Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A fecskéket is pusztítják a rovarirtók

Létrehozva:

|

Az imidacloprid nevű növényvédő szer okozza a közelmúlt jelentős madárpusztulását Európában holland kutatók szerint. A neonikotinoidok körébe tartozó, a mezőgazdaságban széles körben alkalmazott rovarirtó szer, melyet korábban a méhpusztulással is összefüggésbe hoztak, számos madárfaj – köztük fecskék, seregélyek és rigók – egyedszámának csökkenéséért felelős.

Caspar Hallman a nijmegeni Radboud Egyetem kutatója szerint a legvalószínűbb hatásmechanizmus az, hogy a madarak egyszerűen nem jutnak elég élelemhez, mert a szer hatására túlságosan megcsappan a rovarok száma. Emellett az is elképzelhető, hogy a zsákmányukon vagy a rovarirtóval bevont magokon keresztül jut szervezetükbe az anyag.

Magyarországon már betiltották a rovarirtót.

A kutatók 15 olyan madárfajt vizsgáltak, amelyeknek elsődleges tápanyagforrását a rovarok adják. Hosszú időn keresztül figyelték az egyedszámot és a madarak egészségi állapotát, valamint a felszíni vizek imidacloprid-koncentrációját. A két adathalmaz összehasonlításakor arra jutottak, hogy a magasabb koncentráció együtt járt a legtöbb vizsgált madárfaj hanyatlásával.

Advertisement

„Ha a koncentráció magasabb volt, mint 20 nanogramm literenként, a helyi populáció 3,5 százalékos csökkenését tapasztaltuk. Ez tíz év alatt 35 százalékos csökkenést jelent, ami óriási. A vészharangot tehát azonnal meg kell kongatni” – mondta Hans de Kroon, a Radboud Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője.

A holland tudósok megvizsgálták azt a lehetőséget is, hogy a madárpopulációk fogyatkozása már az imidacloprid 1990-es években történt bevezetése előtt elkezdődött-e, valamint azt, hogy esetleg a földhasználat változásaival állna összefüggésben; végül mindkét verziót elvetették.

Advertisement

Az imidacloprid gyártója, a Bayer nem fogadta el az eredményeket, mert azok szerintük nem bizonyítják az okozati összefüggést a vegyszer használata és a madarak pusztulása között. „A neonikotinoidok átfogó kockázatelemzésen estek át, amely megmutatta, hogy használatuk biztonságos a környezetre nézve, amennyiben az instrukcióknak megfelelően, felelősen alkalmazzák őket” – hangsúlyozta a cég egyik szóvivője. Más megfigyelők ezzel szemben úttörő jelentőségűnek tartják a holland tanulmányt a neonikotinoidok hatásmechanizmusának megértésében, hiszen a kutatók az első bizonyítékot szolgáltatták a méheknél sokkal szélesebb fajkört érintő káros hatásaira.

„Ha a rovarevő madarak elpusztulnak ennek a vegyszernek a hatására, akkor más rovarevő fajokra is hasonló sors vár. Ezért vizsgáljuk a denevéreket, a sünöket, a cickányokat, a halakat is” – kommentálta az eredményeket Dave Goulson, a Sussexi Egyetem kutatója. A neonikotinoidok rendkívül elterjedt vegyszerek, jelenleg a globális rovarirtó-piac mintegy 40 százalékát teszik ki.

Advertisement

ÉHEN HALNÁNK A MÉHEK NÉLKÜL
Moratóriumot rendelt el az Európai Bizottság azokra a rovarirtó szerekre, melyekről szakemberek úgy sejtik, felelősek a méhpopuláció világszerte tapasztalt pusztulásáért. A méheknek nemcsak a mézet köszönhetjük, nélkülözhetetlen elemei a táplálékláncnak: az emberiség eledelének 90 százalékát kitevő 100 növényfajtából 71-et méhek poroznak be.

http://www.piacesprofit.hu/

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Nemzetközi elismerések és élő hagyományok a Néprajzi Múzeum ünnepén

Március 5-én, a Néprajzi Múzeum alapításának 154. évfordulóján, ingyenes programsorozattal várják a látogatókat Budapesten.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A múzeum közleménye szerint a születésnapi programok bemutatják azt a több mint másfél évszázados gyűjtő-, kutató- és tudásátadó munkát, amely az intézményt ma Európa egyik legjelentősebb etnográfiai intézményévé teszi – írja az alternativenergia.hu. A gyűjteményi kiállításban Xántus János (1825-1984) természettudós, néprajzkutató japán és borneói gyűjtéseit bemutató tematikus tárlatvezetés idézi fel a múzeumalapítás időszakát és a 19. századi tudományos expedíciók jelentőségét. Emellett több kurátori vezetés is lesz, amelyek a múzeum aktuális kiállításaiba engednek betekintést. A kulisszák mögötti szakmai munka is fókuszba kerül: előadásokon ismerhetik meg a látogatók a múzeum új kiállításarchiválási módszertanát és az online gyűjteményi adatbázis tervezésének dilemmáit, a digitalizáló műhelyben pedig élőben követhető végig, miként válik egy sérülékeny üvegnegatívból nagy felbontású, kutatható digitális állomány. A programok között könyvbemutató, tudománytörténeti kamarakiállítás is várja a nagyközönséget a Néprajzi Múzeum Napján.

Kitértek arra is, a 2026-os év kiemelt tematikája – az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által meghirdetett – Pásztorok és legelők nemzetközi éve a Néprajzi Múzeum egész éves programsorozatában hangsúlyos szerepet kap, és a március 5-i programokhoz is szervesen kapcsolódik. A pásztorkodás, az ember-állat-táj kapcsolatrendszere, a legeltető állattartás ökológiai és kulturális jelentősége előadásokban, filmvetítéseken, zenei bemutatókon és kézműves programokon keresztül válik átélhetővé. A közlemény szerint a Néprajzi Múzeum Napja során zenei programok is várják a közönséget: pásztor- és parasztdalok csendülnek fel hagyományos előadásmódban, majd az Egressy Brass Band koncertje zárja az estét. Ezen kívül egész nap szavazhatnak a látogatók a Gyűjteményi kiállítás TOP 10 tárgyára is.

Emlékeztettek: az elmúlt évben a Néprajzi Múzeum négy rangos nemzetközi díjat nyert el, 2026-ban pedig jelölt az European Museum of the Year Award díjra, amelyről májusban, Bilbaóban dönt a nemzetközi zsűri. A múzeum ZOOM katalógusa 2025-ben pedig bronz elismerést kapott az International Design Awards (IDA, USA) Print / Books kategóriájában – tették hozzá.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák