Zöldinfó
A fecskéket is pusztítják a rovarirtók
Az imidacloprid nevű növényvédő szer okozza a közelmúlt jelentős madárpusztulását Európában holland kutatók szerint. A neonikotinoidok körébe tartozó, a mezőgazdaságban széles körben alkalmazott rovarirtó szer, melyet korábban a méhpusztulással is összefüggésbe hoztak, számos madárfaj – köztük fecskék, seregélyek és rigók – egyedszámának csökkenéséért felelős.
Caspar Hallman a nijmegeni Radboud Egyetem kutatója szerint a legvalószínűbb hatásmechanizmus az, hogy a madarak egyszerűen nem jutnak elég élelemhez, mert a szer hatására túlságosan megcsappan a rovarok száma. Emellett az is elképzelhető, hogy a zsákmányukon vagy a rovarirtóval bevont magokon keresztül jut szervezetükbe az anyag.
Magyarországon már betiltották a rovarirtót.
A kutatók 15 olyan madárfajt vizsgáltak, amelyeknek elsődleges tápanyagforrását a rovarok adják. Hosszú időn keresztül figyelték az egyedszámot és a madarak egészségi állapotát, valamint a felszíni vizek imidacloprid-koncentrációját. A két adathalmaz összehasonlításakor arra jutottak, hogy a magasabb koncentráció együtt járt a legtöbb vizsgált madárfaj hanyatlásával.
„Ha a koncentráció magasabb volt, mint 20 nanogramm literenként, a helyi populáció 3,5 százalékos csökkenését tapasztaltuk. Ez tíz év alatt 35 százalékos csökkenést jelent, ami óriási. A vészharangot tehát azonnal meg kell kongatni” – mondta Hans de Kroon, a Radboud Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője.
A holland tudósok megvizsgálták azt a lehetőséget is, hogy a madárpopulációk fogyatkozása már az imidacloprid 1990-es években történt bevezetése előtt elkezdődött-e, valamint azt, hogy esetleg a földhasználat változásaival állna összefüggésben; végül mindkét verziót elvetették.
Az imidacloprid gyártója, a Bayer nem fogadta el az eredményeket, mert azok szerintük nem bizonyítják az okozati összefüggést a vegyszer használata és a madarak pusztulása között. „A neonikotinoidok átfogó kockázatelemzésen estek át, amely megmutatta, hogy használatuk biztonságos a környezetre nézve, amennyiben az instrukcióknak megfelelően, felelősen alkalmazzák őket” – hangsúlyozta a cég egyik szóvivője. Más megfigyelők ezzel szemben úttörő jelentőségűnek tartják a holland tanulmányt a neonikotinoidok hatásmechanizmusának megértésében, hiszen a kutatók az első bizonyítékot szolgáltatták a méheknél sokkal szélesebb fajkört érintő káros hatásaira.
„Ha a rovarevő madarak elpusztulnak ennek a vegyszernek a hatására, akkor más rovarevő fajokra is hasonló sors vár. Ezért vizsgáljuk a denevéreket, a sünöket, a cickányokat, a halakat is” – kommentálta az eredményeket Dave Goulson, a Sussexi Egyetem kutatója. A neonikotinoidok rendkívül elterjedt vegyszerek, jelenleg a globális rovarirtó-piac mintegy 40 százalékát teszik ki.
ÉHEN HALNÁNK A MÉHEK NÉLKÜL
Moratóriumot rendelt el az Európai Bizottság azokra a rovarirtó szerekre, melyekről szakemberek úgy sejtik, felelősek a méhpopuláció világszerte tapasztalt pusztulásáért. A méheknek nemcsak a mézet köszönhetjük, nélkülözhetetlen elemei a táplálékláncnak: az emberiség eledelének 90 százalékát kitevő 100 növényfajtából 71-et méhek poroznak be.
http://www.piacesprofit.hu/
Zöldinfó
Új lehetőség a madárvilág felfedezésére
Új online kereső segít felfedezni a hazai madárvilágot az MME honlapján.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) honlapján elindult a hazai madárvilág felfedezését segítő, Madarászhelyek Magyarországon elnevezésű felület – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az MME közleménye szerint a www.mme.hu/madaraszhelyek webhelyen a Tudástár menüpont alatt található, folyamatosan bővülő adatbázis magyarországi madármegfigyelő helyeket mutat be, és abban segít, hogy kezdő és tapasztalt természetjárók egyaránt megtalálják a nekik megfelelő úti célt, legyen szó egy hajnali lesről vagy egy könnyű családi kirándulásról. Mint írták, a helyszínek tájegység, élőhelytípus és kiemelt évszak szerint szűrhetők, a keresőben pedig madárfajra is lehet keresni.
Az adatlapok megmutatják, hogy egy területet mely hónapokban érdemes felkeresni, ott milyen madárfajok megfigyelésére lehet számítani, valamint hogy a térségeket milyen természetvédelmi oltalom és élőhelyek jellemzik, és hogyan lehet azokat bejárni – emelték ki. A tájékoztatás szerint egyes helyszíneknél részletes térkép jelzi a madármegfigyelő tornyokat és leseket, és ajánlott útvonal is letölthető. Így már indulás előtt kiderül, mennyire illik egy terület az érdeklődésünkhöz és a lehetőségeinkhez.
A felület az évszakhoz illő úti célokat is ajánl: ősszel és télen például a nagy vizek, mint a vízimadarak fontos telelőhelyeként ismert Tatai Öreg-tó, kínálnak látványos megfigyelési lehetőséget. A madármegfigyelés akkor szolgálja a természet megismerését, ha nem okoz kárt. Ezért a felület az etikus madármegfigyelés szabályait is összefoglalja, többek között a madarak zavarásának elkerüléséről és a helyszínek közösségi médiában való megosztásáról – hívták fel a figyelmet. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület célja, hogy a madarak iránt érdeklődők közül minél többen kapcsolódjanak be a természet védelmébe is. Aki megismeri egy nádas, egy erdő vagy egy gyep madárvilágát, könnyebben megérti, hogy az élőhely megőrzése nélkül ezek a fajok sem maradhatnak fenn – emelték ki az MTI-hez eljuttatott közleményben.
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaJó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaRiasztó eredményeket hozott a magyar napelemes rendszerek vizsgálata
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFelborult a természetes egyensúly: a Balaton vízgyűjtője már több vizet veszít, mint amennyit nyer
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés