Zöldinfó
A fecskéket is pusztítják a rovarirtók
Az imidacloprid nevű növényvédő szer okozza a közelmúlt jelentős madárpusztulását Európában holland kutatók szerint. A neonikotinoidok körébe tartozó, a mezőgazdaságban széles körben alkalmazott rovarirtó szer, melyet korábban a méhpusztulással is összefüggésbe hoztak, számos madárfaj – köztük fecskék, seregélyek és rigók – egyedszámának csökkenéséért felelős.
Caspar Hallman a nijmegeni Radboud Egyetem kutatója szerint a legvalószínűbb hatásmechanizmus az, hogy a madarak egyszerűen nem jutnak elég élelemhez, mert a szer hatására túlságosan megcsappan a rovarok száma. Emellett az is elképzelhető, hogy a zsákmányukon vagy a rovarirtóval bevont magokon keresztül jut szervezetükbe az anyag.
Magyarországon már betiltották a rovarirtót.
A kutatók 15 olyan madárfajt vizsgáltak, amelyeknek elsődleges tápanyagforrását a rovarok adják. Hosszú időn keresztül figyelték az egyedszámot és a madarak egészségi állapotát, valamint a felszíni vizek imidacloprid-koncentrációját. A két adathalmaz összehasonlításakor arra jutottak, hogy a magasabb koncentráció együtt járt a legtöbb vizsgált madárfaj hanyatlásával.
„Ha a koncentráció magasabb volt, mint 20 nanogramm literenként, a helyi populáció 3,5 százalékos csökkenését tapasztaltuk. Ez tíz év alatt 35 százalékos csökkenést jelent, ami óriási. A vészharangot tehát azonnal meg kell kongatni” – mondta Hans de Kroon, a Radboud Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője.
A holland tudósok megvizsgálták azt a lehetőséget is, hogy a madárpopulációk fogyatkozása már az imidacloprid 1990-es években történt bevezetése előtt elkezdődött-e, valamint azt, hogy esetleg a földhasználat változásaival állna összefüggésben; végül mindkét verziót elvetették.
Az imidacloprid gyártója, a Bayer nem fogadta el az eredményeket, mert azok szerintük nem bizonyítják az okozati összefüggést a vegyszer használata és a madarak pusztulása között. „A neonikotinoidok átfogó kockázatelemzésen estek át, amely megmutatta, hogy használatuk biztonságos a környezetre nézve, amennyiben az instrukcióknak megfelelően, felelősen alkalmazzák őket” – hangsúlyozta a cég egyik szóvivője. Más megfigyelők ezzel szemben úttörő jelentőségűnek tartják a holland tanulmányt a neonikotinoidok hatásmechanizmusának megértésében, hiszen a kutatók az első bizonyítékot szolgáltatták a méheknél sokkal szélesebb fajkört érintő káros hatásaira.
„Ha a rovarevő madarak elpusztulnak ennek a vegyszernek a hatására, akkor más rovarevő fajokra is hasonló sors vár. Ezért vizsgáljuk a denevéreket, a sünöket, a cickányokat, a halakat is” – kommentálta az eredményeket Dave Goulson, a Sussexi Egyetem kutatója. A neonikotinoidok rendkívül elterjedt vegyszerek, jelenleg a globális rovarirtó-piac mintegy 40 százalékát teszik ki.
ÉHEN HALNÁNK A MÉHEK NÉLKÜL
Moratóriumot rendelt el az Európai Bizottság azokra a rovarirtó szerekre, melyekről szakemberek úgy sejtik, felelősek a méhpopuláció világszerte tapasztalt pusztulásáért. A méheknek nemcsak a mézet köszönhetjük, nélkülözhetetlen elemei a táplálékláncnak: az emberiség eledelének 90 százalékát kitevő 100 növényfajtából 71-et méhek poroznak be.
http://www.piacesprofit.hu/
Zöldinfó
Május végéig várják a fenntartható települési projektek jelentkezését
Továbbra is nyitott a jelentkezés a 33. Virágos Magyarország versenyre.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az új határidő május 31., így még két hét áll az önkormányzatok rendelkezésére, hogy pályázzanak településük zöldfelületi fejlesztéseivel, környezetszépítő kezdeményezéseivel és fenntartható megoldásaival – közölte az alternativenergia.hu. Kiemelték, hogy a nevezés díjmentes, jelentkezni a program hivatalos weboldalán, a viragosmagyarorszag.hu honlapon lehet. A szervezők célja, hogy minél több városban, községben, faluban kapjon lendületet a közös zöldítés és minél több közösség mutassa meg saját megoldásait a fenntartható, élhető környezet kialakítására. A Virágos Magyarország verseny már jóval túlmutat a hagyományos értelemben vett virágosításon.
A szervezők ezért azokat a településeket is jelentkezésre bíztatják, ahol nincsenek klasszikus virágos utcák vagy díszterek, de példaértékű lépéseket tesznek az élhetőbb környezet megteremtéséért, innovatív, a fenntarthatóságot szolgáló környezetvédelmi megoldásokat alkalmaznak. A szervezőbizottság idén is öt települési kategóriában hirdette meg a versenyt: a kisebb és a nagyobb falvak, a 30 ezer fő alatti és az afeletti városok, valamint Budapest kerületei külön kategóriában pályázhatnak. A megmérettetéshez idén is csatlakozhatnak határon túli magyarajkú települések. A fő kategóriák mellett tematikus pályázatokat is be lehet nyújtani. Elismerést kaphat egyebek között az Év főtere, az Év fasora, az Év óvodakertje és az Év zöld innovációja, emellett ismét lehet nevezni a Virágos városi és faluséták kategóriában.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaMinden csepp számít: így tarthatjuk meg az esővizet a saját kertünkben
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaRendkívüli lépés az üzemanyagpiacon: stratégiai készleteket mozgósítanak
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaA debreceni CATL-gyár már az elektromos autók következő generációjára készül
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta2040-re az áramtermelés 30 százalékát atomenergiából fedezné Horvátország
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaEgy jól megválasztott hőszivattyú évekre optimalizálhatja otthona energiafogyasztását

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés