötszáz hektárnyi „erdőtüdő”: így járul hozzá a fásítás a klímavédelemhez

A Településfásítási programban már 56 ezer sorfát ültettek el 1500 településen.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A 2020-ban indult Településfásítási programban már 56 ezer sorfát ültettek el 1500 településen; a faültetés a jövő nemzedékeiről való gondoskodás, amit úgy is meg lehet közelíteni, hogy minden faültetés tisztelgés a természet előtt – mondta az Agrárminisztérium (AM) erdőkért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornán. Mocz András a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában közölte, a Településfásítási programban célul tűzték ki, hogy 2027 végéig 100 ezer sorfát ültessenek el – tudatta az alternativenergia.hu. Rámutatott, hogy az Országos Erdészeti Egyesület koordinálásával történik a faültetés, a programban 12 fafajból – például: korai juhar, kislevelű-, nagylevelű-, ezüsthárs – lehet választani, a kiválasztott sorfákat pedig ki is szállítják az egyes településekre.

A helyettes államtitkár az M1 aktuális csatornán arra is kitért, hogy a programban megcélozott 100 ezer sorfa elültetése 40-50 év múlva “500 hektár erdő tüdejének felel meg”. Egyúttal a környezettudatos nevelés fontosságára is felhívta a figyelmet, hogy a gyerekeket már óvodás kortól a természet tiszteletére, az erdő szeretetére kell nevelni.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák